Mit együnk 2017-ben?

Semmi érdekes felütés nem jutott az eszembe, pedig annyit írtam már ilyesmiről, lehetne valami frappáns indító szlogenem. 🙂

Semmi különösről nem szeretnék írni, annyit terveztem csak, hogy az utóbbi hetekben általam olvasott, felkapott, népszerű trendeket és irányokat megnézem kicsit, és írok pár sort a jelenségről – a saját szemszögemből.

 

Nem irigylek senkit aki manapság tervez egészséges életmódváltást, mert a piac óriási, rengeteg ember dolgozik a “bizniszben” amit én még mindig elképesztőnek tartok: interneten ingyen is megtalálható információt pénzért eladni szerintem nagyon problémás, de mindjárt meg is gondolom magam, valójában ez zseniális dolog.
Az ilyen ember ( általában edző vagy táplálkozási tanácsadó, dietetikus, ezek a hívószavak) kihasználja az emberek lustaságát, tudatlanságát, képzetlenségét, és megmondja, mi a teendő. Sajnos ezeknek az embereknek a legritkább esetben van teljesen igazuk, mert ők sem csinálnak mást, mint amit a klienseiknek kellene: elfogadnak igaznak valamit aztán arra ráállva mondják, mit kell enni-inni és az esetek többségében azt is, mit kell mozogni, és ha neked nem sikerült, akkor vagy nem tartottad be az ajánlásokat és csaltál, vagy – döbbenetes, de van ilyen is, talán ismeritek is, aki ezt nyomatja – egy idióta vagy.

Ne főzz hétköznap!

Semmi újat nem tudok mondani arról, hogyan kell túlélni az őrület közepette, de azért adok tanácsokat, nyilván. 🙂

Az egyik ilyen tanács lenne: ne főzz hétköznap!

Én azonban csak a saját kajámat vagyok hajlandó enni (kivéve, mikor ezt is feladom és megeszem, amit épp tudok, de ez nem tart sokáig), ezért én bizony főzök. Hétköznap is. Hétvégén is. És mivel nem tudok előre tervezni rendesen (mert nincs időm megtanulni, hogyan kell, pedig erről könyvek is íródnak, ez is egy szakma!), ezért 2-3 naponta főzök előre, 2-3 napra, aztán vagy jól jön ki a lépés, vagy nem.

A gyerekek a suliban esznek. Tízórait visznek, és kapnak még két étkezésnyit. Este igyekszem 2-3 naponta meleg kaját adni nekik, ez legtöbbször kimerül abban, hogy tükörtojás és szalonna, de tejberizst is főzök nekik, sőt, ha bekattanok, akkor kakaós csigát, pizzás csigát is sütök.

Hangulat mostanság

Megvagyunk. Jól vagyunk. Próbálunk nem rohanni, kicsit lassítani. Rám nagyon rám fér.
Mindenki meggyógyult, én alakulok, nem tudom, mi lesz. Most magamban keresem a válaszokat. Csak figyelmeztetésképp írom, ne olvasson senki Dahlke-t, aki nincs felkészülve rá!
Pár képet szeretnék feltenni, hogy a hangulatot megörökítsem gyertyákról, koszorúról, sütikről, gyerekekről, hóról…nagyon jó időszak ez. (Ez a legelső kép az alvó testvérekről most épp a kedvencem. Sári és Peti mostanában összebújva alszanak, mit két kismacska!)

Befelé

Minden évben nagyon várom az Adventet, de talán ilyen jól még egyik sem indult. Az idei eleddig remekül alakult.

1. Kikapcsoltuk a nyomorult számítógépet. G mindig éjjel dolgozik, altatás után, de most pláne ügyelünk rá, hogy ne zúgjon. Hátha sikerül ezt megtartani. A mesefilmeket is eltettük alukálni, most zene van, és mi sem nézünk semmit. A konyhában is legfeljebb a hangoskönyveimet hallgatom, meg zenét, a napi politika olyan szinten megy az agyamra, hogy nem bírom, nem kell több infó. Már a Facebookon sem bírom a politikát. Kicsit hagyjanak békén, hagyjanak élni, a többi úgyis mindegy. Aztán meg furdal a lelkiismeret, mert hát nem dughatom a fejem a homokba, az meg olyan butaság lenne. Próbálom ezen túltenni magam. Ignorance is bliss. Ennek is megvan a maga ideje.

2. Előkapartuk a giccses koszorút, mert nekünk giccses van, de szeretjük, akitől kaptuk, úgyhogy ezt használjuk. A Mikulás apót kitettük a bejárati ajtóra, az adventi manók kiültek az asztalra. Az adventi manónak a kezében van egy kulcs, azzal nyitogatja a gyerekek szívét, persze, nem rosszaságot keres. Azt keressen máshol! Meggyújtjuk a mécseseket este meg reggel is. A hangulat ennek megfelelően alakul, kissé nyugodtabb, de simán el tudom képzelni, hogy egy véletlen betévedő ezt is őrültek házának minősítené.

