Havi gyűjtés 1.

Arra gondoltam, hogy havonta egy gyűjtős írás mindenképp kivitelezhető, ebben összegyűjtöm, miket olvastam össze munkaid szabadidőmben. Évek óta a Penzu-ban gyűjtöm a lényeges, érdekes cikkeket és oldalakat, mert ott írni is tudok hozzá (ez egy online privát naplószerűség), időnként persze annyira futja, hogy a Messengerben átküldöm magamnak, amit olvasnék, aztán mikor van időm, átolvasok mindent. Ma már a munkámhoz is használom, ide gyűjtöm a cikkeket, ötleteimet, legalább egy helyen van minden. Sajnos rendszerezni nem mindig van időm (cimkéket felejtsük el,pedig de jó lenne), de ha valami nagyon kell, azt megtalálom.

Aszkéták

Látszik, hogy szabadságon vagyok, mert kirakok még egy bejegyzést. A szabadságom alatt egyrészt utaztunk, voltunk katolikus ifjúsági találkozón, voltunk a Bükkben két napot, én már odáig süllyedtem, hogy háborús sci-fit olvasok (John Scalzi Vének háborúja sorozatát, nagyon kellemes olvasmány egyébként), illetve szelfi-videózás közben próbálom a telefont nézve a gyerekeim orrlyukába becélozni a mutatóujjamat, tehát pihenünk, pihenünk.

Aztán írok is.

Azonban mindenek előtt egy kis ars poetica:
Ha egy problémára felhívod a figyelmet, akkor a saját problémáidra is felhívod a figyelmet. Ha rámutatsz egy általános hibára, akkor a saját hibáidra mutatsz rá elsősorban. Szeretném, ha mindenki így olvasna: én nem tudom az igazságot és azzal is tisztában vagyok, hogy minél több mindenről írok komolyan, annál jobban fog látszani, mennyire nem értek én ezekhez a dolgokhoz. Nem szeretnék egy erkölcsi vagy tudományos dobogóra állva prédikálni, mert őszintén megmondom, sok esetben fogalmam sincs, miről beszélek. 🙂

No, egy ilyen bizalomgerjesztő bevezetés után ma az aszkétákról írok.

Mellékvese kimerülés

Régóta szeretnék írni erről a szerintem fontos és mellőzött témáról. Tavaly futottam bele először ezekbe az információkba és azt gondolom, hogy rengeteg embert (főleg nőt) érinthet. A közvetlen környezetemben is van 1-2 ember, akit “diagnosztizáltam”, de persze én nem tudom kimondani a végső szót, az egy endokrinológus dolga.

A helyzet nem könnyű, mert az orvosi irodalom általában csak a mellékvese elégtelenséggel foglalkozik (Addison kór, Cushing kór), a  kimerüléssel nem, mely, mint látni fogjátok, nem konkrét, specifikus tünetekkel jelez., tehát nehéz felsimerni. De fel lehet!

A téma a szénhidrátban szegény diétákat követők számára azért is különösen fontos, mert sokszor ez a háttérben lévő probléma a szénhidrátmennyiség csökkentésével drasztikusan előtérbe kerül. Tehát aki már próbálta mondjuk a paleolit, GAPS, vagy egyéb, szénhidrátszegény diétát és nem bírta, mert 1 hét alatt annyira kimerült, hogy abba kellett hagynia, akkor gondoljon a mellékveséire.

1. Mi a mellékvese?

A mellékveséről talán nem is tudnak sokan (vagy inkább úgy mondom, nem emlékeznek rá), jelentéktelennek tűnő kis szerv, olyan, mint egy kis sapka a vesék tetején. Mindkét vesén ül egy.

A külső, kéregrész  feladata a szteroid hormonok termelése. A belsejében (velő) termelődik az adrenalin. A kéreg 3 rétegű. Az első rétegben termelődik a só és víz háztartást szabályozó aldoszteron.

Mit együnk? A tej és a bélflóra

Csalódást kell okoznom: fogalmam sincs, igyunk-e tejet vagy sem (mi isszuk)? Szendi Gábor és a paleo szerint mérgező, egy ortodox paleós még a sajt közelébe sem menne. Norbi sovány tejet itat velünk. A vegánok szerint röhej, hogy tejet iszunk, mert az ember az egyetlen, aki más faj gyerekei elől elissza az anyatejet. Mert hogy a dobozos tej is anyatej végső soron, boci néni teje.
Nem tudom, ki olvasta anno a Testkontroll című könyvet, na a legnagyobb hülyeségek a tejről abban vannak! A Diamond házaspár szerint a tejben lévő kazein nagy csomókká áll össze a gyomorban, ezt pedig csak a boci 4 üregű gyomra tudja megemészteni. Persze, ez nem igaz, egy valamit magára adó, már nem szondán táplált korababa is vígan emészti a kazeint a pingpong labda-méretű gyomrában. A bocinak azért van akkora gyomra, mert cellulózból nyeri a kalóriaszükségletét, azt meg csak így lehet megemészteni.

