Mit együnk? Gabona

Mielőtt elkezdem, szeretnék egy dolgot leírni. Én arra a gondolatra építek mindent, hogy a betegségek, problémák, stb. mindig egy folyamatban léteznek. Nincs olyan, hogy valaki vagy beteg, vagy nem, illetve igen kevés ilyen kivétel van. Nincs olyan, hogy valaki glutén-érzékeny, a tünetmentes meg nem. Ha van olyan ember a Földön, akinek halálos méreg a cukor (cukorbetegek), akkor szerintem hülyeség azt gondolni, hogy a többi ember nyugodtan ehet következmények nélkül. Ugyanezt gondolom a lisztérzékenységről is. A populáció 1-2 %-ának halálos méreg a gabona, hülyeség azt gondolni, hogy a többi embernek meg maga az erő és egészség. Vannak genetikai alapú és vannak környezeti faktorok által meghatározott betegségek, de azt gondolni, hogy az egyik teljesen független a másiktól, nem valami bölcs feltételezés- szerintem. Persze, ha valakinek meg pont ez a gondolatmenet illogikus, akkor az is jól van! 🙂

A saját gondolataimról írkálok itt, szeretném, hogyha mindenki tudná, hogy a “tudomány mai állása szerint” minden, és annak az ellenkezője is igaz. Ha leírom, hogy a telített zsír fogyasztása szerintem a legegészségesebb, amit tehetünk, akkor lehet a kommentekben 30 cikket linkelni arról hogy pont az ellenkezője igaz.  Mindenki döntsön tehát belátása szerint, mit fogad el igaznak.

Gabona

A gabonák az egyszikű növények magjai. A növények általában jól védik magjaikat az elfogyasztás ellen, amit muszáj megtenniük, különben hogyan szaporodnának? Sok növény fizikailag védi a magokat (dióhéj, mogyoróhéj, stb) az ilyen magok emiatt nem tartalmaznak mérgező anyagokat, úgy sem lehet őket egykönnyen megenni.

A gabonák a szelet használják arra, hogy az szétszórja a magjaikat, ezért a magok, kicsik, könnyűek, jó kemények, hogy ne lehessen könnyen megenni őket. Egyedül a madarak azok, akik magevők, nekik semmi gondjuk a magok emésztésével (értsd: nem kell nekik kenyeret sütni belőlük).

És a háziállatok?

Persze, most mindenki tudná sorolni, hogy ki eszik még gabonamagvakat: csirkék, malacok, lovak, szarvasmarhák. Ez azért van, mert az állattenyésztő ember rájött, hogy a háziállat gyorsabban hízik, több lesz a zsírja és gyorsabban eléri a felnőttkort, ha gabonával etetik. Persze, betegesebb is, de ezt meg lehet oldani jó gyógyszerekkel. A gabonával etetett állatok húsában sok az omega 6 zsírsav, ami a gyulladásos folyamatokat erősíti a szervezetben.

A szomszédnénink mindig kiakadt, ha látta, hogy zölddel, meg gilisztával etettük a mindenevő tyúkjait, mert ha zöldet kaptak, akkor pár napig inkább éheztek, de nem ették meg a búzát. A tyúkok nem is olyan buták! A tojást egyébként a másik szomszédnénitől vesszük, akinél kapirgálnak a pipik.

Mi van benne? Gabonafehérjék

Csak egyszerűen leírom, mit tartalmaznak a gabonáink, amiket nem okos dolog megenni.

Lektinek: a lektinek olyan toxinok (mérgek), amelyek védik a magot az elfogyasztástól. A szervezetünk nem nagyon tud mit kezdeni vele, sok autoimmun betegség és allergia okozója (Erik nem kedveli).

WGA (wheat germ agglutinin): egy lektin fajta, ami a magban lévő csírát védi, és a gabona (főleg búza) külső részében (korpa) is bőven akad belőle. A finomlisztben már alig van (Egyik oka, hogy finomliszttel sütöm a kenyereket itthon már. Van egy másik ok is, arról majd az inzulin kapcsán írok). Ez egy hőálló fehérje. A bélbolyhokhoz kötődnek, és ezeket roncsolják, a bél így sejtszinten áteresztővé válik. Emiatt a véráramba emésztetlen antigének kerülnek, amikre Erik reagál általános gyulladással. Az immunrendszer aktiválódik, jöhetnek az autoimmun betegségek. Az is kiderült, hogy a gabona (és a hüvelyesek) fehérjéi a bélflórát is “elállítják” az optimálistól, és leginkább az E. Coli és egyfajta Lactobacillus túltengését okozzák. Ez ugyancsak hozzájárul az emésztési zavarokhoz (puffadás, gáz keletkezés, tejallergia, hasmenés vagy épp szorulás, stb.)

Gliadin: Ez az a fehérje, amelyik a lisztérzékenység esetén a problémákat és a károsodásokat okozza.

Fitátok: ezek is bőven akadnak a gabonában, ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy hálót, ami leköti az egyik fehérjeemésztő enzimünket, a tripszint (emésztetlen fehérjék!), emellett rengeteg ásványi anyagot (kálcium, magnézium, vas), amit bár megettünk, de felszívódni nem fog soha. Éppen emiatt minél több gabonát eszünk, annál több lyukas fogunk lehet, illetve logikus, hogy a csontritkulás is gyakoribb. A madarakban és a rágcsálókban sok fitáz (fitát bontó enzim) van, 30x annyi, mint bennünk. És megint mondom, hiába sütögetjük a gabonát, a fitát tartalma marad. Áztatással egyébként ez csökkenthető, ezért vannak, akik napokig áztatják a gabonát, hogy a fitát tartalma csökkenjen valamelyest. Szerintem ennél egyszerűbb nem megenni és kész, de még mindig jobb, mint áztatás nélkül.

A gabonafehérjékkel a legfőbb gond az, hogy a fehérje minősége nagyon gyatra. A fehérjeemészthetőség ugyanilyen szegényes. A növénynek fontos, hogy a fehérjéit védje a megemésztődéstől. Az emberi emésztőrendszerben emésztetlenül flangáló fehérjék (főleg, az áteresztőség miatt még a vérbe is bejutnak) Erik elsődleges célpontjai. Az immunrendszer az idegen fehérjékre (antigének) mindig reagál.

Növényi olajok: a növény zsírpárnája

Gyors megjegyzés: a telített zsír szilárd, a telítetlen meg folyik szobahőmérsékleten. A kettő között van a margarin, de azt inkább hagyjuk, én a közelébe se mennék.

A növény “hája”  legnagyobb részben az omega-6 zsírsav. A botanikusok azt mondják, hogy ez azért van, mert a “fűnövesztő” éghajlaton a zsír nem jó energiaraktár. A trópusokon ott van a kókuszdió, ami telített zsírt tartalmaz csak, de hát ott meleg van, 41 fokon minden zsír folyik. 🙂 Az omega 6 többszörösen telítetlen esszenciális zsírsav, de nekünk embereknek nem jó, mert a gyulladásos mediátorok termelését segíti elő a szervezetünkben.

A másik dolog, hogy nem túl jó a zsírbevitelünket telítetlen zsírsavakkal fedezni. A telítetlen zsírsavláncok szeretnének telítettek lenni, így reagálnak más molekulákkal legfőképp a jó öreg oxigénnel. A telítetlen zsírsavak ezért károsítják a májat, a már emlegetett bélbolyhokat és áteresztővé teszik, és mint már említettem, gyulladásos mediátorokat is aktiválnak. Inkább hagyjuk a folyékony olajakat, ha nem olíva (abban alig van omega-6).

Következtetések

1. Felesleges omega 3-at szedni, amíg növényi olajokat fogyasztunk. Az omega 3:6 arány 3:1 körül szuper, de ha növényi olajjal sütünk-főzünk, akkor úgyis legalább 1:10 körül fogunk járni, feleslegesen ne költsünk rá tehát addig, míg ki nem dobtuk a Floriolos flakont.

2. A teljes kiőrlésű búza a legrosszabb, amit megehetünk. Tele van káros növényi fehérjével, fitáttal, gliadinnal, lektinnel. A legjobb gabona, ha lehet ilyet mondani, a fehér rizs, de majd írok róla, hogy a szénhidráttartalma miatt az sem valami szuper.

3. A gabonán hízlalt állat húsa omega 6 zsírsavakban gazdag (amelyik legel, annak meg omega-3 ban gazdag, ami meg tök jó), de szerintem még mindig jobb megenni az állat húsát, mint magát a gabonát.

