szoptatás-gestapo?!

Itt ez a cikk, amitől már megint jó mérges lettem. Röviden arról van szó benne, hogy mennyire gáz, hogy ennyire erőltetjük a szoptatást, és ez lelkiismeret-furdalást és rossz érzést kelt a nem szoptatókban.

Az egész azzal kezdődött, hogy 11 new york-i kórház kivetette a reklám-ingyentápszert a kismamák ajándékcsomagjából, amit az új bébihez kaptak. Erre felhördült Amerika, hogy ennek meg mi volt az értelme, hiszen egy egész generáció felnőtt már az Enfamil-en, és köszönik szépen, jól vannak. Ja, és a következő kérdés: mi lesz, a következő, az eldobható pelenka?!

Aztán a cikk arról beszél, hogy az anyatej minden jótéteménye csak kitaláció, ami a legnagyobb amatőrség (ez a Nypost nem lehet valami komoly lap), mert a neten 5 perc alatt meg lehet találni a megfelelő dokumentumokat, amik a cikkben állított hülyeségeket cáfolják (pl. itt egybe van gyűjtve minden, nem is kell keresni).

Ha más nem is, a WHO akkor is megbízható forrás, és hiteles számomra. Ha ott azt mondják, hogy a gyerekeket 2 éves korig szoptatni kell, akkor ezt fogom csinálni, még akkor is, ha a cikk-író szerint miattam lesznek nők depressziósok és öngyilkosok (ezt azért kétlem). És mert ez így természetes, mondhatnám úgy is, Valaki így tervezte, szerkesztette meg. Pont. Még hogy stresszes? Ugyan már…hogy átfordulok és alszok tovább? De jó lenne, ha csak ennyi stressz lenne az életemben, hehee..

Hogy egészségesebb, okosabb lesz-e a következő generáció? Kétlem. A szoptatás még mindig csak a “hülyék” divatja… (jelenleg az egyévesek 17,2%-át, a 6 hónaposok 36,2%-át szoptatják) bár kétségkívül divatba jött.  Mindenesetre a babák, babaszobák jele még mindig a cumisüveg. Kíváncsi vagyok én is, mi lesz belőle.

Végül: szerintem nagyságrendekkel többen szoptatnának, ha a tea, cumi, forralt víz,  stopperóra és mérleg beszerzése helyett profi tanácsokat hallhatnánk, mint pl. ez:

Other than “very frequently day and night”… you absolutely cannot make a general statement about nursing frequency for human babies that would fit all or even most of them. ~ Katherine Dettwyler

(még többet itt)

35 Hozzászólások

  1. SKatasays:

    Őrület,mik vannak!
    A velem egyszerre szült 8-9 anyuka közül már csak 2en szoptatunk,a többiek kb. a hazaérkezés utáni 2.héten feladták,de egyikük se vágta fel az ereit,a lényeg,hogy ne éhezzen a baba.Én se a védőnőmnek,vagy a kórházi dolgozóknak köszönhetem hogy szopiztatok,csak a Családomnak.Ugyanis mindenki tudta,de valahogy “elfelejtették” elmondani,hogy 2hét után általában -nem mindenkinél- csökkenhet,visszaeshet a tej mennyisége.Rémisztő érzés,de ha fejsz-szoptatsz éjjel-nappal,kb.4nap után helyreáll minden.A mamák többsége ezt nem tudja,feladja,kétségbeesik,ugrik a tápért.Ezért az elkeserítő adatok!Mondjuk mi is kiváltottuk akkor,kitettem magam elé hogy lássam,semmiképp se hal éhen a gyerek:).Azóta is ott porosodik:).A táp,nem a kislányunk:).Elolvasnám a tanácsokat,de sajna ilyen jól nem tudok angolul!Esetleg tudnál vmi fordító programot amit letölthetek hozzá?

  2. Igazad van, a természetes a legjobb, ha megy … Egyébként is tapasztalataink szerint a cumisüveges etetés sokkal stesszesebb, mint a szoptatás.

    Ja, a cikk meg olyan amilyen, a NY Post amolyan félig Blikk-szerű sajtótermék, szenzációhajhász, de igyekszik többről, mint csupán Paris Hiltonról írni, a stílus viszont láthatóan hasonló.