Mit együnk? Mi történik a májban?

Mostanában utánajártam ennek a PCO szindrómának, mert eléggé témába vág. Ez is az anyagcsere-zavar egy része, mikor a női problémák kerülnek előtérbe, de valójában fölösleges külön szindrómaként kezelni. Most már a nagyok és okosok is tudják ezt, de a név maradt. Ez így szokott lenni.
Most akkor leírom a PCOS érintetteknek is, hogy mi történik pontosan a májunkban, miután megesszük a szénhidrát tartalmú menünket.
A vérben emelkedni kezd a vércukorszint. A máj rögtön felveszi egy részét ennek a cukornak, és átalakítja zsírrá (trigliceridekké, erről itt írtam), átmeneti tárolásra. Ezeket kis olajcseppecskéknek kellene elképzelnünk. A májban ezek a csöppecskék összekapcsolódnak egy apoB fehérjével és koleszterinnel, ez utóbbi kettőből lesz a gömböcske külseje (lásd link előbb). Tehát a szállítmány a triglicerid, a szállító az apoB és a koleszterin. Így voilá, van egy VLDL-ünk! Minél több triglicerid van a gömbben, annál inkább VLDL.

A máj aztán elküldi ezt a kis gömböcskét a vérbe, az meg elviszi oda, ahol kell triglicerid. A gömb belsejéből fogy a zsír, egyre kisebb és kisebb lesz, míg a végén LDL-ként végzi.

Tehát bármi, ami a VLDL szintet emeli, emeli a LDL-ünket is. Hogy jön akkor képbe az, hogy milyen LDL lesz a vérben?

Az LDL mérete attól függ, mennyi zsír halmozódik fel a májban étkezések során. Ha bőséges az ellátmány, akkor a májnak soktól kell megszabadulni, tehát a zsírcseppek nagyobbak lesznek, sokáig keringenek a vérben, mire “kiürülnek” és kicsi, sűrű LDL-ként végzik, ami plakk képződéshez, érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz és a hasonlókhoz vezet.

Ha nehezen jut trigliceridhez a máj (vércukor szint alacsony marad, nem dől a cukor a májba, tehát csirkét ettünk salátával vagy rántottát kenyér nélkül, és őszintén szólva akkor is, ha fogyózunk és a kalóriának híjával vagyunk épp, a májraktárba nem jut cukor), akkor kicsik a cseppek és kisebb VLDL-ek keletkeznek. Ezeket-csak hogy bonyolódjon az amúgy is bonyolult helyzet- nevezzük ILDL-nek. Ezek hamar végzik az életüket, mégpedig relative nagy, habos LDL-ként.

Dr. Krauss, aki ezt az egészet kutatta és rájött a folyamatok nyitjára, azt nyilatkozta:

Most már meg vagyok győződve arról, hogy a szénhidrátfogyasztás indítja be az érelmeszesedési folyamatot a populáció tekintélyes százalékában…óriási előnyöket látunk a szénhidrátmegvonásban.

Egyébként ezzel az elmélettel igazolták azt is, hogy miért ártalmatlan a szénhidrát fogyasztás krónikusan alultáplált populációkban. (lásd fenn: kalóriacsökkenés miatt a májba nem jut cukor az átmeneti tárolásra)

Ezt csak azért írom le, mert a teljes kiőrlésű őrület abból indult ki, hogy egy Délkelet-Ázsiában történt  vizsgálat óriási embertömegen “bizonyította be”, hogy azért alacsony az ott élők koleszterinszintje és nulla érelmeszesedés előfordulása, mert szinte csak finomítatlan szénhidráton éltek és nem ettek telített zsírt. Ez nem igaz. Ebből is látszik hogy az előítélet hogyan befolyásolja a gondolkodást.

A populációnak ugyanis a kalóriabevitele extrémen alacsony volt. A koleszterinszint-őrült kutatók ezt nem vették figyelembe, ez nem volt a vizsgált faktorok között. A populáció azért volt egészséges, mert alacsony volt a kalóriabevitele, ami mellett az atherogén folyamatok képtelenek beindulni.