3. Azt gondoltam, hogy nem fogok sokat sütni, mert minek, kinek annyit? Aztán kiderült, hogy sütni inkább a készülődésért, illatokért, hangulatért sütök, mert nem bírom ki nélküle, nem elsősorban a végeredményért. Most épp almát aszalok, amit szerencsére nem felejtettem el megszórni fahéjjal, olyan illat van a lakásban, hogy ihaj!  Aztán készen begyúrva várja a linzertészta, hogy kisüssem. Márti blogjáról van a recept, ahonnan nem lehet valamit nem megsütni, és nem lehet dolgokat nem kipróbálni, az ajánlott könyveket el kell olvasni, és egyáltalán, Mártihoz be kell nézni, legalább Adventben.

4. A gyerekek taknyosak és én is. Jövő héten CT-re megyek, mert valószínűleg van egy “úgy maradt” homloküreg-gyulladásom, amit nem sikerült kikezelni eddig. A CT majd megmondja, mert sajnos a fül-orr-gégész lány, aki mellesleg az évfolyamtársam volt anno, az orrsövényferdülésem miatt nem tudott azzal a kis vékony féregszerű kamerával körülnézni a fejemben. Annyira nem bánom azért, nem, mintha a CT-től nem tartanék, mert még sosem voltam ilyen gépben, de az a kamera-féreg ijesztőnek tűnt. A gyerekorvosunk nagyon kedves volt, azt mondta, hogy először az én legyek rendben, mert félő, én fertőzöm őket vissza. Ha én meggyógyulok, rendbe jönnek ők is. Majd beszámolok.

5. Januártól részt veszünk majd egy rendszeres Taize-i lelkigyakorlat zenei részében. G fuvolával és összes alt és szoprán furulyáival, én szerényen dalolászom majd, lesz még több hangszer is egyébként. Mostanában kezdtünk felkészülni, hallgatni dalokat, kottákat is kaptunk. Annyira szép és megnyugtató ez az egész, nem csak a zene, hanem az egész liturgiája, bensőségessége is vonz. Azt hiszem, ettől az idei Adventtől, Karácsonytól elválaszthatatlan lesz a Taize-i zene, hangulat. Nagyon szeretjük.

Ősz van!

Hú, de ősz van! Kicsit elfoglalt vagyok mostanában, elég sok ideig munkálkodtunk a blogkülsővel, emiatt nekem is át kellett néznem és újrakategorizálnom, újracímkéznem párszáz bejegyzést, ezért napokig rá sem tudtam gondolni a blogolásra. Most is épp futok, mert a havi bevéásárlást intézzük hamarosan, de ezt a szuper képet fel akatram tenni: így fest ma az erkélyünk! Olyan jól néz ki! Most már csak az a kérdés, hogy a galambok szeretik-e az almát? Mert ha nem, akkor a fagyok jöttéig ez lesz a kamránk!

Na, ki jön női órára?

Na, jól meglepődött mindenki, ugye? Általában cukros, vaníliás, tejszínes, csokoládés csodákat készítek, de mivel most mindenki fogyókúrázik vagy méregtelenít vagy böjtöl vagy cukorfüggőségét próbálja megtörni, nem kísértek senkit, én is “beállok a sorba”, viszek egy kis hazait. Na jó, a zellerszár az nem nálunk termett. Római köményes, fokhagymás, petrezselymes tejfölt viszek hozzá mártogatni, eredetileg sajtkrémet akartam, de nem mertem, nehogy ne egyenek. Egyébként nagyon finom lett, nekem is jól fog esni, és remélem, a sugar high sem fog hiányozni.

Az étel

Mostanában a kajáláson gondolkodom elég rendesen. Hogy mit eszünk, mit együnk, hogyan együnk, egyek. 3 gyerek után és 29 évesen úgy érzem, itt az ideje, hogy kicsit rendbeszedjem a diétámat. Több dolgot is figyelembe kell venni, egyrészt a hülye öröklött koleszterint és a vesémet is kímélni kell. Érdekes egyébként, hogy a koleszterin miatt a szénhidrátbevitel csökkentéséhez jutottam, mint megoldáshoz, a vesekímélés pedig inkább a fehérjebevitel csökkentésével oldható meg. 2 könyvet olvasok épp, aki szeretne valami értelmes és helyes információt a táplálkozástudomány terén, annak ajánlom a Proteinpower lifeplan és a Good calories bad calories könyveket elolvasásra. Nagyon hasznos könyvek és hihetetlen jó infókat tartalmaznak. A legfontosabb, számomra leszűrt tanulságok a következők: