Saját filmem főhősévé válni III.

A sorozat korábbi 3 fejezete itt olvasható. 

Információból hogyan lesz transzformáció?

A gyerekkor szakaszai következnek – hamarosan. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak a kisgyerekekről lesz szó, hanem rólunk is.

Rita azt mondja, hogy a személyiségfejlődés során egy fél lépcsőt sem szabad kihagyni, mert ha valamit nem élünk át, akkor nem tudunk megfelelően felkészülni az Istenköszöntésre. Azt hiszem, Rita végül is így nevezi a halált. Nekem tetszik végül is…

Fontos tudni, hogy ha úgy érezzük, hogy valahol valami kimaradt, akkor van lehetőség korrigálni, pótolni, de sosem belátással. Mindig tapasztalattal, élményekkel, gyakorlatban. Az nem elég, hogy az agyammal felfogom, mit és hol mulasztottam. Erről lesz konkrét példa mindenhol, ami segít majd a megértésben, de most is mondok egy példát:

Ha gyerekkorunk legelején kimaradt az, hogy valaki folyamatos készenlétben állt, mindig számíthattunk rá, feltétel nélküli kötődést, szeretetet élhettünk meg általa, mellette (tehát alvástréningre voltunk fogva a saját kiságyunkban, nem vettek fel, ha sírtunk), akkor egyrészt hiába tanítják meg a vasárnapi iskolában, hogy Isten feltétel nélkül szeret. Az agyunk felfogja, de ez nem elég. Ha nincs élmény, tapasztalat erről, akkor ez nem a hitünk lesz, hanem amit szeretnénk hinni. A kettő pedig nem ugyanaz. 

Ilyenkor mi a teendő? Nincs mese, át kell élni ezt valakivel. Amíg nem tapasztaljuk meg, hogy valaki úgy fogad el, ahogy vagy, addig hiába szeretnéd tudni, nem fog menni. Élményekre van szükség, bennünk felébredő érzésekre az élmény hatására. Ezt egyszer már megénekeltem én is ennek a régi bejegyzésnek a végén. Információból transzformáció, ez a cél!

Csak ilyen módon orvosolható egy kimaradt szakasz.

Sok múlik rajtunk, szülőkön. Gondolhatjuk azt, hogy a gyerekeknek meg kell tanítani a Bibliát. A Katekizmust. A hittankönyvet….kinek mit. Elé kell élni a jó példát. Ezek mind igazak, de alap nélkül mit sem érnek. Ezek mind információk csak, és mi tudjuk ezeket az ő életében transzformációvá alakítani. A mi “megfelelő létezésünkkel”.

Ezt hogyan kell?

A legfontosabb, hogy szülőként végigkísérjük a gyerekeket azon az úton, amit be kell járniuk. Ez a mi szolgálatunk. A gyerek a mi szolgálatunkból fogja levonni a leglényegesebb következtetéseit.  Emellett pedig szolgáljon megnyugvásul, hogy sohasem késő. Pótolni lehet és kell is mindent. Bár a pótlás nehezített körülménynek számít, ez ne vegye el a kedvünket. A lényeg, hogy nincs okunk az elkeseredésre, ha valami nem ment jól.

A növekedés törvényei

1. A csíratörvény

Minden élet belülről fakad, nem pedig külső előírás, vagy parancs mentén alakul ki. Ez az élet pedig lassan, minden embernek a saját ritmusában növekszik.  Minden ember egyedi módon jut el a kiteljesedésig. A folyamatokat nem szabad siettetni.

Ne hasonlítgassuk a gyereket senkihez.

A csíratörvény szerint a belülről fakadó életet kell nagy érzékenységgel figyelni, hozzá kapcsolódni, elsősorban nem utasítással, hanem a bennem is élő belső ráhangolódással.

2. Az egész-ség törvény

Az életfolyamatok a látszat ellenére egészet alkotnak, még ha a felszínen csak egy-egy vonás jelenik is meg. Az értelem-érzelem-akarat egységét hagyjuk együtt fejlődni. A természetfölötti csak a természetes alapokra tud felépülni.