4. Szerintem tök mindegy, hogy a búza, amit megeszünk, bio vagy biodinamikus, ugyanolyan káros. Épp ugyanígy lehet az a napraforgóolaj bio és hidegen sajtolt, ennek semmi jelentősége ahhoz képest, amiket a makrotápanyagai a szervezetben okoznak.

Az agyi hatásokról lesz szó legközelebb, aztán a szénhidrát anyagcsere következik, ha minden jól megy.

Források:

Lektin

Kurt G. Harris

99 Hozzászólások

  1. PMZsusays:

    Na lili, most aztán jól hazavágtál 🙂 Remélem a sorozat utolsó része az egy heti mintaétrendetek lesz 😀

  2. PMZsusays:

    Jaj, csak most látom, véletlenül kis betűvel írtam a neved, bocs! 🙂 Egyébként mi a helyzet a többi gabonával, zab, árpa, hajdina, köles? Az összes ebbe a kategóriába tartozik?

  3. zsizsasays:

    Jaja, én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek után mi az, amit lehet enni, a mintaétrendet én is szívesen fogadnám, hehehe. 😀

  4. Sziasztok! Mintaétrend szerintem (még) nem lesz. Én még kísérletezem magamon, nem eszem kenyeret, meg egy csomó mindent. A gyerekeknél egyelőre apró változtatások vannak, G pedig kevesebb cukrot eszik ,mint valaha, de azért eszik.

    Szerintem inkább majd egy skála lesz a fejemben, amin lehet mérlegelni…Úgy tervezem, hogy (sajnos) rengeteget fogok írni erről, és aztán, ha valakinek lesz kedve, akkor egyik-másik részét kipróbálgatja.

  5. Zsu, ebből a szempontból (glutén, idegen fehérje tartalom, fitát) a búza a legrosszabb, a hajdina a legjobb. A legeslegjobb a rizs, rizsliszt, stb. Szénhidráttartalom szempontjából egyik sem jó, de erről majd valamikor később.

  6. Nekem ez nagyon tetszett, várom a folytatást. Lehet gabona nélkül élni, kipróbáltam.

  7. huu, na szep, es ez meg csak a kezdet…

  8. ja es a bevezetoben leirtakkal teljesen egyetertek, bar eddig meg csak a kozmetikumok viszonylataban gondoltam igy a dolgokat, a kajalasig en meg nem jutottam el a “takaritasban”.

  9. PMZsusays:

    Képzeld Lili, a zuram cégénél ma volt valami egészségnap és megmutatta a posztodat a dietetikusnak 🙂 Jó hosszan elbeszélgettek, ha érdekel, elküldöm emailben (csak mert ide hosszú lenne leírni)

  10. engemisengemis erdekel pedig :))

  11. Hehe, de vicces! oké, küldd!

  12. Andisays:

    Nagyon érdekes téma, én is azok közé tartozom akik próbálják a családjukat egészségesen etetni, de nem könnyű és sok az ellentmondás. Figyelni fogom a blogodat. Persze már is lenne egy csomó kérdésem, pl. a rizsből se jó a barna? Inkább a fehér. Mert hát ugye azt ”tanítják”, hogy a teljeskiörlésű gabonában és a barnarizsben vannak az értékes ásványi anyagok, vitaminok meg rostok. Köszi

  13. Andi, a barnarizzsel az a gond, hogy az inzulinszintet akár órákig is magasan tartja és/vagy akár 2 inzulinválaszt is kiválthat, mire megemésztődik és felszívódik. Erről majd később tervezek írni.

    A rostokban nincs sem ásványi anyag, sem vitamin, illetve amennyi van, az sem tud felszívódni igazán. Hogy mennyire, nem tudom.

    A teljes kiőrlésű dolgokkal azért kell vigyáni, mert nem nagyon van olyan tanulmány, ami önmagában vizsgálja őket, általában a kontrollcsoporttal cukros, fehérlisztes, olajos izéket etetnek, ami nem éppen releváns. A glikémiás indexe alacsonyabb, ez derül ki általában. Ettől szerintem még mondjuk nagyon nem lesz csodakaja. A másik meg, hogy rostdúsabb, de véleményem szerint nem célunk a rostdús táplálkozás (most az emészthetetlen rostokról beszélek). Az inulin és a pektin például nagyon egészséges, de ezek inkább az almában és a póréhagymában vannak, nem a teljes kiőrlésű dolgokban.

  14. Rékasays:

    Hát azt hiszem, jól meg fogsz kavarni. 😀
    Eddig azt hittem, hogy egyre jobb dolgokat etetek a családommal, most meg… hm.
    ha mintaétrend nem is lesz, azért azt leírhatnád a végén, hogy Te/G/gyerekek mit esztek ezek után! 😉

  15. Nekem is van kérdésem…
    Mi újság a zabpehelyliszttel? Én most azt használok mindenbe.

  16. Csmia: nekem is van zabpehelylisztem, sűrítésre szerintem jó, mert nem kell sok belőle, és senki nem veszi észre, hogy nem búza. Sütni azonban nem használom.

  17. malyvacsigasays:

    Brühühü. Azt hiszem, az egyetlen helyes válasz erre, ha az egész családunk pránaevővé válik. Már úgyis kezdtem elszörnyedni, hogy mennyit eszik egy 6-7-tagú család kamaszfiúkkal. Képzeld, mennyi pénzt fogunk megspórolni! És a malmomat is eladom… Millát meg soha nem választom el. Na?

    (Nem gúnyolódok ám, ez a kétségbeesés viccelődése…)

  18. Rékasays:

    Lenne még egy kérdésem. Ha már eszünk gabonát, melyik az első 3 (vagy 5), ami a legkevésbé káros? És a finomliszt bio vagy nem bio a jobb, vagy tök mindegy?

  19. Rékasays:

    Ja, bocs, még valami eszembe jutott a zsírokról/olajokról: Mi a helyzet az olajos magvakkal???

  20. tundemamasays:

    lilikém !aztán jól megkavarod az állóvizeket kösz legalább megpróbálom a még meglévő agysejteimet használni valami értelmes dologra.

  21. mynonasays:

    A teljeskiőrlésű dolgokról én is azt olvastam, hogy nem jók, hiszen a maghéjban akad fenn összes káros anyag, amitől a növény megvédi a magot.
    Eddig ugyanazt gondolom: mindenből lehet enni, csak keveset. Persze sok zöldséget, gyümölcsöt.
    A húsról is írsz majd? A marhahús az egyik oka pl. a vastagbélráknak, na meg a liszt és a cukor. 🙂

  22. rékasays:

    Évezredekkel ezelőtt az emberek táplálkozásának még nem a gabona volt az alapja, hanem húst és ehető növényeket ettek, és az állatok, melyeknek a húsát ették sem ettek gabonát, – hacsak nem legelés közben került az útjukba,(tehát a lehető legoptimálisabban étkeztünk) meghaltak tigrisek, farkasok és felbőszült növényevők, betegségek, hiányos higiéniai körülmények, gyógyítás hiánya és a mostoha körülmények miatt. Meghaltak járványok, vérmérgezés, tűzvész, árvíz miatt, szülés közben, csecsemőként. Mára majdnem minden ilyen szembetűnő halálokot kiküszöböltünk. Mégis meghalunk, csak sokkal később. A testünk elhasználódik. Mi, a tudatos emberek, akik például ezt a blogot olvassuk, igyekszünk tenni azért, hogy a testünk minél tovább jól működjön. Jó esélyünk van arra, hogy sokáig éljünk, mert kerüljük a szélsőségeket az életvitelünkben, így az étkezésünkben is. Ezért, ha nem tudjuk is megvalósítani a Liv által vázolt koncepció szerinti táplálkozást, mert a világunk a gabonaevésre épült és nagyon nehéz kiküszöbölni azt, s a génjeink is rendben vannak, valamint nem jön közbe semmi (hehe), akkor jó esélyünk van a hosszú és jó minőség életre.

  23. krisztasays:

    Ennyi embert nem tudna a föld gabonaevés nélkül eltartani. A dolog szerintem úgy működik, hogy azt eszi mindenki, amihez az élőhelyén hozzáfér, a szervezete pedig szépen fokozatosan alkalmazkodik.

  24. mynonasays:

    Azért ezen is el lehet gondolkodni: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/elj-szaz-evig.php
    Na meg Szendi Gábornak van egy-két jó cikke a gabonáról és az étkezésről.

  25. Réka, én biztosan úgy “rangsorolnám” a gabonákat, hogy a gluténmentesek a legjobbak: rizs, köles, quinoa, hajdina, ezek. Aztán a zab. Aztán a többi: búza, árpa, rozs, mittudomén.

    Az olajos magvakról nagyon megoszlik a vélemény, ez nagyon érdekes. Sok bennük a telítetlen zsírsav, ezért pirítani nem tanácsos őket, mert magas hőfokra hevülnek és tuti, hogy szabadgyököket fogunk kajolni. Nem tudom, tényleg.
    Van, akik meg úgy tartják, hogy a natúr olajos magvak jók, együk őket módjával.

    Kriszta, ez egy jó gondolat, Szendi Gábor pont ezt boncolgatja, hogy ti. gén-szinten már alkalmazkodtunk valamennyire, mert ha belegondolunk, egy gén/genom “gondolkodásmódja” egyszerű: legyen bőven kaja, érjünk be, szaporodjuk és kész, a feladat letudva. Hogy közben hány krónikus betegséget szerzünk, az a genom szintjén édesmindegy. Az individuum szintjén meg pont az ellenkezője igaz, az alkalmazkodás sokkal nehezebben megy, mert nyilván nincs is annyi tartalékunk, az individuum optimális (ideális?) állapota ugyanis szűk keretek között mozog.

  26. 😀 Szilvi, most látom, mit írtál, mi az a prána?

  27. dzsaszpersays:

    Érdekes a sorozat. Erik önmagában nem érthető, megérne egy trackbacket 🙂

    A lisztekkel kapcsolatban két kérdés: ami a búzalisztet illeti, a finomliszt az egyik véglet, a teljes kiőrlésű a másik. Közben elég sok minden van: a fehér kenyérliszt, félfehér, félbarna stb. A mindenféle károsanyag szépen fokozatosan egyre több a skálán vagy valahol nagyot ugrik?

    Gondolom gabona és gabona közt is különbségek vannak — ebben van ismert skála? rizs? rozs? kukorica? árpa? stb.

    Kiváncsian várom a folytatást — pár előrevetített témát különösen is a szénhidrátokkal (pl. fruktóz mint sejtméreg?) a zsírsavakkal (omega-3 és omega-6 hatásai) kapcsolatban.

  28. mynonasays:

    Azon gondolkodtam, hogy amíg gyerek voltam, és otthon válogathattam az ennivalók közül, akkor utáltam a kenyeret, és a legtöbb lisztes dolgokat, a tésztaféléket is (egyetlen kivétel volt a tejbedara, esetleg néha kifli, mert olyan jópofán nézett ki), nem szerettem a gyümölcsöt, elég volt, amit a fáról szedtem, de a főtt zöldségeket megettem, a magvakat is, a húslevest imádtam, a halat is, némi húst (kivéve marha), de szerettem a kukoricát(főleg a kukoricakását), rizst és a tejes dolgokat (kakaót). Krumplit is, bár nem vittem túlzásba. A vajaskenyérre, zsömlére rá sem bírtam viszont nézni, lekvárra sem, egyedül a nagymamám tudott rávenni néha némi zsíroskenyérre, de csakis kovászos uborka és paprikaszezonban. Süteményeket, tortákat nem ettem, nem szerettem. Esetleg a krémeket.
    Mindig is vékony voltam, de nem sovány. A baj a kollégiumi menzán kezdődött, amikor is az éhes tinédzserek bármit megettek, csak kaja legyen, ott ettem sok kenyeret lekvárral, híztam is akkor.
    Aztán addig is rendben volt minden, amíg Domival nem lettem várandós, na akkor valami rejtélyes okból csakis sütit, csokit akartam enni, ettem is, hogy én nem hízhatok el, ugyan már…. dehogynem. Azóta viszont szeretem a kenyeret. És már nem vagyok cérnavékony. És sokszor érzem a közérzetemen, hogy nem jó. Kíváncsi leszek, mire végetér a sorozatod, hogy a gyerekkori evészetem, ami őszbe borította anyám haját, vajon mennyire volt jó.

    Érdekes, akkoriban volt az iskolában egy oktatófilm, hogy nem szabad sok húst enni, mert akkor elhízunk… egy kövér kisfiút mutattak benne, amint szafaládét eszik kenyér nélkül. Azt oktatták, hogy sok kenyeret kell enni, akkor soványak maradunk.

    (na, csak azért írtam ennyit, mert nincsen blogom, hehe 😀 )

  29. Dzsaszper: Erik lenne az öröklött immunitás, sajnos nem vagyok jó ilyen dolgokban, ami más szájából vicces, az nekem sosem sikerül. Maradok inkább az érthetőbb megfogalmazásnál.

    Nem akarok úgy tűnni, mint aki ért a búzához. Azt tudom, hogy a félbarna liszt az a teljes kiőrlésű, amiből a korpát kiszitálják, a korpa nélkül szerintem kicsit jobb. A kenyérlisztről fogalmam sincsen. Félfehérről még nem is hallottam.

    Én most próbálom csökkenteni a kenyérfogyasztást, de én sütöm az elfogyasztottat, mert a boltiban még mindig nem bízom, ki tudja, mit kevernek bele?

    Biztosan van ismert skála (?), a köles, hajdina, kukorica, amarant, quinoa, rizs biztosan gluténmentesek. A zabban sincs sok glutén, erről eltérő a vélekedés, de gabonafehérje ebben is van, ami esetleg nem emészthető egyeseknek.

    A búzának egyébként 4 genomja van, A, B, C, D-vel jelölik, ezek génkészletek, amikről átíródnak a fehérjék. A bibliai időkben még csak az A genom létezett, állítólag ez teljesen ártalmatlan volt még, csak 14 kromoszómás volt. A mai búzában már mind a 4 genom variálódik, és már 28 kromoszómás. Itt a csapda állítólag valahol. De ne kérdezzétek, hogy pontosan hogy is van ez. Utánaolvasok majd, de még csak érintőlegesen volt rá időm.

  30. Mynona: ez tényleg érdekes. Peti sem szereti a kenyeret, Sári mostanában a tésztát sem, nem kéri. A lányok szeretik a kalácsot, csak vajjal. A lekvárt nem szeretik.

    Mostanában gyakran csinálok nekik olyan vacsorát, hogy kockára vágok hideg sült csirkét, sajtot, esetleg házikolbászt, paprikát, paradicsomot, ubit, pár szem olívabogyót (ciki, de most nem emlékszem, hogy melyik lányom szereti). Körbeülték és megették. Nem ettek kenyeret és nem is hiányzott.

    Persze, az édességeket nagyon szeretik, de hát melyik gyerek nem?

  31. Erikről itt bővebben:
    https://www.zimonyi.hu/?p=859

    Lili, segít, ha ilyenkor az “Erik” szó első előfordulásánál belinkeled.

  32. dzsaszpersays:

    annak köszönhetően, aki a bejegyzést ajánlotta, megtaláltam a korábbi bejegyzést, és így jópár dolog értelmet nyert 🙂
    Ha valaki hozzám hasonlóan idetéved, nem ismerve az immunrendszerről szóló bejegyzést, az nem fogja érteni Eriket — egy link valóban segítene 🙂

    A lisztekhez hazánkban írt kódból a szám a legnagyobb megengedett hamutartalomra is utal — ami pedig közvetve a korpa-tartalommal függ össze.
    Finomliszt: BL-55, fehér kenyérliszt BL-80, félfehér kenyérliszt BL-112, a Graham és teljes kiőrlésű búza lisztek esetében 190-300 a tartomány a weben elérhető források szerint (pl. GL-225).

    Amennyire értem, az őrlés során újra és újra szétválasztják az apróbb és nagyobb részeket, és így jutnak el a különböző változatokhoz egész a tiszta korpáig.

    Egy (nem ellenőrzött) forrás szerint a félfehér kenyérliszt a mag (amennyire értem belső) 85%-át tartalmazza — amennyire értem, a mag kb 50%-a belül az, amiből a finomliszt készül, akörül van még a búzacsíra kisebb sikértartalmú része, és akörül a korpa.

    Ha ez így van, akkor a fehér kenyérliszt tartalmaz a csírából többet is, csak nagyon elvétve a korpából; a félfehér pedig tartalmazza az egész csírát és mérsékelten tartalmaz a korpából is.

    Ha jól értem, elsősorban a korpa az amit a fentiek alapján kerülni érdemes, a búzacsírától nem kell félni — ami alapján a fehér kenyérliszt még majdnem olyan jónak tűnik, mint a finomliszt. Persze ennél a következtetésnél alaposan megbíztam a google találataiban 🙂

  33. mynonasays:

    Liv, én kíváncsi lennék a Norbi-féle liszt hatásaira is, nem ismerem a diétájukat, bár az utóbbi időben gondolkodtam róla, hogy kipróbálom az általuk ajánlott lisztet (ha lehet még kapni egyáltalán), mert hogy az nem szívódik fel, ezáltal nem is hizlal. Ezt írták róla legalábbis. Valaki ismeri különben? Egyáltalán milyen néven lehet kapni?

  34. Dzsaszper, köszi, nagyon körültekintő utánajárás!

    Mynona: megnéztem, ezt találtam a norbi pont hu-n:

    Termék-összetétel:
    Búzaglutén, polidextróz, cellulózrost, szójafehérje koncentrátum, térfogatnövelő szer E 500, E 450, sűrítő anyag E 466.

    Hát, nem tudom…1266 Forint a fél kiló.

  35. A gluténmentes gabonák rangsorában nálam a harmadik helyen a kukorica van. A zab meg lévén, hogy szintén kalászos, és ezért glutén tartalmú is számomra egy szinten van a búzával és a rozzsal, de még a tönköllyel is. Bár a tönköly megérne egy misét, mert nagyon különleges a szerkezete, pl nem sikerült még génmanipulálni sem :), de aki gluténmentes diétát tart, annak ez is kerülendő (nekem legalábbis).

  36. Jahh, a Szendi… számomra azért nem hiteles, mert egyrészt szcientológus (már eleve ettől feláll a hátamon a szőr…) másrészt meg abból indul ki az elmélete, hogy evolúció… ami mellett én lényegesebben kevesebb helytálló érvet és bizonyítékot találtam, mint a teremtés mellet. És ha mégsincs evolúció, akkor megbukott az elmélete…. Annyiban egyet értek vele, hogy a gluténnal jó vigyázni, de az, hogy gabonát abszolút, hús meg dögivel… hát ez minden csak nem kiegyensúlyozott táplálkozás…

  37. mynonasays:

    Kisvic, ezt hol olvastad, hogy scientológus??? Nagyot csalódnék… de nem hiszem, hogy az.

  38. mynonasays:

    Ui: Meg sem fordult a fejemben, hogy az lehet, ugyanis tök értelmesen ír…. és én már olvastam scientológus írását… hááát…

  39. Kisvic, azt hiszem, gluténmentes témában te vagy a “mérvadó”. A zabról írtam is, hogy nagyon ellentmondásos dolgokat olvastam, néhol azt írják, hogy kevés a gluténtartalma, de akkor gondolom, a kalászosokhoz képest.

    Én árnyaltabban vélekedek Szendi Gáborról. 🙂 Nekem tetszik, amit csinál, a stílusa nem, de hát ez már ízlés kérdése, nincs jelentősége. Szerintem a paleolit táplálkozás elmélet (ami egyébként nem Szendi elmélete) nem a kreacionista/evolucionista vitán dől el, bár én eleve hülyeségnek tartom, hogy a táplálkozástudománynak egy ortodox történelmi hátteret adjunk.

    Én egyébként váltottam vele pár emailt és egyáltalán nem olyan vaskalapos a témában, mint amennyire látszik.

    A “hús dögivel” szerintem nem igaz, a paleolit megközelítés a zsír alapú táplálkozást preferálja, meg elég sok zöldséget és olajos magot esznek.

  40. Kiddysays:

    Sziasztok!

    Bocs, hogy belebeszélek, de gondolkodtam ezen a kenyér-dolgon. Visszaemlékeztem a gyerekkoromra és rájöttem, hogy a leggyakoribb mondat (“az öltözz fel, mert megfázol” és a “tedd le, mert csupa kosz” után) a “kenyeret is tessék enni”. Otthon is, nagyszülőknél is. Én sem voltam kenyér-rajongó gyerekként (szerintem más sem, na, nem úgy, mint most, sajnos…), és ez az erőltetés bizonyára a spórolás miatt volt. Mert a kenyér jóllakat és eltelít (engem jobban, mint a tészta vagy a rizs) és viszonylag olcsó. Vagyis olcsóbb kenyérrel és rántottával jóllakni, mint csak rántottával, mert ahhoz több tojás kell és a tojás drága.
    Tök rossz ez. Régen mindenhez kenyeret kellett enni (anyukáméknak még a görögdinnyéhez is!). Nagyapám még a tejberizst is azzal ette. Bármióta magam főzök, azóta már nem eszem annyi mindenhez kenyeret.
    Bocsánat az offért, mert tényleg nagyon érdekes, amiről írsz, de az “okos hozzászóló” nem én vagyok. =) (És mégis, mégis kommentelek.)

  41. Kiddy: igeeeeen! A nagyim is mindig mondta nekünk, hogy együnk a szőlőhöz meg az almához kenyeret, mert megfájdul a hasunk… 🙂

  42. mynonasays:

    “Szerintem a paleolit táplálkozás elmélet (ami egyébként nem Szendi elmélete) nem a kreacionista/evolucionista vitán dől el”

    Pedig máris belekeveredtél. 😀
    Erik: teremtés
    Kevin: evolúció…

  43. most jöttünk haza Korculáról. ott csinálják jól: halat (meg mindenféle tengeri izét) esznek natúr salátával (uborka, paradicsom, salátalevél) kis olivaolajjal meg borecettel.

  44. Anaissays:

    Kiddy: és IGEN! engem is valahogy így szoktattak rá a kenyérre! még a dinnyéhez is ettünk! 🙂 🙁
    és most nehéz lesz leszokni róla…sajnos nagyon megszerettem.
    És Apum mind a mai napig szinte mindenhez eszik kenyeret.

    Liv, nagyon-nagyon érdekes a sorozatod én is nagyon várom a folytatást!

  45. docsanyisays:

    Sziasztok!

    Érdekes írás.

    mutatok egy videót:

    http://vimeo.com/9767907

    Engem az zavar, hogy mindenki össze akar zavarni 😀

  46. mynonasays:

    Na, most “meg vagyok lőve”. :O

    Itt állok a “floriolos” flakonnal a kezemben… miben rántsam ki a husit????

    A zsír jobb? Nagymamám csinálta, zsírban és sütőben, de nem hagyott bennem maradandó élményt…

  47. mynona: ghí (ha jol irom) allitolag jo ilyesmire. biztos van webaruhaz is, ahol beszerezheted, ha te magad nem akarsz ezzel vacakolni otthon. tkp viztelenitett vaj, ha jol remlik. igy nyilvan nem is olcso, viszont nagoyn jol elall. es legalabb meggondolja az ember, hgoyan susson. 🙂

  48. mynonasays:

    Köszi Holly, utánanézek. 🙂

  49. Juditsays:

    Nem akarom túlfilozofálni a dolgot, de Jézus azt mondta, hogy Ő az élet kenyere. Akkor Ő most egészségtelen? 😀

  50. mynonasays:

    Én sem akarok ezen filozofálni, de nem Ábel áldozatát vette szívesebben, mind Káinét? 😀

  51. Húhúúú, bizony ám, van itt ellentmondás bőven. 😀

  52. tiliasays:

    Amikor először hallottam erről a “gabona=méreg” dologról, nagyon meglepődtem, és egy jót röhögtem. Most az írásod alapján kezdtem rajta elgondolkozni, liv, de tényleg, mert úgy írod le ezeket a dolgokat, hogy az ember megérti, és tök logikus.
    És igen, én is elgondolkodtam a “kenyeret is tessék enni” – emlékeim, amiből sok van (és igen, a spórolás miatt). És azon, hogy az én gyerekeim is iszonyú kevés kenyeret esznek maguktól, sőt, gyakorlatilag semmit, egyetlen kivétel a zsíros kenyér ill. a vajas pirítós (utóbbira bűnös módon én szoktattam rá őket, hogy legalább valamilyen formában megegyék a kenyeret…). Magában eszik a húst, tojást, sajtot, max. zöldségekkel (amit én ostorozok, ugye, mert nem vagyunk Krőzusok). A kedvenc gabonafajtájuk pedig magasan a köles.
    Hát, nagyon elgondolkodtam…

  53. Tilia: Ez egyébként nagyon-nagyon nehéz. Hiszen bármi lehet logikus. Van sok minden “odakinn”, ami logikus, és mégis röhögünk rajta.
    Egy átlag magyar ember például nem is tudja, milyen búzakenyér nélkül, mert minden nap eszünk belőle, ez a hagyomány. Sok családban a reggeli is és a vacsora is valami szendvicsféle.

    A gyerekek valóban mások és elgondolkodtató, mennyire máshogy ennének, ha hagynánk őket. Nálunk is gyakori a “leeszi a kenyérről” eset, a különbség, hogy én nem szólok rá, hogy egye meg. Nekem mindig ment a cirkusz, míg gyerek voltam, hogy a kenyeret is, a héját is, stb.

    Egyébként visszatérve az alapgondolatodra, a logika nagyon fontos, de azért azzal is vigyázni kell. Mindig eszembe jut egy könyv, amit kábé 1 éve olvastam, (ez), amit egy táplálkozástudományi szakértő írt arról, hogy az egészség alapja a sok tiszta és egészséges sejt, amit úgy érhetünk el, hogy szinte csak nyers gyümölcsöt eszünk és rendszeresen járunk béltisztító kúrákra. A nyers gyümölcsben található sok enzim ugyanis “életre kelt” bennünket. Az igazság pedig inkább az, hogy a sok, szervezetünk számára ismeretlen gyümölcs- enzim (ami csak egy sima vegyület és enzimatikus hatását végleg elveszti a gyomorban) rengeteg bajt okozna, ha a szervezetünkben is nekiállnának működni, vagy még rosszabb, az immunrendszerünk jól megtámadná őket. Nem tudom, miért akarunk enzimeket fogyasztani. Van nekünk is egy csomó féle és fajta, pont elég és tökéletesen működnek-ha minden jól megy.

  54. mynonasays:

    Mégiscsak Mályvacsigának lesz igaza…..

    😀

  55. Van egy szakmai fórum, ahol van egy speciális diéta, ami nagyrészt a palaolit táplálkozáson alapul. És többen kerestek meg fél év után, hogy a sok hústól mennyire elsavasodtak és mennyire pocsékul érzik magukat. Persze sok zöldség és vitaminok is mentek mellé és a gabonát (még a glutnmentst is) szinte teljesen mellőzték… Szerintem ez durva szélsőség. Szóvl éljenek a gluténmentes gabonák és a kiegyensúlyozott táplálkozás :)))

  56. PMZsusays:

    Kicsit sokáig tartott, de eljutottam odáig, hogy be tudjam ide másolni, mit mondott a dietetikus 🙂
    1) Az emberiség az elmúlt több generáción keresztül 98%-ban kizárólag búzát használ, mint gabona és szinte minden gabona alapú ételben emiatt csak a búzából származó lektinek kerülnek be a szervezetünkbe. Emiatt az egyoldalú terhelés miatt alakult ki a mai korra jellemző rejtett lisztérzékenység vagy glutén érzékenység. Alapban nem rossz a teljes kiőrlésű búza, inkább az a rossz, hogy csak azt eszünk, és ez már egyoldalú terhelést jelent lektin oldalról, ami okozhat autoimmun betegségeket, illetve felerősíti annak előfordulási százalékát. Megoldás: minél több fajta gabonát kell ennünk, magvakkal és száraz hüvelyesekkel keverve. Ezzel elkerülhető az egyoldalú lektin terhelés és nem alakul ki, vagy csökkenthető az autoimmun reakció, vagy érzékenység. Len, rozs, köles, stb… Ő úgy ért egyet a 2. számú következtetéssel, hogy : A csak teljes kiőrlésű búza fogyasztása az egyik legrosszabb, amit megtehetünk. Ahogy az étrendünk más területén is, itt is biztosítani kell a változatosságot.
    2) a védekezős részével kevésbé értett egyet, mert minden növény választ ki anyagokat a védekezésre, a paradicsom is azért piros, mert védi magát, a brokkoli is azért zöld, mert védi magát, mégis egészséges. A gyomorsavval való érintkezés után sok folyamat lezajlik a szervezetben, ami ezeket az anyagokat átalakítja és nem károsak ezek után.
    3) a toxinos résszel egyetértett, de kihangsúlyozva azt, hogy a legtöbb enzim és toxin hőérzékeny. Emiatt ő azt javasolja, hogy nyersen semmilyen gabonát nem szabad fogyasztani. Legkevesebb a beáztatás, de inkább a pirítás, sütés. Ezzel a toxinok, enzimek 99%-át elpusztítjuk.
    4) Fitátok: minden rostos ételben jelen vannak és teljesen igaz, amit leírtál Lili. Viszont lehet csökkenteni a mennyiségüket megfelelő keveréssel, pl kalcium kicsapja őket, ezert kell a spenótot tejjel főzni, vagy sajtot enni a salátaval. Ha a fitátok miatt kizárjuk a gabonát, akkor minden rostos kaját ki kellene zárni.
    Alapjaiban azt mondta, hogy elgondolkoztató és jó a cikk, viszont egy normál embernél igenis jobb, ha teljes kiőrlésűt eszik, de az legyen bio, hogy legalább a műtrágyát és a permetszereket ne egye meg.
    Én a magam részéről alig várom a tejről és a gabonatejekről szóló részt 😀

  57. bummersays:

    Csak a tisztánlátás végett:nem Szendi Gábor a scientológus, hanem Lenkei Gábor.

  58. Kisvic, szerintem ezt így nem lehet konkrétan kijelenteni. Adott egy diéta, aztán valaki így követi, valaki meg úgy. Szerintem jobb egy speciális diétát is úgy követni, hogy figyelek a saját igényeimre. A paleót is lehet csinálni mínusz egy szelet hússal és kész.
    És ugyanígy szerintem a “kiegyensúlyozott” táplálkozás sem jó mindenkinek. Mert akkor mi is a kiegyensúlyozott? Mikor mindenből eszünk keveset? Gondolom, ez a nagy átlagnak jó is, de mindenkire ráhúzni ezt…hát, nem tudom.

  59. Zsu, köszi, hogy ezt leírtad. Hát igen, továbbra is vitatkoznék ezen-azon, de inkább érdekes, hogy több vélemény is megfordul itt.

    Bummer: köszönjük. Szendi-Lenkei, nem is tudom miért keverjük. 😀

  60. gombocartursays:

    szia!

    irtad hogy nem okésak a (nálunk)folyékony növ.olajak.(o6)

    mit tartasz a repceolajról? nyilván nem mint o3 forrás kérdezem, mert ugysem hasznosul, de vajon ugyanugy kerülendő mint a társai? (most az ártól eltekinteve persze, mert néha csak kicsit volt drágább mint a napraforgó vagy a sertzsir, mostanában meg eltünt már a hiperek polcairól)
    (uyg tünik hogy tőlünk nyugatra, és az óceánon túl is a repcét tolják, a napraforgó csak itt, + romániában + kissé franciao-ban mindennapos)

    köszi a választ, előre is.

    • Találtam ezt azt a repcéről, remélem, lesz időm írni róla pár sort valamikor napközben.

  61. gombocartursays:

    ja igen és még az jutott eszembe 🙂 (mint a filmben Columbónak, aki mindig visszajön 🙂

    mintha irtad volna valahol hogy o3 miatt (ami ugye telitetlen) fogyasztasz haloljat.
    mennyit szoktál, mennyit érdemes? és akkor nem automatikusan kerülendőek a telitetlen és pláne eszenciális olajak ugye? (magyarul ezk is nélkülözhetetlenek az emberi szervezetnek ha jól értem)(?)

    köszi

    • Nem is tudnánk elkerülni az esszenciális zsírsavakat, hiszen ez lehetetlen. Az o3 nagyon fontos, hogy ellensúlyozza az o6 bevitelt. Sajnos a mai átlag magyar ember essz. zsírsav arányai valahogy úgy néznek ki, hogy O6:O3= 30:1 Pedig olyan 1:3 lenne az ideális. Remélem, jól emlékszem erre.

      Felesleges viszont o3-at szedni, ha az ember az o6 tartalmú olajokat használ (Floriol, Vénusz és társai pl.), margarint ken a kenyerére és a félkész, növényi olajokkal készült ételeket eszik, növényi sajtot, tejszínt használ, mert lehetetlen ezt ellensúlyozni az o3 kapszulákkal, annyira bőséges az o6 bevitel.

      Én 2×1200 mg-os kapszulát szedek naponta.

      Egyébként az is nagyon érdekes, hogy a magas o6 szint nem is a szívbetegségben (metabolikus szindrómában) jelent nagy problémát, hanem a rák előfordulása magasabb, ha az o6 magas szintet ér el a szervezetben. A szívbetegségben, úgy tűnik, az a lényeg, hogy az o3 szint legyen kielégítő, az o6-tól függetlenül.

      forrás

      …meg aztán ott az olívaolaj, aminek a telítetlen zsírsav tartalma-minőségtől függően-10-20% között mozog. Nem létszükséglet a fogyasztása, de mégis nagyon jó választás. Most olvastam, hogy hevítve is meglepően stabil. 🙂

      • Gabriellasays:

        Liv,
        Mi a véleményed a ” light olívaolaj “-rol? Sokkal enyhébb az íze , igaz finomított és nem extra szűz . Azt írja az üveg hogy pont emiatt lehet sütéshez ( serpenyőben ) használni. Nem tudom Magyarországon forgalmazzák -e mar, de itt Amerikában elterjedt. Szóval szerinted ez egészséges ? A férjem a kokuszolaj közelébe se megy:) magam szamara persze el fogom kezdeni a kacsa meg disznó zsírt de meg nincs itthon, viszont van az előbb említett olaj, amiből salataontetet is csinálok. ( eddig szolomag olajat használtam az enyhe íze miatt de olvastam a magolajakrol így hat ez most mar a multte)

        • Szia!

