Cukorbetegség… Biztos?

Napokig gondolkodtam azon, vajon megörökítsem ezt a kis csemegét a blogon, vagy menjen tovább az élet, de aztán úgy döntöttem, hogy megörökítem. Okuljon belőle, aki tud.

Elmentem az úgynevezett OGTT vizsgálatra. Ez nem más, mint az orális glükóz tolerancia teszt, ami pedig a következőképp néz ki: a betegtől (nagyon fontos, hogy beteg, végül is kórházban vagy, nem?) vért vesznek, majd hét és fél dekányi szőlőcukorport feloldanak vízben (nem, hideg vízben nem oldódik fel!) és megitatják veled. 2 óra múlva megint vérvétel következik. A két vércukorértéket felírják, megnézik.

Ha az éhgyomri 6 felett van, de 7 alatt akkor az IFG (impaired fasting glucose), ha 7 fölött, akkor diabétesz. Ha a terhelés utáni 7.8 fölött van de 11 alatt, akkor IGT (impaired glucose tolerance), ha 11 fölött, akkor diabétesz. 

No, az én éhgyomri vércukrom 4.4 lett. Remek. Igen ám, de a 2 órás meg 8.33 lett. Ajjajj, az 7.8 fölött van. Meg is kaptam a papírt: IGT igazolódott, ilyenkor kalóriaszegény diétát és cukormentes étkezést javasolnak.

Na, de akkor most mi van?

Hát, akkor elmondom, mi van.

Egy alacsony szénhidráttartalmú diétán (legyen low carb, azaz LC a továbbiakban) élő ember, mint én, kicsit máshogy működik. Az inzulin a véremben elég alacsony valószínűleg, mondjuk, 3 IU/ml, de most hasra ütöttem, mert ezt nem mérték meg, lehet, hogy 4 is van. Ez a saját tippem. Cukor ellátás nem nagyon van. Ettől az inzulin szint lecsökken. Az alacsony inzulinszint a hormonszenzitív lipázt aktiválja. A zsíranyagcsere aktiválódik és sok NEFA vagy FFA, azaz szabad zsírsav kerül a vérkeringésbe, amit az izmok cukor híján elkezdenek fogyasztani és raktározni, ezáltal automatikusan inzulinrezisztenciát indítanak be az izmokban.

Erre az egészséges (fiziológiás) inzulinrezisztenciára azért van szükség, mert az izmok tök jól működnek zsírral is, és a kis maradék cukor megmarad az agynak, aminek meg nagyon kell. Az agysejtek (neuronok) nem tudnak semmit sem tárolni, pláne nem FFA-t, mint az izmok, úgyhogy ők nem lesznek inzulinrezisztensek.

Mivel az izmok ilyenkor nem veszik fel a cukrot, erre az állapotra 7 és fél deka cukoroldatot meginni nem túl bölcs. A cukor még 2 órán túl is a vérben lesz, a beteg meg IGT-s nek lesz diagnosztizálva.

Ha viszont 3 napos szénhidrátban viszonylag dús étkezést folytatunk (minimum 150 g/nap) a cukorterheléses vizsgálat előtt, akkor az izmok elveszítik ezt a fiziológiás inzulinrezisztenciát, és egy LC diétázó bemutathatja, hogy a kétórás cukra alacsonyabb, mint az éhgyomri, olyan jó és érintetlen a szénhidrátanyagcseréje. Már, ha érintetlen és jól működik, mint az enyém.

Fiziológiás inzulinrezisztencia. Ez a neve a jelenségnek. Ha a vérben zsírsavak keringenek, akkor a zsírsavon is eléldegélő szövetek felveszik a zsírsavakat és jól elvannak. Még a cukorreceptoraikat (GLUT4) is beveszik az ablakból, nehogy fennakadjon rajta egy-egy cukormolekula. Menjen az csak az agyba!

Azt már alig merem leírni, hogy a híres diabetológia tudománya ezért nem engedi, hogy telített zsírsavakat együnk, mert: a telített zsírsavak okozzák az inzulinrezisztenciát, ami cukorbetegséghez vezet. Itt a képen is a gonosz zsír és a gonosz gének bosszúja látható, az inzulinrezisztencia okozójaként.Ez persze akkora, de akkora baromság, hogy én szégyellem magam minden orvos helyett is, aki így gondolja. Mert hogy ez a fajta, fenn leírt fiziológiás inzulinrezisztencia SOSEM fog cukorbetegséget okozni, mert PONT A CUKOR HIÁNYA váltja ki.

Akkor azért, hogy teljes legyen a kép, nézzük meg, hogyan néz ki a  kóros inzulinrezisztencia.