Példa: a szeretet fejlődése

Háromféle szeretet van. Most az erósz-filia agapé hármasára gondolok, csak kicsit másképp nézünk rájuk: primitív (ösztönös, szenvedélyes), természetes (lényegi, felebaráti, testvéri) és hősies (természetfölötti) szeretet.  
A primitív szeretet az a tapasztalat, hogy engem valóban mindenki szeret és elfogad, ebben nagyon jól érzem magamat, sőt, ez boldoggá tesz.  Ahogy Sári mondja: “Szeretem anyát, apát, Nórit, Petit és magamat. ” A lényeg a magamon van. Ebből a szeretetből tudok kilépni és időnként másokhoz odafordulni (természetes szeretet). Rita szerint akkor van gond, ha nem értjük meg, hogy erre a gyereknek nagyon nagyon hosszan szüksége van ahhoz, hogy biztos alappá emelkedjen a felebaráti szeretet számára.

 

A primitív szeretet önközpontú, de ez nem a hibája, hanem az alaptulajdonsága, esszenciája, csak ezzel sokan nincsenek tisztában. A keresztény gyerekek éppen ezért viszonylag hamar ki vannak penderítve belőle, mert a gyerekeinktől már 3-4 évesen magától értetődő megosztást és önzetlenséget várunk, feltétlen testvéri szeretetet. Erre azonban ők még nem képesek, nem ennek van az ideje ebben a korban. (Persze, ossza csak meg a csokit a tesóval, de ne várjuk el tőle, hogy repessen örömében) Ennek a szeretetnek először a család védőburkában ki kell teljesedni, csak így lesz majd terhelhető. Ez a szeretet valójában életük végéig kell, hogy tartson (ezért van az, hogy családból házasságba megyünk, mert a család a primitív szeretet állandó forrása). Vigyázzunk, ne penderítsük ki ebből a gyereket, a következő lépcsőre ösztönözve, mert a természetes szeretet nem egy következő stádium, hanem a primitív szeretetből nő ki, s  párhuzamosan léteznek.

Ha a primitív szeretet egy állandó, biztos pont, akkor szép lassan ráépül az általunk hivatalosan szeretetnek nevezett emberbaráti, szolgáló, természetes szeretet.

Ha ez a két szeretet együtt érik és fejlődik tovább, akkor ezekkel párhuzamosan fel-felbukkan majd a természetfölötti szeretet, ez az a fajta szeretet, mikor a másik emberben Istent látom.

A szeretet igen lassú érésű, ezt ne felejtsük el! 

3. Ritmustörvény

Minden személyiség növekedésének saját ritmusa van. Vannak úgynevezett “téli szakaszai”  a személyiség, a szellem, a test, a lélek fejlődésének is. Legyünk éberek a periódusokra és tartsuk ezt szem előtt.

4. A nem egyenlő mértékű egyidejűség

4./1. Organikus egyoldalúság: Ez azt jelenti, hogy átmeneti egyoldalúságokat különösen vegyünk figyelembe. Példa: ha épp serdül a kölyök és napi 1 centit nő, akkor a nyelvvizsga valószínűleg nem fog sikerülni. Halasszuk el fél évvel.

4./2. Feszültésgtörvény: A nehézségeket fogadjuk lehetőségként! A végén több-ként fogunk kijönni, mint ahogy bementünk az elején, nehézség közepette mindig gondoljunk erre. Írjuk fel valahová, a hűtőre, faliújságra.

4./3. Stádiumtörvény: Néha (nem feltétlenül lesz jelen) váratlan ugrás következhet be az egyébként fokozatos fejlődésben. Mivel ez nem kiszámítható, mi keresztények a Gondviselésnek tulajdonítjuk.

Szeretném megjegyezni, hogy Pál Feri is beszél erről az ugrásról, de ő hozzáteszi, hogy utólag mindig ki kell fizetnünk az átugrott szakaszból származó előny árát. Ezt nem negatív értelemben érti, egyszerűen csak egy megfigyelés, tapasztalat.