          Így nehéz megmondani, mert vannak nagyon rossz minőségű sansa meg ún. pogácsa olajak, el kellene róla olvasni mindent, amit találsz. Egyszer beszéltük itt a blogon valahol ezt a témát, a kommentek között keress rá, hátha meglesz valahol.

        • Annasays:

          Gabi, miért nem szereti a kókuszolajat? Csak mert ha az íze/szaga miatt, akkor vegyél “expeller pressed”-et (nem extra virgin), annak se szaga, se kókuszíze nincs.

          • Gabocasays:

            Liv, Anna,
            Koszi szepen a választ. Utánanézek majd akkor jobban az olívaolajnak. Ami meg a ferjemet illeti, nagyon nehéz új ételt meg csak megkostoltatni is vele:) eddig meg akármelyik kokuszzsirt vettem, mindegyiknek éreztem én is az ízen a kokuszt, és azt hiszem a finomított változatok meg nem olyan jók mint a ” szuzek”… Hat marad akkor a kétféle főzés egyelőre:)

  62. Barbarasays:

    Kedves Lív,

    nagyon örülök, hogy rátaláltam a honlapodra.
    Én jelenleg paleolit étrenden vagyok, de azért a csőlátást kerülöm. Két kislányom van, őket igyekszem normális, egészséges koszton tartani. A kérdésem az lenne, hogy mi a véleményed a zabról? Gondolkoztam már rajta, hogy esetleg a zablisztből készült kenyér egészségesebb lenne-e, mint a búza? Te, mit gondolsz?
    A választ előre is köszönöm.

  63. Barbarasays:

    Szóval elnézést a lerohanásért, csak hát a fél életem azzal töltöm, hogy kutatom, mi az, ami a gyerekek számára ideális. Én nem vagyok olyan vakmerő, hogy a másfél éves kicsinek minden nap tojásrántottát csináljak reggelire, és annyira sem, hogy kivonjak minden tejterméket, gabonát, mert jelenleg nem látom a vitamin és ásványi anyag utánpótlást, ami ezekben azért benne van. Még ha nem is annyira jó ételek.Bár cukrot szinte egyáltalán nem használok, lisztből zabpehely lisztet, tejet nemigen, max joghurtot, de hát szerintem így sem tökéletes. Így nagyon megörültem, hogy egy gyakorló anyukával találkoztam, aki szintén igyekszik odafigyelni a minőségre és egészségre.

  64. Szia!

    Én 2 éve még sokszor sütöttem zablisztből kenyeret, de mivel a zabliszt nem valami jó kenyér-alapanyag, muffintepsiben sütöttem meg a kis zabzsömléket. Nagyon finom volt. Most már nem eszem zabot és semmilyen gabonát egyáltalán.

    A gyerekek nálunk nincsenek semmilyen étrenden, próbálok minél kevesebb cukrot és gabonát etetni velük, de a gluténmentes rizs is nagyobb szerepet kap az étrendjükben. Én sütök kenyeret, sima finomlisztből, nem fogy sok, annyira nem kenyeresek.

    Tejterméket mi fogyasztunk, bár én nem iszom tejet. Szerintem a gyerekeknek kell a tejtermék is és a hús is, hogy minőségi fehérjéhez jussanak, és az állati eredetű (telített) zsír is kell, hogy az agyuk optimálisan fejlődjön.

    Sok sikert!

    • mary crowsays:

      Én azért azzal a mondattal nem értek egyet, hogy “nincsenek semmilyen étrenden”. Ha csak a ma elterjedt nyugati alapanyagokat kapják, már az is egy “étrend”. Amit most a legtöbben természetesnek tartanak, az valahogy elterjedt, de ennek semmi köze nem volt az egészséghez, ma meg pláne az üzleti, ipari érdekek mozgatnak mindent. Ezért én eleve nem azt tekintem a “normál” étrendnek, ami a legáltalánosabban elérhető. Persze nem lehet elzárni a gyereket a környezetünktől, sajnos, élelmezés szempontjából nem. Mert ovi, iskola, többi gyerek, stb. De otthon mégis a szülők határozzák meg, hogy mit eszik, mire szokik a gyerek. Ha a szülők azt mondják, gabona nem emberi fogyasztásra való, akkor ezt szokja meg a gyerek. Nem tudom persze, hogy a párod mennyire “hagyományosan” eszik, mert ha nincs egyetértés a házastársak között, akkor persze a gyerekeket sem nagyon lehet befolyásolni.
      Nálunk teljesen vegyes: némelyik gyerek úgy eszik, mint én, de van olyan is, aki a “hagyományos”, mindenki által fogyasztott étrenden van, mint a párom.

  65. Barbarasays:

    Köszi szépen a választ, mondjuk az is igaz valóban, hogy ha az ember megfigyeli a gyereket pici korban, hogy mit enne igazán, és nem a gyöpös sztereotípiák uralják el az agyát, akkor látni, hogy mire van szüksége. Pl. nálunk a pici a húst eszi, meg a tejfölt minden mennyiségben. A gyümölcs annyira nem játszik, sajnos a zöldség sem, de úgy tudom, elsősorban fehérjére van szükségük az egészséges fejlődéshez. Mondjuk igyekszem főleg vörös húsokat adni és általában zsírral főzök. Szóval még egyszer köszi a választ, nagyon érdekes a blogod és tök jó, hogy érthető emberi hangot ütnek meg a tudományos írások is.

    • Köszi! 🙂
      Igen, a gyerekek még elég jól kiválogtaják, ami kell nekik. Az enyémek is ezt csinálják.

      • Kiddysays:

        Hehe, sógornőm babája (14 hónapos) pár hete nem eszi a fölvágottakat… Se a szalámit, se a sonkát, se a virslit, se a májkrémet, pedig korábban mind nagy kedvenc volt. A tojás viszont csúszik rendesen. =)

        Anyum ma volt orvosnál meg laborban, koleszterinje 7,9. Úgyhogy bekövetkezett, amitől rettegtem: jön az Atoris. Egyelőre még nem tudja, be merje-e szedni, de persze az orvos (meg az anyumba nevelt tekintély-dolog) arrafelé hajtja (“Ha lehet, se zsírt, se olajat ne használjon a főzéshez!” “Szedje a gyógyszert, hát infarktust akar kapni?!”). No komment. Én feladtam.
        Anyósom is ma volt dokinál. Köszvény.
        Jó napunk van mindenesetre.

        • Kiddy, én is 20 mg-os Atorist “szedek”. 😀 Persze, soha ki nem váltanám. Érik egy statin-post? Hmm….lehet, hogy ideje lenne megírnom.

          Az én koleszterinem ritkán van 7 alatt. Most sem volt, de nem is érdekel.

          • Kiddysays:

            Én is ma megyek vérvételi beutalóért, aztán két hónapot (ha törik, ha szakad, akkor is) megcsinálok még kevesebb szénhidráttal. Kenyeret és ilyesmit jóformán egész nyáron nem is ettem. (Most már nem kell minden nap főznöm, mert a Zember kiment külföldre dolgozni.) Csak a suli… Arra kell még valamit kitalálnom, mert a kínai kaja 530-ért (leves + nagy adag második, rizzsel) olcsó, és eltelít, én nem tudom, mi van, de Pesten mindig olyan éhes vagyok, mintha egy hete nem ettem volna. =( Ráadásul sír a szívem, mert a jóféle teszkós tejszínemet nem lehet kapni, attól félek, megszűnt. =((( Függő lettem!
            Nekem a koleszterinem meg a cukrom mindig a felső határ közelében volt, ezért kíváncsi vagyok, mi lesz itt két hónap múlva. Ja, megkísérlem a lehetetlent is, íratni akarok Vigantolt. =D

          • Kiddysays:

            Bréking, anyósom mondta, hogy a doki néni szerint meghaladott az a nézet, hogy a köszvényt a sok hús meg belsőség okozza. Inkább a gabona. Hoppáhoppá… =D

          • Annasays:

            Ez kicsit off, de nem tudod véletlenül, hogy van a koleszterinszint mértékegységeinek az átváltása a magyar/európai és az amerikai rendszer között? Miben mérik ezt egyáltalán? Egyszer régen olyan jól megtaláltad a D-vitamin mértékegységeit.