  3. Mi 2 honapja koltoztunk Amerikaba es 2 hete volt egy kisebb servmutetem, ahol elaltattak. A babam akkor volt 3 honapos (Lili Sarijaval egy napon szuletett:)) es csak szopizik. Nagyon fontosnak tartom a szoptatast. Mivel el kellett, hogy altassanak, elmondtak, hogy a babi 3 napig nem kaphat anyatejet, mert az altato elkabitana ot is es sajnos szinte biztos, hogy a mutet alatti stresszhatas miatt el fog apadni a tejem. Mindezt a surgossegi osztalyon fekve (epphogy nem rohangaltak velem az agyon, mint a Veszhelyzetben). En is meglepodtem, hogy mennyire sirtam ettol, nem is tudtam, hogy ilyen fontos szamomra a szoptatas es megmondom oszinten nagyon megertem azokat, akik depisek lesznek mert nem tudnak szoptatni. Akik viszont nem akarnak, azokat gondolom a lelkiismeretuk bokodi, de ez az o bajuk. Mindenesetre a korhazban mindenki meg volt lepodve, hogy milyen fontos nekem a szoptatas es hogy mellszivot kellett mindenaron szerezni, mert mindenaron fenn akartam tartani a tej termelest. Suru imadsagok kozben fejtem ejjel-nappal es majdnem sirtam, ahogy ki kellett ontenem, mikozben szegeny picimbe toltotte az apukaja a tapot.
    Az osszes nover, meg orvos azzal probalt vigasztalni, hogy gondoljak bele mennyivel jobb lesz, hogy a tappal tudni fogom, mennyit eszik majd a baba, meghogy vegre at fogja aludni az ejszakat, stb.
    A jo hir az, hogy 3 nap utan is maradt tejem boven (azota is minden rendben), az ilyeszto viszont az volt, hogy eltartott egy oraig az elso mellretetelnel, mire megint tudta, hogy kell szopizni. Na, eleg bo lere eresztettem ugyan a mondandomat, de roviden csak ennyit: Hajra anyatej! Mindent bele anyukak, ami csak toletek telik!

  4. jeremák jocósays:

    uhh, kemény. De te csak ne izgasd magad, Lili, meg ne idegesítsd magadat. Lényeg, hogy a szoptatás annyira természetes, és az ember történelmével azanos korú, hogy ezekre a baromságokra elég legyinteni is.
    Az viszont mekkora lenne, ha a babaszobák jele nem cumisüveg lenne, hanem két felfestett cici, nem? Éljenek az anyukák!

  5. Kata: igyekszem többet linkelni magyarul…:)
    Pasteur: gondoltam, hogy valami ilyen lapról van szó.
    Ági: hát ez szuper! Jó hallani rólatok, és remélem, jól vagy a műtét után!
    JJ: hehe, ez jó!

  6. adminsays:

    ( . ) ( . )
    BABASZOBA

  7. Z.Esztersays:

    Kedves Liv!

    Rendszeres olvasója vagyok a blogodnak, még az nlc-n olvastalak régebben a Nóri fórumában a babák születése körüli időben. Okosnak és intelligensnek tartalak, a magánvéleményem még is az, hogy ebben az egyetlen témában (szoptatás) sokszor túlzásokba esel. Senki nem vitatja, hogy nincs jobb az anyatejnél, szoptasson is mindenki, ameddig csak tud, de teljesen felesleges megjegyezni minden x. bejegyzésben, hogy olyan nincs, hogy valaki nem tud szoptatni, de ti milyen profik vagytok benne (nem szó szerint, de ez jón ám le!), stb… Abban is igazad van, hogy szervi okok miatt elenyésző azon nők száma, akik valóban nem tudnának szoptatni, mert nincs tejük,, de az ilyen mértékű erőltetés már inkább keserű szájízt hagy maga után és ettől bizony senkinek nem lesz jobb.