4./4. Az erősebb élet törvénye: Azt erősítjük, ami éppen megy. Tehát, ha épp megy a matek, akkor ne korrepetáljuk olvasásból. Az olvasást óvjuk egy darabig a háttérben és kész. Egyébként Rita azt mondja, hogy egy valamirevaló iskola ezzel tisztában van, úgyhogy ne ijedjünk meg, nem megy tönkre a gyerek a suliban emiatt!

4./5. A meg nem élt élet törvénye

itt folytatom, az ebéd nem fő meg magától ugyanis…. 🙂

Ui: a baglyokat én szedtem le a Flickr-ről, mert ilyeneket varrogatok a gyerekeknek, azért tettem ide őket, hogy ne tűnjön hosszúnak és unalmasnak a szöveg.

11 Hozzászólások

  1. PMZsusays:

    Ójaj, hogy lehet mindezt a mindennapi életben észben tartani??? Csak olvasok, iszom a sok infót, és úgy érzem, egy tizedét sem tudom megjegyezni és beépíteni a gyakorlatba. Van remény? 🙂

    • Zsu, Rita azt mondja, hogy ez mind bennünk van, csak meg kell élni. Erre akar minket emlékeztetni. Tehát ezek nem megtanulnivalók, ne felejtsd! 🙂

      A csíratörvény szerint a belülről fakadó életet kell nagy érzékenységgel figyelni, hozzá kapcsolódni, elsősorban nem utasítással, hanem a bennem is élő belső ráhangolódással.

      Szóval hangolódj! Nekem ez sokszor azt jelenti, hogy elképzelem, hogy mi lenne, ha most én lennék a gyerek, nekem mire lenne szükségem az adott szituációban. Én így hangolódom, de köszönettel veszek egyéb hangolódási ötleteket!
      A fentiek csak irányvonalak, merre kell keresni a hangot. Ez jó példa is, egy énekesnőnek gondolom ez jól érthető hasonlat, igaz? 😀

  2. Köszi Liv!
    Nagyon jó összefoglalók. 🙂 Persze a személyes példák adnak a legtöbbet, meg a gyakorlati tanácsok. Ki is írtam a hűtőre a kiírandót. 😉 Most nagyon kell!!!

  3. a feszultsegtorvenyt a pszichiaterek is tudjak. en legalabbis egyszer beszeltem egyszer, aki ugy mondta el, hgyo jol megertettem, es jol megjegyeztem. kar, hgoy nem jon szembe jol lathato villogo betukkel mindenkinek, akinek szuksege van ra.

    • Igen. Talán ha gyerekkortól kezdve azt látja valaki, hogy így állnak hozzá a feszültésghez, akkor felnőttkorban egyértelműbb talán…

  4. Dittesays:

    Liv! Az első két rész és ez is egyes részeiben teljesen mellbe vágott! Vissza-vissza lapozok, aztán morzsolgatom magamban. Ugyanígy vagyok a tudományos cikkeiddel is. Valóban végre hangolódok. És ezt Neked (is) köszönhetem. Hogyan fér bele ennyi minden egy napba? Persze igazság szerint én szeretnék többet. Üdvözlettel és köszönettel!

  5. Szia Lívi!

    Nagyon tetszik ez az írás is. Érdekelne, hogy kitől származik az “Istenköszöntés” ? Tökéletes és gyengéd!!

    Szeretettel:

    Arkana

    • Galambosi László költő fordításában Lamartine:)
      (ez csak egy részlet)
      „Riadtan dobban a szív.
      Riadtan. Valaki hív.
      Halál toppan küszöbömre.
      Minden percem tündökölt-e?
      Ködbe buktam. Szirten háltam
      csontdermesztő hófúvásban.
      A fény útján meg-megálltam
      Égi kúthoz eltaláltam.
      Halál toppan küszöbömre.
      Minden percem tündökölt-e?
      Nagyszerű halál, magához ölelő hatalom vár.
      Lángol az égi liliom.
      Minden ragyog. Beteljesül az Élet.
      Isten-köszöntésre kísérnek a fények.
      Isten-köszöntésre kísérnek a fények.”

Szólj hozzá

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni a *-al jelölt mezőket.