  66. mary crowsays:

    Liv, nem kötekedni akarok, de ha a gyerek eszik húst (meg zöldségeket, tehát kalcium is van), akkor az állati eredetű minőségi fehérjéhez miért kell még tej is?

    • Hááát, végül is igazad van. Én szeretem, ha tejet isznak, mert úgy gondolom, hogy a tej jó. De abban igazad van, fel lehet nőni tej nélkül is. Most már ismerek 1-2 “paleo”-gyereket, és igen jól elvannak tejtermék nélkül is. 🙂

  67. Anna, ez a legegyszerűbb, de gondolom, találsz komolyabbakat is (több mindent átvált), ha beírod a google-ba. Ez is jó.

    Ha a pontos átváltási számot kérded, akkor azt nem tudom, de estére utánanézek, most kirándulni megyünk, úgyhogy rohanok! 🙂

    • Annasays:

      Nagyon köszi, most már legalább tudom, hogy mit is mérünk. Amúgy azt írja, hogy 39-cel kell szorozni vagy osztani. Szóval elég egyszerű. Az is kiderült, hogy az európai mértékegység a modern, az USA-beli pedig az elavult. 🙂
      Jó kirándulást!

  68. mynonasays:

    Rz a koleszterinszint érdekes, az anyukámé az össz. mindig magas, ha meg továbbnézik, akkor csak a “jó” koleszterinje magas. A férjem húsvéti húsmentes böjtje után, egekbe szökött a rossz koleszterinje, az enyém az Atkins diéta után (a húst hússal és tojással), meg olyan alacsony volt a trigliceriddel együtt, hogy alig volt mérhető. Köszvényem se lett, most a végignutelázzott, palacsintázott és fagyizott nyár után nem jó a közérzetem, tehát jöhet megint a vadember korszakom. 🙂 Érdekes, azért vissza nem híztam, csak egy icipicit, tehát jó ez a diéta.

    • Helló, Mynona. Igen, a koleszterin érdekes. Főleg, hogy mostanában több olyan cikk is átment a kezemen, amelyik arról ír, hogy a magas koleszterin úgy tűnik véd a rákos megbetegedésektől, jobb kognitív funkciókkal jár és segít tovább élni az átlagnál. Ki érti ezt, nem? 😀

      • mynonasays:

        Ó, akkor lehet, hogy ez járult hozzá, a nagymamám hosszú életkorához? Most 90. Anyukája 94 évet élt.
        Na szóval, akkor egyek mégiscsak kenyeret és ne törődjek a hússal? 😀 Mert a mama állandóan szénhidrátot evett. Azt mondta, hogy ő ettől fogy. (Sose volt sovány 🙂 )

        Na, belekeveredek…

        • Mynona, ez egy jó kérdés. Fogalmam sincs. Egy dolgot tudok biztosan: minél “hibásabb vagy”, annál több előny származik a szénhidrátban szegény étkezésből. Én úgy gondolom, hogy ennek a fajta étkezésnek óriási előnyei vannak az anyagcsere, az energiaszabályozó gének optimális működése, hibás jelútvonalak helyre pofozása szempontjából. Ha valaki elég egészséges, akkor sokáig tud mindenféle tünet nélkül nagyon sok szénhidráttartalmú ételt enni, de a degeneratív betegségek, amik 50 után kezdődnek, valószínűleg nem fogják elkerülni teljesen. Írok majd erről egy jó kis bejegyzést hamarosan, a fenébe, megint nincs semmire időm épp, amint látod…. 😉

  69. Erikasays:

    Szia, Liv!

    Azért ide írom, mert kicsit gabonás kérdés. Ha valaki nem eszik gluténes gabonát, csak kevés gluténmentest, pl. rizs, hajdina, akkor szerinted néha egy kis gabonás pótkávé, tejeskávénak, elmegy? (pörkölt rozs, árpa, maláta, azt hiszem az összetétele, INKA a neve).
    Persze tudom, hogy mindenki maga tudja, mit bír el, Te bevállalnád?
    Végül is csak pici kell belőle.
    Köszi!

    • Erika, biztos elmegy. Egy időben én is ittam ilyet, mikor próbáltam leszokni a kávéról. Nem sikerült. 😀

  70. Erikasays:

    Szia,
    Köszönöm szépen, aranyos vagy, én sem tudok leszokni a koffeinesről, már nem is nagyon akarok, annyi “jó” hatását olvastam Szenditől :), biztos te is.
    Szerintem is belefér, nem vagyok direkt lisztérzékeny :), és egy kis tejeskávénak úgysem sok kell bele, este, mikor már nem akarok koffeint.

  71. Annasays:

    Itt egy érdekes cikk a gabonáról bibliai szemszögből. http://wellnessmama.com/2359/does-the-bible-say-we-should-eat-grains/

    • Gabriellasays:

      Anna,
      Pont ezt a linket találtam én is! De jó! Én egy másik – a zsírral foglalkozó blog végére tettem mert volt egy pár más kérdésem is.

  72. Húúú, milyen szuper blogod van neked, most kezdtem olvasni. Nagyon szuperek a bejegyzések, örülök, hogy ide találtam.

  73. Szia! Igen, van itt minden, csak nincs rá elég időm. 🙂 Jó olvasgatást.

  74. Katisays:

    Szia Livi,
    azzal fejezted be, hogy az agyi hatásokról legközelebb lesz szó…ez volt végül, csak nem találom? ha nem volt, tudnál nekem ezzel kapcsolatban jó cikket/kutatást ajánlani?
    köszi 🙂
    Kati

  75. Gabocasays:

    Szia Livi,
    Mostanában olvastam a Huffpost-ön ezt a cikket , http://m.huffpost.com/us/entry/wheat-gluten_b_1274872.html

    Arról szól hogy 50 evvel ezelőtt itt az USA-ban “atgenetikaltak” a búzát es azóta milyen borzasztó stb. Egyetértek. Es az író azt javasolja ( állítólag elismert orvos 🙂 hogy persze a legjobb nem enni semmiféle gabona magvakat de ha néha elfog a kísértés akkor Eincorn-bol süssünk kenyeret, ami egy tiszta, ős búza fele. Itt egy link erről is:
    http://www.breadexperience.com/einkorn/

    Te erről hallottál ? Szerinted ez milyen??
    Néha nagyon de nagyon elfog a kísértés es hat akkor egy zsömle vajjal es lekvárral becsúszik , persze utána megfogadom hogy többet nem:):)
    De jo lenne ha ez az Eincorn egeszseges lenne es kísértés idején tudnék a belőle sütött kenyérből falatozni… Mert néha jár nagyon egyhangú a tojás, a sajt, a felvágott magában , paprikával, paradicsommal …

    • Cerevisiaesays:

      Cikkíró: “Nincs olyan, hogy valaki glutén-érzékeny, a tünetmentes meg nem.”

      De van. Úgy látszik, hogy a cikkíró azt hiszi, valami futószalagról lekerülő késztermékek vagyunk. A gluténérzékenység egyértelműen öröklődő betegség, vagyis akiben nincs ilyen jellegű genetikai elváltozás, nem lesznek panaszai ez ügyben. A hajlamot okozó gének még nem ismertek ugyan, de kétségtelenné teszi a genetikai probléma valós jelentőségét az, hogy sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe a már kimutatható szimptómák. Egyszerűen elromlik az immunrendszer, ahol ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen ilyenkor, vagyis nem pusztán a glutén itt a kérdés, és gyakran más autoimmun betegségekkel is társul a folyamat. Ezeknek a tényeknek a cikkíró hulla egyszerűen utána tudott volna nézni az ijesztgetés helyett.

      cikkíró: “A populáció 1-2 %-ának halálos méreg a gabona”

      Júúúj… Ez a határozott állítás? Egy halom allergén anyag van, és bármelyiktől lehet anaflaxiás rohamban elhunyni, pl. a paleo diéta által istenített földimogyoró, diófélék, de a hal és általában a tenger gyümölcsei tartoznak a leggyakoribb allergének közé, de vannak még bőven. A cikkíró szerint akkor ezektől is ódzkodjunk? Ehetünk szerinte bármit is teljes nyugalommal? Mert szerintem nem.

      Tehát az elsöprő többség nem gluténérzékeny, és a cikkírótól a demagógián kívül használható információt nem kapunk a mindenkire méregként ható glutén megbélyegezhetőségre. Ha a cikkíró nem így látja, akkor helyesebb lett volna indokolnia a profetikus kinyilatkozások helyett.