    Tényleg nem bántásnak szánom e sorokat, mint ahogy te sem annak szánod a bejegyzéseidet, de emlékezz csak vissza a Nóri születése utáni időre! Olvasd vissza magad a fórumban! Tele voltál kétséggel, kérdéssel és nem közel sem volt ilyen alapos ismereted a témáról! Tépelődtél, tápszert melegítettél, cumisüvegből etettél, mint bárki más “átlagos” anyuka és Nórit sem szoptattad 2 éves koráig, sőt talán még 1-ig sem, WHO ide vagy oda. Mégsem hinném, hogy rosszabb anyukája lennél, vagy kevésbé szeretnéd, mint Sárit. Nagyon szép, amit teszel, hogy buzdítod az anyukákat a szoptatásra, csak néha kicsit elveted a sulykot és elfelejted, hogy nem mindenki végzett az orvosin, nem mindenkinek van a kisujjában az angol és egy egyszerű hétköznapi nőtől nem várhatjuk el, hogy ilyen mélyre ássa magát a témában, mint te (és én és még sokan). Ettől ők még ugyanolyan jó anyák és tudom, hogy elcsépelt közhely, de le kell írnom, hogy a szoptatás nem a szeretet fokmérője!!

    Természetesen ez is csak egy vélemény, de megjegyzem, nem egyedül az enyém, sokan olvasunk, csak sokan nem kommentelnek. Én most nem bírtam ki. Persze a te blogod, azt írsz, amit akarsz, ha akarod, akkor az összes bejegyzésed szólhat arról, hogy ti mennyire jók is vagytok ebben a dologban, így viszont folymatosan roszz érzést keltesz, majd elveszíted az olvasóid egy részét. Persze nem biztos, hogy ez zavarna téged, de azért leírtam. 🙂

    Sok boldogságot a két tüneményes lánykádhoz!

    Eszter

  8. Lenagirlsays:

    Sziasztok! Ezt talán érdemes lehet még elolvasni, csak hogy több oldaról is lássuk a témát. Ezúton elnézést is kérek a blogírótól, amiért bemásolom ide a linkjét.

    http://kalipszo.blogter.hu/?post_id=178569

    A blog írója egy lelkesen szoptató anyuka, de ő nem feketén-fehéren látja a világot.

    Lena

  9. Lenagirlsays:

    A lényeg, ha nem jönne be a link:

    “Pedig én aztán szoptatok lelkesen, igény szerint (nagyjából), az anyám ki nem hagyná soha, senkinek a pikírt megjegyzést, hogy Borcsika igen jóevő kisgyerek, óránként szopik negyvenöt percet. Pedig már nem is, hanem háromóránként tíz percet, és kész. Mert szoptatni jó, ingyen van, steril, megfelelő hőmérsékletű táplálék, ideális összetételben, és ami nekem a legfontosabb, roppant kényelmes, csak előkapom a cicit, és tessék, jó étvágyat, lehet fogyasztani, fölkelni se kell hozzá. Azonban.

    Mindennek örömére ma már eljutottak odáig, hogy: cici jó, tápszer rossz. Ha nem szoptatod a gyerekedet, nem is vagy ember. Nem kevés frusztrációt okozva azoknak az anyukáknak, akik nem akarnak, vagy a La Leche Liga, és az összes elméleti szoptatásbajnok tanácsa ellenére sem képesek szoptatni. Mert ismerek ilyet is. Kedves, felkészült, lelkes és intelligens nő, elolvasta a teljes szakirodalmat, aszerint is cselekedett, mégsem volt elég a teje a babának, mire olyan depresszióba zuhant, hogy alig lehetett belőle kirángatni. Azóta se érzi magát teljes értékű anyának. Mert La Leche azt ígérte, hogy menni fog az. Hát nem ment.

    Szóval azt gondolom, hogy vegyenek már vissza egy kicsit ebből a nagy lelkesedésből, nem kéne a nem szoptató kismamákat úgy kezelni, mint a melegeket és egyéb, letapadt országunkban cikinek tartott másságokat. Szervezzenek partyt a nem szoptató anyukáknak, mert azok is emberek. Sőt, megkockáztatom, ugyanúgy szeretik a gyereküket. És többnyire nekik is minden erejük, energiájuk, szívük-lelkük benne van a babázásban. Csak másképp képzelik a testi integritást.”

