Mit együnk? Immunrendszer

Nekiállok leírogatni az elmúlt évben olvasott dolgokat az evéssel kapcsolatban. Ez tudom, nem sok idő (mármint egy évnyi kutatgatás), de én úgy érzem, sokat haladtam a témában. A táplálkozástudomány érdekesebbnek bizonyult, mint gondoltam és abszolút vitaindító témának érzem, bár lehet, hogy csak én gondolom így és senkit nem érdekel. Nyilvánvaló, nem sok mindenkit hoz lázba a táplálkozástudomány, mert már van egy általa követett út, elfogadott egy elméletet, mi szerint a hús, a tej, a cukor, stb. az egészségtelen, vagy egyszerűen spirituális alapokon táplálkozik. Nos, nekik legfeljebb érdekes lesz ez a sorozat, vagy még az sem. Szerintem érdemes lesz azért elolvasni.

A  keresésem oka több dologra is visszanyúlik. Egyrészt van egy bizonyos fajta vesebetegségem. A másik, hogy a családban a metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterin szint, emésztési zavarok, ízületi problémák) igen elterjedt. Megvan az alapos okom rá, hogy a (nekünk) legoptimálisabb diétát megtaláljam. A harmadik ok, hogy én ilyen vagyok, ha érdekel valami, annak részletesen utánanézek és persze egy idő után “túlfolyik” és akkor írok is róla. Most épp ezt történik.

Próbáltam sokáig kitalálni, hogy a téma melyik része vajon az alapok alapja, ahonnan el lehet kezdeni mesélni az egészet. Azt gondolom, hogy az alap az immunrendszer és alapvető működése, ezt próbálom most egyszerűen vázolni.

Immunrendszer

Az immunrendszernek 2 része van, az öröklött és a szerzett. Logikusan az öröklött immunitásunk az ősibb, a szerzett a születésünk után kialakuló, ezen dolgoznak a védőoltások és az átvészelt betegségek. A különbség a kettő között nagy: ha egy bunkóval hadakozó ősember az öröklött, akkor egy pipettával és számítógéppel dolgozó tudós a szerzett. A szerzett immunitásunk “finomkodik”, emlékezik, nem hagyja, hogy 2-szer is megtámadhasson téged ugyanaz a baci vagy vírus.A továbbiakban nevezzük őket el, az ősi legyen mondjuk Erik, az új pedig Kevin. 🙂

Erik

Erik egy ősi fegyver, primitív, butácska, mindenre ugyanazzal a bunkólengetéssel reagál, mindenhová odacsap, ahol veszélyt érez.  Míg Kevin jól kitalálja előre, mit csináljon, Erik rögtön üt, az első dühéből. Mire Kevin megborotválkozik, Erik már szétverte a betolakodók fejét. Róla lesz sok szó a továbbiakban.

Mi történik sérülés esetén?

Az embert alapvetően 2 dolog veszélyezteti nagyon: ha megsérül és dől a vére illetve ha megfertőzi valami. Ezen kívül még van bőven dolog, például éhezhet is, de most nem bonyolítom, az éhezést sokáig lehet bírni. Mindkét fenti problémára Erik szolgáltatja a megoldást: jönnek az immunsejtek tömegével, beindul a véralvadás helyileg, a véráram megerősödik, ödéma keletkezik, a sebbe bemászó bacikat megeszik az immunsejtek, stb. Már sokszáz éve mantrázza az orvostanhallgató a gyulladás jeleit: rubor, calor, dolor, tumor, azaz pír, melegség, fájdalom, duzzanat. Gyulladás. Alapvetőreakció a szervezetben mindenre, ami kívülről érkezik.

Mindenre?

Hehe, ez ugye jó kérdés, mert hát ez hülyeség.

De nem az.

A szervezet mindent, ami belekerül, megtámad. Aztán lesz, ami lesz. Aki már szült gyereket, az tudja, hogy a magzat idegentestként van jelen az anya szervezetében, a szervezet maga tesz maga ellen óvintézkedéseket, hogy ne ölje meg a 9 hónap alatt saját magzatát. Az irodalom szerint az egész terhesség egy nagy gyulladás, és a végén a szülés egy óriási gyulladásos folyamatnak értelmezhető, mikor is a szervezetnek elege lesz, és jön Erik, és végre” intézkedik” a témában: kész a gyerek, kifelé! Ezért is egy trükkös testi/lelki állapot a szülés. Sőt, ezért kezdték a szülés utáni depressziót gyulladáscsökkentőkkel kezelni, meglepő sikerrel (mert hogy a gyulladás és a depresszió is kart karba öltve jár, ennek nem igazán olvastam utána, de ebben akad magyar irodalom, akit érdekel).