      Itt elhangzott többször is, hogy még nem tudtunk alkalmazkodni a gabonatermékekhez. Ez a naiv meglátás azon alapul, hogy mikortól tapasztalható a gabonatermékek nagyobb arányú elterjedése.

      Természetesen már jóval előtte megízleltük a “kenyér”-féléket, és aligha kérdéses, hogy sokszor, csak éppen ennek azért van kevés nyoma, mert eleinte szimplán a természet adott erőforrásait használtuk fel kenyérkészítésre.

      https://index.hu/tudomany/2010/10/19/az_osemberek_is_ettek_kenyeret/

      30000 éve már nagy valszeggel őröltük a magokat és lisztet gyártottunk. Nehogy már ne legyen elég ennyi idő az alkalmazkodáshoz, amikor ilyesmi akár 2-3000 ezer év alatt is simán lezajlik… 😀

      Cikkíró: “de azt gondolni, hogy az egyik teljesen független a másiktól, nem valami bölcs feltételezés- szerintem.”

      Az nem bölcsesség kérdése, ha egy génről látjuk, hogy sérült vagy nem. Egy szervezet jól működik, vagy nem. Kb. ezt egy 8 éves már érti.

      Cikkíró: “Ha leírom, hogy a telített zsír fogyasztása szerintem a legegészségesebb, amit tehetünk, akkor lehet a kommentekben 30 cikket linkelni arról hogy pont az ellenkezője igaz.”

      Talán azért, mert a szervezet anyagcseréje nem feketén és fehéren működik és kontextustól is függ, hogy mikor mi a káros és hasznos, és mert tényleg mindannyian mások vagyunk egy kicsit belül is még genetikailag is.

      Cikkíró: “Mindenki döntsön tehát belátása szerint, mit fogad el igaznak.”

      Persze! Pl. ha gyógyszerre van szükségünk a kuruzsló és képzett szakember véleménye között döntsön az, hogy kit értünk meg jobban. A kuruzsló biztosan azt fogja mondani érthetően, amit hallani szeretnénk, így javallott az ő gyógyszerét benyelni… 😀

      Cikkíró: “Egyedül a madarak azok, akik magevők”

      Igen. Pl. a házi egér is köztudottan irtózik a gabonától… nem is érthető, hogy akkor miért kell előle elzárni. Kár hogy nem eszik gabonát, mert biztosan az összes egér, meg patkány (amiről szintén rosszul képzeljük a cikkíró szerint, hogy az ember mellett szinte fő táplálékként szakosodott a gabonaevésre) már mind kipusztult volna a halálos magoktól… 😀

      A hörcsög is beleolvasott a gabonafóbiások szellemi kalandjaiba, és azóta meggyőzve, már ő sem raktározza fel a gabonamagvakat táplálék gyanánt…. stbstb.

      Amúgy tisztában van azzal a cikkíró, hogy mi is az a gabona? Pl. pázsitfűféle a búza is, és ezek ősi formáiból lett háziasítva a búza is. Azt gondolja a cikkíró, hogy a fűevő állatok kényesen kiköpték a magokat??? Vagy a cikkíró szerint a vadászok hiába keresnek csámcsogó vaddisznót búzaérés idején a gabonaföldeken??? Nyulat is?

      cikkíró: “A gabonával etetett állatok húsában sok az omega 6 zsírsav, ami a gyulladásos folyamatokat erősíti a szervezetben.”

      Tehát a természetben is az állatok ehhez bőven hozzájutottak, és hozzá is jutnak, így ez az érv eléggé sántít. Nem láttam autentikus helyen semmiféle ilyen komolyabb veszélyre utaló tanulmányt bemutatni.
      Másrészt minden, amit túlzásba viszünk, gondokat okoz. Ebből a saját képzetünk reklámfelületén egyet kinagyítani, semmi más, mint gyenge minőségű propaganda. Az omega 6 fóbia nemhogy alaptalan rémisztgetés, de káros is, ugyanis az omega-6 zsírsav nélkülözhetetlen a szervezetünk számára, és valójában az omega 3 és 6 helyes aránya a fontos, nem pedig valamelyik kiszorítása nyomtalanul. A növényi olajak mindegyike nagy mennyiségben tartalmaz omega 6-ot, de pont a fehér liszt ez ügyben nem tűnik nagy durranásnak. Az olajos magvak soka nagyságrendekkel ráver. Bár maguk a magvak is omega 6 tartalomban soknak tekinthetőek, de azért nem a rémisztő kategóriába tartoznak. Megfelelő étrendet betartva semmi gondot nem fognak okozni a sok haszon mellett.

      cikkíró: “Lektinek: a lektinek olyan toxinok (mérgek), amelyek védik a magot az elfogyasztástól.”

      A cikkíró szerint ezek mérgek, és nem szabad fogyasztani, valójában ezt a túlzást megint a paleodiétások terjesztik nyakra főre. Igazából a lektin a legtöbb növényi élelmiszerben megtalálható, bár a búzában tényleg több az átlagnál, de ez igaz a pl. a banánra is. Nem hinném, a banán ezzel védekezne, és bár olykor a lektin valóban némi prevenciót is mutat, de alapvetően ennél sokkal több a feladata és nagyon is hasznosak ezek. A lektinek szénhidrát felismerő fehérjék, melyek fontos szerepet játszanak különböző biológiai folyamatokban, így az immunrendszer hatékony működésében is. A csak káros voltuk kiemelése megint semmi más, mint egy ideológia egyoldalú propagandamutatványa…

      Nem folytatom tovább, mert ebben a cikkben nem hogy majd minden mondat dezinformál és hibás, de szinte szavanként lehetne korrigálni…

      Egyébként bárki utána nézhet, hogy a cikk messze nem teljesíti a korrekt információszolgáltatás kritériumait, és valami végletekig elfogult paleo-s, vagy vallási oldalról származhat, magyarán nem kellően lektorált tudományos felületről.

      • Köszönöm a helyreigazításokat. Sajnálom, hogy dezinformációt kényszerül olvasni. Engem az ilyesmi nagyon bosszant és fáraszt, átérzem a fájdalmait. 🙂

  76. Cerevisiaesays:

    Cikkíró: “Nincs olyan, hogy valaki glutén-érzékeny, a tünetmentes meg nem.”

    De van. A hajlamot okozó gének még nem ismertek ugyan, de kétségtelenné teszi a genetikai probléma valós jelentőségét egyrészt az örökölhetőség, másrészt hogy sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe a már kimutatható szimptómák. Egyszerűen elromlik az immunrendszer, ahol ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen ilyenkor, vagyis nem pusztán a glutén itt a kérdés, és gyakran más autoimmun betegségekkel is társul a folyamat.

    Sajnálatos módon a cikkből semmilyen hasznos információt nem tudunk meg arról, hogy aki nem gluténérzékeny, annak ugyan mi a búbánat félnivalója lenne a gluténtől, és helyette azt a meghökkentő víziót és átkot kapjuk a nyakunkba, hogy elváltozottan működő gének márpedig nem léteznek, és ezért az elsöprő többségnek is ugyanúgy kell szenvednie, mint a parányi kisebbséget képviselő gluténérzékenyeknek.

    cikkíró: “A populáció 1-2 %-ának halálos méreg a gabona”
    Júúúj… Ez a határozott állítás? Egy halom allergén anyag van, és bármelyiktől lehet anaflaxiás rohamban elhunyni, pl. a paleo diéta által istenített földimogyoró, diófélék, de a hal és általában a tenger gyümölcsei tartoznak a leggyakoribb allergének közé, de vannak még bőven. Akkor ezektől is ódzkodjunk? Elárulom, hogy bármire rá lehet fogni az egészségtelen voltát is, csak túlzó sarkítás kérdése az egész.

    Pl. ilyen sarkítás, hogy a gabonafogyasztás csak néhány ezer éve vette kezdetét, pedig ez csak azt jelenti, hogy a termesztése, háziasítása vette akkor kezdetét. A valóságban már 30000 éves nyomok is utalnak arra, hogy magvakat őröltünk és ettünk, csak eleinte szimplán a természet adott erőforrásait használtuk fel kenyérszerű készítésre. Mellesleg az evolúció simán akár 2000-3000 év alatt is igen komoly léptékben tud változtatni bármilyen populáció egyedein. A paleo diétások ez ügyben is jó nagyokat „tévednek” – valójában lódítanak.

    • Köszönöm a helyreigazításokat. Sajnálom, hogy ilyen sajnálatos cikkeket kényszerül olvasni, mit az enyémek itt a saját oldalamon. Biztosan nehéz feladat lehet, remélem, valaki honorálja küzdelmeit. 🙂

Szólj hozzá

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni a *-al jelölt mezőket.