    Ennyi…

  10. Szia Eszter! No, nem gondoltam volna, hogy a fejemhez vágja valaki ezt…hehehe…hidd el, épp ezért írom ezeket a bejegyzéseket, mert a magyar nők szomorú, de nagyon alulinformáltak. Ha én akarnék a szoptató- istennő lenni, hidd el, levettem volna a 2005-ös bejegyzéseimet és sose tudtad volna meg, min mentem akkor keresztül. De nem ez a célom. (egyébként mióta meint van tejem, nóri is újra fogyasztó, sőt, néha nemcsak fejek, de szopik is)
    Ezek a dolgok érdekelnek, hát ezekről írok. Egyébként ezt írtam kb 1 hónapja:
    “Még annyit akartam hozzátenni, hogy 2 barátnőm is van, aki nehezményez(het)i a szoptatásos bejegyzéseimet, az egyik már ugyan nem szoptat, de nagyon nem csípi a szoptató ?szuperanyákat?, a másik pedig most küzd a tanácsokkal, amiket (nem tőlem) kapott. Szeretném leszögezni, hogy a bejegyzéseim nem minősülnek támadásnak. Én így csinálom, nem ítélem el azt, aki nem. Ha az indoklásaim kizárólagosnak is tűnnek, nem azok. Oké?

    Ez a 2 barátnőm még nem panaszkodott, elfogadnak ilyen lököttnek, mert tudják, hogy nem nekik szól…kérlek, senki ne vegye magára!

  11. Kedves Eszter!
    Én egyszer itt a blogon olvastam vissza a Nóri születése körüli időket, így onnan tudom hogy mennyire másképp csinálta Livi a dolgokat.
    És szerintem épp ez a legfantasztikusabb az egészben, hogy most Sárival tudja teljesen másképp csinálni: mert nála is csak elhatározáson és megfelelő információkon múlt a dolog. (Amúgy én hallomásból úgy tudom, hogy az orvosin nem sok szó esik a témáról.)És az is közhely persze az is, hogy az anyatej a legjobb a babának, de mint minden közhely ez is igaz. Úgyhogy őszintén szólva én azt gondolom nem árt ha minél több helyen szó esik a témáról – főleg a szopis héten! 🙂 Mert igenis az anyukák többsége szinte nulla információval indul neki a szoptatásnak, helyesebben nulla korszerű informáscióval. És sokaknak később sem bővül a tudásuk, hanem a tévhitek, csalódások miatt felhagy a szoptatással.

    A linkelt bloghoz: LLL: az elméleti tanácsaik hátterében komoly gyakorlati tapasztalat áll. Ráadásul sok szpois tanácsadó is úgy kezdte, hogy nem ment neki az első gyerekkel a szoptatás! Amúgy pedig a szoptatásért sétán is elhangzott, hogy a La Leche nem ad direkt infókat. Vagyis nem csengetnek be egy kismamához sem, hogy hadd adjanak neki tanácsot. Ha vki szeretne szoptatni, de gondja van, megkeresheti őket. Feltéve, hogy egyáltalán tud a létezésükről. Mert mondjuk olvas róla egy blogon…

  12. Borstssays:

    Sziasztok!

    Nem, senki, főleg nem az LLL ilyen eccerű mint a “négy láb jó, két láb rossz”

    A tápszer a 3. legjobb dolog, amit a baba kaphat, a saját anyja teje, ellenőrzött forrásból származó donor női tej után. De az éhenhalásnál az árpanyákkal főzött feles tej is jobb!!!
    Egy _igazi_ szopiguru :-)) mindig azt fogja mondani, hogy először is etessük meg a babát, ha már jóllakott, foglalkozhatunk a részletek csipkésítésével.

    Persze mindig a kompetenciaproblémás embertársaink a leghangosabbak 🙁 Csak ha nekem beszólnek, hogy mondjuk miért pelenkás a másféléves gyerekem, már egy éve rendszeresen biliztetnem kellett volna, lazán elengedem a fülem mellett, és lehúzom az illetőt a “számít a véleménye” listámról. Mert nincs problémám azzal kapcsolatban, hogy esetleg 3 éves koráig (és éjszakára akár tovább…) pelenkázzam a kölkem.