Anti-oxidáns

Tudom, hogy nem sok értelme van, ha azt állítom, hogy minden egyes étkezés gyulladásos reakciót vált ki a szervezetben, de mivel a kaja idegen anyag, ez így igaz. Nem minden fajta étel váltja ki ugyanazt a hatást, erről majd írok bővebben. Szerintem ez a nonszensz azonnal elfogadhatóvá válik, ha belegondolunk, hogy maga az oxigén, amit belélegzünk, gyilkol bennünket. Gondoljunk csak arra, hogy a mai modern ember anti-oxidánsokat szed. Oxidálódunk, meghalunk. Oxigénnel egy élethosszig tart, oxigén nélkül csak 4 perc…

Probléma

Erik sajnos ma már nem alszik bennünk (és időnként előjön, ha kell), hanem szegény folyamatosan dolgozik. Allergia, szívbetegség, véralvadási zavarok, auto-immun betegségek, ekcéma, aszthma….mind-mind Erik műve. Erik primitív, ezért ezt nem érti, ő csak azt érzi, hogy az ember manapság folyamatosan eszik. Túlevés van, nagy a kínálat. Mindenkin van “felesleg”, ez pesze még hagyján. A bőr alatti zsír ártalmatlan, a baj akkor kezdődik csak igazán, amikor a zsír elkezd a szervek köré rakódni. Ezeket a zsírsejteket Erik agyba-főbe veri a botjával. Ezt hívják viscerális, vagy zsigeri zsírnak, ami egyszerűen szólva “gyulladt zsír”, ott mindig áll a bál. Sok sok tanulmány igazolja, hogy a hasüregben található zsír tele van immunsejtekkel, a máj folyamatosan gyártja a gyulladásos mediátorokat, akut fázis fehérjéket…a ma élő ember szervezete a krónikus gyulladás állapotában van. Ehhez nem kell lázasnak lenni, semmi nem piros, duzadt…illetve nem látszik. A krónikus gyulladásnak nem kell, hogy legyen még “csillagos” laborjele sem.

Mit?

Sok tanulmányban olvasható, hogy míg a szénhidrát (cukor, keményítő) önmagában óriási gyulladásos választ generál a többi makrotápanyaghoz képest, a gyümölcscukor (fruktóz) ilyen szempontból egy sejtméreg, a többszörösen telítetlen növényi olajok (omega 6  túlsúllyal), a transzzsírok (csak növényekből) a legrosszabbak, addig az állati eredetű telített zsírsavak (ilyen van a kókuszolajban és az olívában is egyébként), tejtermékek, állati eredetű fehérjék nem váltják ki ezt a gyulladásos választ. Hogy miért, erről fogok javarészt írni a jövőben.

Bélflóra

Aztán a téma lesz még az is, hogy az egészséges bélflóra hogyan függ össze az egészséges immunrendszerrel. Egyre inkább kezdem elfogadni azt a kutatási irányzatot, amely azt mondja, hogy az autoimmun betegségek mind a “bélben” kezdődnek, az ott lévő egyensúly megborulásában. A GALT (gut associated lymphatic system, vagy magyarul az immunszerv a bélben) intenzíven együttműködk a bélflóránkkal, mi meg intenzíven irtjuk az antibiotikumokkal, de még ennél is intenzívebben irtjuk azzal, hogy nem fogyasztunk nyers tejtermékeket és “kicsit piszkos” zöldségeket. Meg hogy nincs egy egészséges kutyánk. Mondtam, hogy érdekes lesz! 🙂

Forrás: Dr. Michael Eades, Dr. Art Ayers, Stephan Guyenet

Folyt, köv.

39 Hozzászólások

  1. Nagyon érdekes lesz! Amit eddig eddig írtál teszik, és már így is eléggé elgondolkodtatott…

    Lájkolnám, ha lehetne, de emlékszem még a korábbi kérésedre, amit valahol régen olvastam, hogy ez mégiscsak egy személyes, az életetekről szóló blog.