A mai bőséges környezetben a szénhidrátok nyomják az aterogén folyamatok felé a szervezetünket és a telített zsírnak semmi befolyása a folyamatra.

…és akkor ideértünk, a napjainkban többek között ez a tanulmány is felelős azért, hogy egy mai egészségőrült ember zsírszegény joghurtot fog enni korpás műzlivel, hogy megőrizze tisztán az ereit. Így nem biztos, hogy sikerülni fog.

Otthonszülés-a váll elakadása IV. Mi a teendő tehát?

No, gondolom, mindenki erre a posztra várt, vágjunk hát bele, míg alszik a taknyos aprónép-és most a taknyot szó szerint értem, hehe…aki eddig eljött, most már jöjjön velem, mindjárt vége!

Tehát a váll elakadt. Mi a teendőnk?

manElső lépés: észre kell venni azonnal! Már írtam a teknősbéka-jelről a legelején, emellett még egy jel, ami elég nyilvánvaló: anya nyom és nyom, esetleg moderált mértékben húznak egyet a babán és az nem mozdul kifelé. Aki már szült hüvelyi úton az tudja, hogy nem sok hely van ilyenkor odalenn, de biztos vagyok benne, hogy határozottan lehet érezni, hogy a gyerek be van ragadva, nem jön, csont akadt el a csontban. A gyerekek nem pottyannak csak úgy ki az anyjukból, a fej megszületése után is kell még párat nyomni általában, hogy a baba teljes teste kibújjon. Mivel ilyenkor az orvosok már szeretnek sietni (tiszt. a kiv.), főleg epidurálban szülő nők esetében jobbnak tűnhet egy kicsit rásegíteni a dologra. Ilyenkor a baba fejét lefelé forgatva gyengéd de határozott húzással rásegítenek a test megszületésére. Tegyük fel tehát, hogy a baba nem jön kifelé.

Otthonszülés-a váll elakadása III.

3. A szülés alatt felmerülő rizikótényezők, avagy mi “ronthatja a helyzetet” annyira, hogy akár váll elakadás is lehet belőle:

fdTöbb tanulmány világosan mutatja, hogy az eszközzel (fogó, vákuum) befejezett szülésekben magasabb a SD előfordulása, ráadásul minden súlycsoportban. Bendetti et al azt állítja, hogy az elhúzódó kitolás és a fogóhasználat (a mid-pelvic delivery esetén, tehát amikor a fej már be van illeszkedve, de még messze fenn van a medencében, de hát nem akar lejönni, tehát felhelyezik a fogót és lehúzzák) együtt 4.6%-osra növeli a SD kialakulását szemben a 0.5 %-kal, mikor nem avatkoznak be. Persze, ez sem egy egyértelmű faktor, hiszen ki mondja meg, hogy most a tyúk volt-e előbb vagy a tojás…

Otthonszülés-a váll elakadása II.

Lassú, lassú vagyok, de hát a 2 gyerek…no, de sebaj, menjünk tovább.

A rizikófaktorokról.

1. A terhesség előtti faktorok

dmMár említettem a korábbi SD-s szülést. A második terhesség esetében a kockázat 11-12%. A következő ilyen faktor, ha az anya kövér. Ez persze igen relatív, de Emerson tanulmánya szerint a 82 kiló feletti nők esetében a SD előfordulása 3% körül mozog-persze, ha más rizikófaktort kizárhatunk. Kicsit egyébként is sántít a dolog, mert arra a következtetésre hajaz, hogy a nagydarab nőknek úgyis nagydarab gyerekük fog születni, ami nyilván nem mindig igaz, mégha korrelál is valamennyire. Aztán itt van még az anya kora,

Otthonszülés-a váll elakadása I.

SDA váll elakadása a kitolási szakban nem ritka jelenség, sajnos elég sokszor maradandó sérülésekhez is vezet. Miután a fej megszületik, a fájásszünetben a baba visszahúzódik a méh felé, a kis arcot felgyűri a rányomódó gát-jelezve, hogy az anterior (elülső) váll nekifeszül a szeméremcsontnak, de nem tud átbukni alatta (“teknősbéka-jel”-ként is ismert). Nem sok idő van ilyenkor, mert a baba hamarosan oxigénhiányos lesz, majd elhal, ha nem érkezik gyorsan segítség.

Az USA-ban évente 4 millió gyermek születik (ebből 50 000 otthon), 20 000 esetben akad el a váll (ez a shoulder dystocia, továbbiakban SD), ez fél százalék.