    Ott van a baj, hogy egy anya addigra, amíg odajut, hogy feladja a szoptatást, annyi taplóságot szenved el, hogy hiperérzékeny lesz, és pl. egy ilyen bejegyzés, ami az én olvasatomban csak annyit tartalmaz: nini, itt mekkora baromságot írnak, az elevenébe talál.

    Ettől még nem szabad a tényeket elhallgatni, ezeket a gondokat csak az informáltság oldja meg. Mert az esetek egy tisztes részében csak a korrekt infó, és némi együttérző támogatás hiányzik.

    A babaszobák jele meg bátran lehetne egy pólyás, nem sokkal bonyolultabb, mint egy cumisüveg.

    Borcsa (a babanetről)

  13. Liv (es mindenki mas),
    Van egy baratnom, aki elso gyermeket sikeresen (eleg husos kis baba volt) szoptatta, es most a masodik gyermeke pedig nagyon-nagyon kicsike, holott normal sullyal szuletett (3.20 volt a szuletesi sulya es most, 4 honaposan 4.5 kg). A ket gyerek kozott 1,5 ev van, mindket szulo magas, nagytermetu. A nagyobbik gyerek, anno 4-5 orankent evett, a kicsi meg 2 orankent 5 perceket ejjel-nappal. Szegeny anyuka mar teljesen kivan merulve, en meg felve kerdezek dolgokat, mert en is sok felelemmel kuzdottem az elejen, hogy nincs eleg tejem, vagy hogy nincs eleg taperteke, stb. A lany elmondta, hogy nagyon meghizott a masodik babaval es milyen sokat kellett edzenie, meg figyelnie mit eszik, mire vegre visszanyerte a karcsusagat. Nagy felve megemlitettem, (hatha ujat mondok neki), hogy valahol olvastam, ilyen tobbek kozott akkor fordulhat elo, ha a mama fogyozik es lehet, hogy van eleg teje, de nincs eleg taperteke. Ugy latom, nagyon megbantottam, nem gyoztem bocsanatot kerni. Azt mondta, lefejte a tejet es az amikor lehult, a zsiros resz vastagon ult a felszinen, tehat ki van zarva, hogy nem jo a teje.
    A gyerekorvos azt mondta, hogy tenyleg kissulyu a gyerek, de mivel lassan ugyan, de novekszik ezert rendben van. Mit gondolsz/gondoltok?
    Agi

  14. Ági: nem nagyon találkoztam még fogyókúrázó szoptatóval, de az biztos, hogy a szervezetét ezzel teljesen kimeríti. Sári is 2 óránként eszik, éjjel ritkábban (ő 3,5 hónaposan 6,3 kiló). Szoptasson igény szerint, abból szerintem nem lehet gond. 😉

  15. kalipszósays:

    Livus: Simán elhiszem a LLL tanácsadóinak gyakorlati tapasztalatát. Nekem is bejött egy s más tanácsuk. Mások meg nem, nagyon nem. Nem erről beszéltem az idézett posztban, hanem arról, (jó, most akkor leírom egyértelműen) hogy nem szeretem azt a nagyon határozott, “amit mi mondunk, az a frankó” stílust, aminek a hatására a valamilyen okból nem szoptató anyuka totál elveszíti az önbizalmát és a kompetencia-tudatát. És ezt nem csak a La Lechések csinálják, hanem a babás magazinok többsége is, miközben az egyiknek maga a szoptatási tanácsadója vallotta be, mikor újra várandós lett, hogy most, hogy ismét érintett, kicsit szétnézett a valóságban, és ennek hatására jóval hitelesebbek lettek az írásai. Na, erre varrjunk matricát.
    És ami még bosszant: azok az írományok, amik – nyilván kutatásokra alapozva, mégis népszerű formában – azt taglalják, hogy micsoda előnyei vannak a KIZÁRÓLAG anyatejes táplálásnak. Amit persze rögtön már a kórházban fújhat az ember, mert úgyis betápszerezik-teázzák a babát. Az ember lánya azt érzi, hogy elvették tőle az üdvözülés lehetőségét, közben meg csak megetették az éhes gyerekét.
    Na, szóval a szélsőségeket utasítom el, a jótanácsok jöhetnek, én is hintem az igét úton, útfélen, 😀 hogyaszongya, nincs rossz, gyenge anyatej, és szoptass lányom, mert abban van az immunanyag, satöbbi, satöbbi.
    Kösz a figyelmet,
    kalipszó