    Nem lehetne ezt egy külön blogba is betenni, amit mégiscsak lehetne közhírré tenni, hogy bárki olvashassa, és tanuljon belőle. Hisz már így is van egy jó adag olyan bejegyzésed, ami közérdeklődésre tarthat számot. Csak egy ötlet volt…

  2. Mivel ez még mindig egy nyilvános blog, ezért nem igazán tehetem meg azt, hogy mondjuk, arra kérek mindenkit, hogy ne mondja el senkinek, mit olvasott itt. Elég gyakran linkelnek be különböző fórumokba (nem mindig jó szándékkal, sajnos), ez mondjuk még nem zavar.

    Nem is értem egészen, hogyan lájkolnád. A Facebookról beszélünk? 😀

  3. malyvacsigasays:

    Én is izgatottan várom a folytatást.

  4. Én is kíváncsi vagyok nagyon, bár a kettő tejallergiásommal mindíg elgondolkodom, mit is tudok a gyakorlatban kezdeni ezzel az információval :(. Ha van erről is gondolatod, kérlek írd majd meg ezt is!
    Viki

  5. De jó! 🙂

    Viki, írok majd a tejről is és ha érdekel, a tejallergiáról is, miket olvastam össze (vissza). A tej körül sok pro és kontra “tudomány” kering, próbálok nyitott maradni mindkét oldal felé aztán majd ennek tükrében írok róla.

  6. huuu, ez erdekes lesz! a facebookon megosztod? vagy megtehetem? vagy inkabb emailre kuldjem a linket a nehany ismerosomnek, akiket ez erdekelhet?
    belflora dolog: a homaopata dokink szinten onnan kezdi a fura betegsegek megoldasat (pl lichen oris anyunal legutobb), persze egyeb szereket is ajanl.
    varom a folytatast!

  7. megosztom.

  8. verosays:

    Hú, ezt nagyon vártam, most várom a folytatást!!! 🙂

  9. Annasays:

    Nagyon köszi! Én is alig várom a folytatást. És még az a vicces gondolat is eszembe jutott, hogy de jó lenne angolra lefordítani, mert bár a forrásaid angolok, ilyen jó kis összefoglalót sz1vesen megosztanék csak angolul tudó barátokkal (no meg családtagokkal) is.

  10. Nagyon jó téma, érdekel! Várom a folytatást.

  11. mynonasays:

    Erröl a zsirgyulladasrol mar olvastam nem is olyan regen. De mar nem tudom, hol…

  12. mynonasays:

    Megvan! Patikatükör, vagy hasonlo, a gyogyszertarbol hoztam el.

  13. zsizsasays:

    Tök izgi, pont tegnap gondolkodtam el azon, hogy mennyire hiányoznak már az ilyen kutató-összefoglaló jellegű írásaid, erre jössz eggyel, klassz! 🙂

  14. de izgi 🙂
    várom a folytatást én is

  15. S'asszemsays:

    De jó, újra itt egy összefoglaló 🙂
    Foglalkoztat mostanság erősen a téma, de nem vagyok közel sem olyan lelkes és precíz, mint Te (konkrétan most zombifázisban vagyok ismét :D).
    A tej nagy mumus nálunk is, a rosaceaszerű bőrtüneteim a tej visszavezetésével újra megjelentek, majd kivonásával eltűntek.
    Úgyhogy most rágódom, h tej allergia elsődleges-e, vagy a glutén ill egyéb CH-k okozta krónikus bélgyulladás másodlagos következménye.
    Lilla pedig kifejezetten kerüli a tejtermékeket, s bizonytalanná váltam, hogy kínálgassam-e.
    Kíváncsi vagyok a folytatásra, no.

    És örülök, h jól vagytok 🙂

  16. S’asszem, tök jó, hogy ezt írod. Sajnos válaszolni nem tudok rá, de szerintem érdekes az a gondolat, hogy az emberek nagy része felnőttként kevesebb tejet fogyaszt, ezért a laktáz (enzim) kissé háttérbe szorul, a bélflórájából eltűnnek a laktózt (a cukor) fogyasztó baktériumok. Legközelebb, ha próbálkozik, nem fog menni a tejivás. De ezt állítólag meg lehet oldani úgy, hogy eszünk laktózt fogyasztó baktériumokat (joghurt) és laktózt (tej) egyszerre. 2 héten belül az új flóra megerősödik és újra lehet inni a tejet.

    Egyébként abban is igazad van, hogy a gabona fogyasztása, amely áteresztővé teszi a bélfalat (később erről), így a laktóz közvetlenül beszivárogva hasmenést és egyéb tüneteket is okoz.
    A második link, amit forrásként jelöltem, elég sokat foglalkozik a roseaceával, nagyon érdekes dolgokat olvashatsz ott, hátha segít.

    Anna, én mindent angolul olvasok és fordítok itt le, oké, sok a saját gondolatom, de a linkek, amik a poszt végén vannak, nagyon hasznosak az én kis véleményezésem nélkül is angolul tudóknak.

  17. S'asszemsays:

    Liv, köszi a reakciót 🙂 amit írsz, hogy a laktáz enzim termelődése “igény szerinti” :), azt már tapasztaltam korábban is. Igaz, korahuszonévesen még jól bírtam, viszont volt egy barátunk, akinél konkrétan megfigyelhettük, hogy az egy-két hetes gyalogtúráink során eleinte még nem tudott tejet inni, majd a végére már egészen jól bírta, napi 1 liter tejet döntött le 😀 addigra alkalmazkodott a bélflórája.

    Érdekes, hogy a tejcukorra csak esetleges hasmenés okozójaként gondoltam, és azt hittem, a következményesen beszivárgó tejfehérjék a felelősek a bőr- és egyéb tünetek kialakulásáért. Na elolvasom akkor a másik forrást, érdekes lesz, köszönjük!

  18. S'asszemsays:

    Na, összevissza írok 🙂 szóval tejcukor –> hasmenés, glutén –> gyulladás, hasmenés? Mindkettő huncut? kinél melyik és mikor, tyúk vagy tojás?

  19. ja, es kulonosen erdekes lesz a tema azert, mert a jelenlegi babahozzataplalasi iranyelvek szerint a glutentartalmu eteleket mar hat honapos kortol be lehet vezetni (azt mondjak, hogy rajottek, a liszterzekenyseg nem fugg attol, mikor vezetik be a glutentartalmu eteleket, viszont az anyatejes idoszakban meg nem okoz olyan nagy pusztitast, ha esetleg kiderul, hogy oroklotten liszterzekeny a gyerek… ) viszont a tejjel varni kell egy eves korig lehetoleg, nehogy allergias legyen a gyerek. igaz, a tejrol meg nem sokat irtal, de amit eddig leirtal, azzal ez az elv meglehetosen szembe megy…
    (B amugy nem ohajt hozzataplalodni egyelore, es egy kiskanal gyumolcstol is sokkal bukosabb lesz, igy nem is eroltetem, szoval meg nem “rontottuk el”. )

  20. Holly, abban helytálló a gondolatmenet, hogy a lisztérzékenység nem függ attól, hogy mikor vezetik ba a glutént a gyermek étrendjébe. Azonban mostanában kezdenek rájönni, hogy bár a populációnak csak 1-2%-a (ez lehet, hogy hülyeség, hasból lőttem az adatot) totál lisztérzékeny, a részleges vagy rejtett glutén intolerancia elég gyakori, és együtt jár többek között autoimmun betegségekel, autizmussal, IBS-val, különféle emésztési zavarokkal, szezonális vagy komolyabb allergiákkal. Nyilván itt is érdekes a tyúk-tojás kérdés, mert jóval valószínűbb, hogy a glutén miatt kompromittált immunrendszer “félreműködése” eredményezi a fent felsorolt betegségeket.
    A tejérzékenység körül nagy a felhajtás, aztán lehet, hogy egy nem megfelelően funkcionáló bélflóra az oka az egésznek. Persze, ebben legfeljebb állást lehet foglalni, az igazság egyelőre odaát van. 🙂

  21. S’asszem: van egy olyan megérzésem, hogy a modern táplálkozástuudomány oda fog végül kilyukadni, hogy száműzzük a gabonákat a piramis aljáról, mert az ember szervezete egyszerűen képtelen megbírkózni a gabonában található anyagokkal (nemcsak a gluténről van szó, erről majd írok), és rehabilitálja a tejet, mert végül is glutén jelenléte nélkül tökéletesen emészthető. 🙂 Ez persze az én spekulációm.

  22. mynonasays:

    Az is érdekes, amit írtál, hogy folyamatosan eszünk, ezért folyamatosan dolgozik Erik. Most akkor gyakran keveset, vagy ritkán többet (inkább keveset) együnk?