  16. kalipszó: ezzel az egész mondandóddal egyet is értek, annyit tennék hozzá, hogy a szoptatás nem valami felsőbbrendű dolog, egyszerűen ez a normális, optimális…ésszerű. Nem jobb, nem több, hanem A normális. 😉

  17. kalipszósays:

    liv: egyetértünk.
    lenagirl: hogy keveredtél a blogomhoz?
    Ja, és azt nem írtam a szoptatás előnyeinél, pont a legfontosabbat: hogy azért szoptatok, mert Borcsika imád szopni, én meg őt imádom 😀

  18. Liv: koszi a gyors valaszt.

  19. Kalipszó!
    Úgy látszik, mindenkinek másképp jön le a dolog, én például egyáltalán nem érzem azt a hangnemet a LLL-nél, amiről írsz. Sőt: ha jól emlékszem, az ő írásaikban olvastam, mikor nagyon szenvedtem a kezdetekben, hogy ne keseredjen el az sem, akinek minden próbálkozás ellenére mégsem jön össze a szoptatás, mert tényleg nem könnyű. És ha cumisüveg-tápszer lesz a vége, akkor bújjon sokat össze vele satöbbi, satöbbi… És lehet, hogy hülyén hangzik, de ez engem egyrészt megnyugtatott, hogy ezek szerint nem dől össze a világ aakor se ha feladom (elég maximalista vagyok), ugyanakkor leginkább erőt adott, hogy “na akkor nekem csakazértis menni fog!”

    Kórház: Engem nagyon elkeserít, de tényleg a legtöbb helyen az a valóság, amit írsz. Nem tudom, mikor, mitől fog ez megváltozni. Én az Istvánban szültem, az bababarát, úgyhogy szó nem lehetett másról, mint anyatejről. :-)Szóval azért van jó példa is, de tudom, hogy ez a kevesebb.:-(

    Anyukám tegnap délután mesélte, hogy otthhon (Veszprém) állítólag kitüntette a város a szoptatós anyukákat. 😮 Na, ez már szerintem is a ló túlsó oldala! (Ő azt mondta, hogy szerinte ez olyan, mint a legdurvább szocializmusban :-D)

  20. 😀 😀 😀

  21. jeremák jocósays:

    LOOOOL!!!

  22. kalipszósays:

    livus: elképzelem, ahogy a mellemre tűzik a kitüntetést, az meg kipukkad, és fröcsköl a tej szanaszét :D. na, bocs, csak korán reggel ilyen a humorom.

  23. Kalipszó: ez nagyon jóóóóóóó!
    De utánanéztem: bocs, előtte kellet volna. Szóval anyukám lehet, hogy kicsit túlzott – időnként hajlamos rá – nem kitüntetés volt az, csak ajándékkosár! http://www.veszprem.hu/Hírekaktualitások/tabid/648/Default.aspx

  24. Bemásolom a fenti linket:
    Szoptatási világnap

    (2007. 08. 04.) A fél éven át gyermeküket kizárólag anyatejjel tápláló kismamákat köszöntötték tegnap a szoptatási világnap alkalmából.

    Tavaly Veszprémben ötszázhat gyermek született, közülük három-százharminc csecsemő legalább fél éven át kizárólag anyatejet kapott. ? Ez szép arány, a kismamák egyre tovább tudnak szoptat-ni, ami élettanilag nagyon fontos a csecsemőknek. Veszprémben egy éven túl is szoptat az anyukák közel harminc százaléka ? vála-szolta lapunk kérdésére Selyemné Frankó Klára, a kistérségi vezető védőnő. ? Külön öröm, hogy működik a női szolidaritás, akiknek valamiért nincs tejük, kapnak más anyáktól. Ez is jelzi, hogy édesanyának lenni nemcsak megpróbáltatás, hanem a lét isteni ajándéka ? mondta a helyi művelődési házban tartott köszöntő beszédében Porga Gyula alpolgármester, aki univerzális orvosságnak, az újjászületés nektárjának nevezte az anyatejet.