  23. vera21says:

    Sziasztok! Én ezt a lisztérzékenység dolgot egy kicsit másképp tudom. Én azt olvastam (és hallottam nálam okosabbaktól), hogy jelenlegi kutatások szerint a legjobb a glutént 6-8 hónapos korban bevezetni. Ilyenkor a legalacsonyabb az érzékenység kialakulásának az esélye. Később (1 éves korban adva, ahogy régebben állították) nő a betegség aránya, és persze 6 hónapos kor előtt is nagyobb. Akkor mégiscsak függ az életkortól. Bár igaz, hogy aki genetikailag nem hordozza a betegségért felelős géneket, annak tök mindegy mikor adunk glutént. De aki hordozza…

  24. vera21says:

    Egyébként nagyon jó téma lesz. Alig várom a folytatást!

  25. Rékasays:

    Hú, ez irtó izgis!!!
    Most azon gondolkoztam el, hogy vajon van-e különbség a finomított és teljes gabonák között ilyen szempontból…
    Legjobban az érdekelne, hogy asztmával ez hogyan függ össze, mert nálunk a lányom alig beteg, a kisfiam meg asztmás (Flixotidra van beállítva).

    Egyébként érdekes tapasztalat, hogy amikor a kislányomnak kiskorában adtunk Normaflore-t, a betegségek kikerülték. Hogy ez mennyire függ össze nem tudom, de ezek szerint lehet, hogy mégis…

  26. Vera,

    Helló! A glutén adásáról fogalmam sincs, de az utolsó mondatoddal azért vitára kelnék…:)

    A Génekről: A HLA-DQ 1-10 gének a felelősek a glutén szenzitivitásért. A lisztérzékenység klasszikus formája leginkább a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 jelenléte esetén alakul ki, ezteket az alléleket és variációit az amerikai populáció 42%-a hordozza.
    A cikk szerint, amit találtam a témában, minden allél, kivéve a DQ4-est, aktivál valamiféle gluténérzékenységet/hajlamot. Az amcsi populációnak pedig mindössze a 0.4%-a hordozza csak tisztán a DQ4-et.

    Ezzel összecseng az a tanulmány, ami megint amerikai, ez meg arról szól, hogy bár a populáció mindössze 12%-át diagnosztizálják gluténérzékenynek a vér IgA mérés alapján, kiderült, hogy az IgA csak akkor kerül a vérbe és cirkulál, ha a probléma már igen komoly.
    Erre fogták magukat, és csináltak egy tesztet, ami az anti gliadin IgA-t a székletben méri.

    Az eredmények:
    * Az összes kezeletlen lisztérzékeny antigliadin IgA pozitív lett, a vérteszt csak 76%-ben lett pozitív.

    * krónikus hasmenéses betegek 76%-a lett pozitív, a vérteszt csak 9%-ot mutatott ki.

    * Emésztési problémákkal küzdő emberek 57%-a pozitív lett, a vérteszt csak 12%-ukat szűrte ki.

    * Autoimmun betegségben szenvedők 62%-a lett pozitív lett.

    * A tünetmentes csoport 29%- a pozitív lett, csak 11%-uk vértesztje lett pozitív. (tehát vannak totál tünetmentes gluténérzékenyek is, akikről senki nem tud.

    Szóval a helyzet nem ilyen egyszerű, sajnos.

  27. es meg azon gondolkodtam, el merjem-e olvasni a tobbi reszt majd. mert mibol sutok aztan kenyeret? eppen most olvastam egy finn kisregenyben, hogy a szegenyek lehantottak a fenyo kerget, azt oroltek meg, es jo sokat beleraktak liszt helyett a kenyerbe… kolesbol, hajdinabol, csak kukoricabol nem lehet kenyeret sutni…
    es sokan ugy gondoljak, hogy ok hust nem esznek, sokan semmi allati eredetut sem, mert az rossz, es ara eskusznek.
    aztna ott van, aki tejtermeket nem iszik/eszik kulonfele okok miatt, es ok is az igazukat bizonygatjak.
    nem is kerdezem, kinek vanigaza, mert nem nagoyn lehet ezt tudni. de akkor mit lehet enni?
    remelem, erre a kerdesre is valaszt tudsz adni… 🙂