    A rendezvényen, amelyet szinte a teljes veszprémi képviselő-testület külön támogatott, közel száz anyukát köszöntöttek ajándékkosárral. (Napló)

  25. kalipszósays:

    Na, azt megérdemlik. Sok-sok ajándékot minden anyukának, meg orgona ágát, barackfa virágát 🙂

  26. jeremák jocósays:

    Kedves mindenki,aki lelkes olvasó itt!
    Már régóta szerettem volna megosztani veletek valamit.Őszintén szólva nekem is furcsa volt először Lili hihetetlen lelkesedése a szoptatást illetően,hiszen én is pontosan emlékszem arra,hogy csinálta a dolgokat Nórival.Akkoriban Johannának(kislányunk szept.17-én lesz 2 éves) én semmiképp nem akartam tápszert adni,ugyanis itt,Dunaújvárosban remek felkészítést végezett a védőnőm és rengeteget beszélgettünk erről a témáról a szülés előtt.Mindig nagyon hálás leszek Sándorné Both Évának,hogy amikor kétségeim voltak,tudta,hogy nyugtasson meg,amikor szükség volt rá feljött hozzánk és segített.Édesanyám(ő volt a telefonos segítségem,hehe)és védőnőm voltak csak ketten,akik 100%-ig az anyatejes táplálás mellett tették le a voksot.Gabót(férjemet)nem hibáztatom,azt gondolom,nem volt akkora rálátása a témára.Akkoriban meg tőletek is azt hallotta,hogy ha este fáradt Lili,megy a tápszer Nórinak…Nem volt könnyű időszak,de végül 1 éves és 2 hónapos volt Johannna,amikor abbahagytuk a szopit. Igaz,eleinte kicsit lassabban gyarapodott,így nem 6 hónapos,hanem 5hón.koráig csak anyatej,utána kis reszelt alma,de amikor jöttek a pépes,majd szilárdabb kaják,az anyatej megmaradt.
    Remek volt :)Az pedig még jobb,hogy mennyire kikupálódtál e téren,Lili! Majd ha jön a második bébi,innen fogom felfrissíteni az ismereteket,olvasom a tapasztalatokat stb. Jó a blogotok,nagyon! Pusz, Évi 🙂

  27. Hopp, hogy megpörögtek itten az események, nem véletlenül… Nem akarom újraírni, amit már megjegyeztetek, csak annyit, hogy:
    1. milyen lehet az a kultúra, ahol ilyen hangvételű cikk születik… mert aki írja, nem szándékkal rosszindulatú, de kemény indulatok feszítik. Egy olyan országban íródott, ahol 6 héttel szülés után a többség visszamegy dolgozni és lássuk be, nehéz úgy 2+ évig szoptatni, hogy napi 8-10 órát távol vagy, fejni kell stb. Ez baromi frusztráló. Örüljünk, hogy még van gyed/gyes stb, ami lassan Európában is ritka madár… Nálunk ilyen cikk nem is jelenik meg!
    2. Azt gondolom, nem baj, sőt, kell is, hogy az ember teljes lelkesedéssel álljon ki valami mellett, ha kész a tapasztalatai nyomán változtatni. A teljes lelkesedés meg néha más lelkébe vág, igen, ez van, nem lehet minden mindenkinek jó…
    3. Én is küzdöttem az elején a szoptatással, mint Liv, a la leche liga honlapja segített át a nehézségek zömén, máig áldom őket ezért… de ha nem járok sikerrel, valszeg másképp lennék elfogult.
    4. a szoptatás tápszer előtti, de már modern kori történetére lennék kíváncsi:) csak úgy…

  28. Borisays:

    A WHO egy szóval sem mondja, hogy 2 éves korig kell szoptatni, valahogy mégis ez terjedt el a magyar netes körökben. Csomószor hallom, hogy erre hivatkoznak, és erőltetik a szoptatást 1 éves kor után is, pedig az általad idézett link is csak ezt mondja: Exclusive breastfeeding is recommended up to 6 months of age.

  29. Ez nem “erőltetés”. Ha a gyerek nem akar szopni, akkor nem szopik tovább és kész. A hivatalos ajánlás a következő:

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása a csecsemőtáplálással kapcsolatban, melyet az 54. Egészségügyi Világközgyűlésen fogadtak el 2001 májusában:
    ? A csecsemő hat hónapos koráig csak anyatejet kapjon.
    ? Hat hónapos kor után az anyatejes táplálás kiegészítéseként kínálják meg otthon készített, biztonságos élelmiszerekkel.
    ? A szoptatás tartson a gyerek kétéves koráig, vagy tovább.
    A WHO elveivel azonos az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) és a La Leche Liga ajánlása. Magyarországon a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium által jóváhagyott, jelenleg érvényben lévő módszertani ajánlás (Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei, Gyermekgyógyászat 2001. 52. évfolyam 3. szám) is megegyezik a fentiekkel.

    Egyébként semmit sem kell. Mindenki úgy dönt, ahogy akar. 😉

  30. Csak azért szerettem volna írni, hogy én is elmondjam, hogy szoptatni jó!! 🙂 Viszont nem olyan egyszerű. Én is nagyon hálás vagyok, hogy megfelelő szaktanácsokat kaptam még a babavárás alatt, és utána a nehézségek leküzdésében is álltak mellettem, mert az viszont nagy csalódás volt, hogy nem megy “automatikusan”. Mert valahogy ez jött át a sok szoptatás melletti propagandából. Még egy érdekességet megfigyeltem a környezetemben. Akit anno szoptattak az sokkal nagyobb érzelmi lökéssel indult és persze sokkal több biztatást is kapott menetközben. (Engem mondjuk spec eléggé stresszelt anyukám, hogy miért nem fejek állandóan, de kibírtam 🙂 Sajnos én mind a 2x elég rossz dolgokat láttam a kórházban, pedig az milyen szupi lenne, ha legalább az első pár nap jó élmény lenne. Azért mindenkit csak biztatni szeretnék, hogy ha elsőre nem is ment legközelebb csak egy kicsit legyen kitartóbb, megéri…
    szeretettel,
    Kata

  31. Borisays:

    Az idézet, gondolom, a La Lechétől van. A pontosság kedvéért: a WHO európai régióra és különösen a posztszovjet államokra vonatkozó ajánlása akkor ajánlja a kétéves korig, vagy annál tovább tartó szoptatást, ha a lakosság nagy arányban fertőzött.

  32. holly_says:

    Bori, ne haragudj, de ezt nem ertem, mivel fertozott milyen nagy aranyban a milyen lakossag? (azt irtad, hogy hol..)

  33. holly_says:

    mellesleg jartam egy fogorvosnal nyaralas elott, aki nagyon lehordott, hogy hogyan lehetek ilyen felelotlen, hogy meg mindig szoptatom a 27 honapos lanyom (igaz mar csak este-ejjel), mert ki fognak hullani a fogaim, es az orrom foldog fog erni a csontritkulastol hamarosan. aztan allitolag ki kellett volna huzni a bizonyos fogam, de szerencsere nem kerult ra ott sor, csak a szajsebeszeten, de egy masik (!) fogam volt a ludas. ha fogorvosnak nem volt jo a no, gondolom a szoptatashoz is maximum ennyit ert, de a baj az, hogy biztos sokan adnak az ilyen velemenyekre.

  34. Az idézet a WHO-tól van. Az AAFP oldalán is olvasható (ha az eredeti WHO nem volt elég meggyőző):

    Currently, the World Health Organization (WHO) recommends that a child breastfeed for at least two years.

    A pontosság kedvéért: egy szó sem esik a WHO közleményében (sem az AAP, AAFP, LLL közleményekben és ajánlásokban sem) arról, hogy a 2 éves korig tartó szoptatás kizárólaga “fertőzött” (?!?!) lakossággal rendelkező országokban ajánlott.

    …de talán ott beszélünk el egymás mellett, hogy a ‘szoptatás’ nem azt jelenti, hogy a gyerek nem eszik semmi mást 2 éves koráig. 6 hónapos korig javasolt a kizárólagos szoptatás, amit az első kommentedben idéztél.

Szólj hozzá

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni a *-al jelölt mezőket.