  28. Holly, én aztán nem. 🙂 Szerintem erre a kérdésre nincs univerzális válasz. De azért a véleményemet kifejtem.

  29. Szia! Sosem jártam itt, most Holly hívta fel rád a figyelmemet, és örülök, hogy megtette!
    Nagyon érdekes téma lesz ez.
    A tejfogyasztásról aztán vannak ellenvélemények bőven. Én annyit tudok tényként állítani, hogy évekig a tsz-ből hozott nyers tejet ittuk otthon és nagyon-nagyon ritkán voltunk betegek. Általános iskolás koromban még fel is voltam rajta háborodva, hogy mások mennyit hiányozhatnak, mi meg mindig ott koptatjuk a padot. 😀 A 10 éves munkaviszonyom alatt is csak hülyeség miatt voltam táppénzen (bokaszalag-szakadás, törött lábújj) igazi betegség miatt sosem. Lehet nem függ össze a tejivással, meg a fáról szedett mosatlan gyümölcsökkel, de én mégis hiszek benne.

    A mostani gyerekorvosunk viszont állatira tej ellenes. Szerinte nemhogy a gyerekem, de még én sem ihatnék tejet. Állandóan azt hajtogatja, hogy a tehéntej megemésztéséhez tehén gyomor kell. Persze nem kell tudnia, hogy tíz literenként hordjuk még mindig haza a tejet. 🙂

  30. mynonasays:

    En meg azt mondom, hogy mindenböl lehet enni, de keveset. A mindenböl azert, hogy minel többmindent megismerjen a szervezet (Kevin?), keveset meg azert, hogy ne legyen tulterhelve´(Erik?).

  31. PMZsusays:

    Jajj, na végre! Nagyon várom a folytatást! 🙂

  32. vera21says:

    Persze, azt nem tudhatjuk, hogy melyikünk milyen alléleket hordoz. A 42 % jó sok, én csak annyit tudtam, hogy kb. a populáció harmada. De ez még ennél is több! Mi Hunornak megcsináltattuk a genetikai vizsgálatot (vérvétel), mert elég gyanús panaszai vannak, de szerencsére nem hordozza egyik HLA gént,a melyik betegségért felelős, így megnyugodhatunk. De akkor mitől vannak a panaszai? Jó kérdés még az apukájának is.

  33. Szia Livi!

    Nagyon várom a folytatást én is!

    Most beleástam magam, Zádor miatt, aki allergiás asztmás, a Butejko módszerbe!
    Ha hallottál róla akkor írnál pár sort, hogy szerinted kiváltható lesz e a Ventolin?

  34. Vera, jó kérdés. 🙂 Nyilván nem tudok itt válaszolni, de elgondolkodtatónak jó lesz, majd írok még pár dolgot (csak legyen időm!!!) a témában.

  35. Orsi, hallottam a Butejko-ról, van egy Ausztrál barátnőm, akinek ez és az Alexander módszer együttesen meggyógyította az asztmáját, de évekbe került. (Egyébként az Alexandernek semmi köze az asztmához, de valamiért a tanára ajánlotta neki).

  36. Girasays:

    Felcsigáztál…

  37. ilcsisays:

    Kb 4-5 éve eszünk teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret. Kevés só, némi fehér liszt, ahogy illik.
    És úgy fél éve ekcémás bőrtüneteim vannak. Kíváncsi lennék az összefüggésre – ha van. A virágpor allergiám viszont a múltté.

    És nagyon köszi, Liv, hogy egyáltalán felvetetted az étkezés témát.
    Mint oly sokszor, most is fején találtad a szöget.

  38. MJutkasays:

    Engem nem nagyon fog tudni semmi meggyőzni arról, hogy a tehéntej nagy mennyiségű fogyasztása az úgy általában jó.
    Alapból kicsit viszolygok a tejtől, a savanyított származékok is túlságosan eltelítenek, de ez nem igazán érdekelt / tűnt fel mindaddig, amíg a párhetes, csak szopó Zsófim tiszta ekcémafolt nem lett. Ez a tej/tejtermékmentes diétámtól teljesen eltűnt.
    A tehéntejben magas koncentrációjú idegen fehérje van, és a véráramban kimutathatóak a kazeinből származó, nem tökéletesen emésztett, de felszívódó kazein eredetű oligopeptidek – vagy ezek az allergfizáló, nagyobb darabok csak azért szívódnak fel (vérünkbe, onnan az anyatejbe, onnan meg az újszülött nem tökéletesen záró bélfalán át az ő vérébe), mert bélbolyhaink a gabonazabálástól lestrapálódtak?

Szólj hozzá

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni a *-al jelölt mezőket.