Egy ember sok szénhidrátot eszik. Így kezdődik mindig. Aztán hízni kezd. A máj csak küldi és küldi a zsírszövetnek a zsírsavakat (erről már írtam, minden cukor zsírrá alakul a májban). Szénhidrát jelenlétében mindig magas az inzulin, ami, ugye, a zsírraktározást irányítja, tehát csak raktároz, raktároz…aztán egyszer csak a zsírsejtek megtelnek, nem tudják már befogadni a zsírt. Be is veszik az inzulinreceptorokat az ablakból. Nő a zsírszint a vérben, de a zsírszövetnek már nem kell. Nő a cukor is a vérben, mert hát az ember ilyenkor tovább eszik. Mert éhes. Az inzulin éhséget is okoz. Aztán már az izmok is tele vannak cukorral, meg a máj is. Már nekik sem kell a cukor, kösz, tele vagyunk. Ők is beveszik az inzulinreceptort az ablakból. A cukor marad a vérben. Szegény hasnyálmirigysejtek meg érzik, hogy magas a vércukor és nyomatják kifelé az inzulint ezerrel…de már nincs receptor, mert mindenki köszi szépen, nem kér. Magas inzulin, semmi válasz: ez a kóros inzulinrezisztencia. Általában maradandó, egy ponton túl legalábbis maradandó károsodásokat okoz.

Valami ilyesmi. Szerintem ordít a különbség, ha nem, akkor rosszul magyaráztam el, csakis engem okoljatok. Nagyon fontos dolgok ezek.

Mit kellett volna velem tenni? Hát, megkérdezhette volna a doktornő a 8.3-as cukor láttán: mit evett az elmúlt 3 napban? Én meg megmondtam volna, hogy ritka az a nap, mikor 80gr/nap szénhidrát fölé megyek. Jahh, csapott volna a fejéhez ő. Akkor semmi gond, egyen 3-4 napig “rendesen”, majd ismételjük meg a tesztet.

Nem tudom elmondani, hogy mennyire elkeserít engem, hogy nem ezt mondta, hanem szólt, IGT-s vagyok. Egy híres klinika híres diabetológiájáról beszélünk. Ez elképesztően szomorú dolog. Azon a klinikán iszonyú okos emberek iszonyú okos, PhD meg minden pucc orvosokat képeznek.

Fontos: aki ezt elolvasta, az tudja, hogy a telített zsírok (FFA) inzulinrezisztenciát okoznak. De ugye, már mindenki tudja, miért, és hogy milyet, és hogy hála Istennek, hogy ez így van?! Ez egy nagyon fontos információ, és aki elhiszi nekem (mert hogy nem kötelező!), az ma fontos dolgot tanult. Ezentúl, ha valaki azt mondja, hogy :” De hát egereket tömény zsírral etettek a laborban és mind inzulinrezisztens lett! Ezért kell nekünk sok teljes kiőrlésű gabonát, barna rizst, müzlit és zsírszegény ételeket enni!” Akkor már tudhatjuk, hogy erre mi a magyarázat.

Think twice, mondja az angol.

44 Hozzászólások

  1. Rékasays:

    Miért mentél el erre a vizsgálatra?

    • Hát, ez egy bonyolult dolog. Mivel a koleszterinszintem magas, meg a vesémmel is van ez-az, azt gondolják, hogy metabolikus szindrómám van. Ennek a bizonyításához pedig kell, hogy magas vérnyomás vagy cukorbetegség is igazolódjon.
      Protokoll vizsgálat a hozzám hasonló tüneteket produkálóknak.

  2. tundemamasays:

    mi a csoda lenne ha nem lennél orvos? mit csinálnál?és most mit fogsz tenni?egyáltalán mit kéne tenned? ez a magyar egészségügy?ez engem nagyon bosszant és idegesít is, mert gondolom most is jogásznak gondoltak?!?

  3. no es akkor most mi az abra? viseled a cimket a tovabbiakban, vagy vegul is tisztaztad a helyzetet az illetekessel (mar ha hagyta)?

    egyebkent undorito dolog ez a cukrosvizitatas, en az utos terhesseg alatt meg is tagadtam, a gondolatatol is rosszul voltam. persze az egesz mas eset.

    egyre erdekesebbnek tartom a dietadat, meg a sokminden amit olvastam a kajalos bejegyzeseidben lassan-lassan ernek bennem. majd meg vissza is olvasgatok, mert most elegge el voltam havazva, es le vagyok maradva. :))

  4. És aztán mit csinálnak azzal, aki a cukormentes és kalóriaszegény diéta hatására fiziológiás inzulinrezisztenciát mutat be? Vagy veled, aki szót fogadsz, és továbbra is cukormentesen és kalóriaszegényen étkezel és az ellenőrző vizsgálaton újra ugyanezt az eredményt produkálod? Akkor mitől tilt el? Vagy elkezd veled mindenféle gyógyszert szedetni, hogy leküzdje az inzulinrezisztenciádat?
    Mosolyognék, ha vicces lenne a dolog.
    De nem az.
    Elkeserítő.
    Nemhogy kétszer, de egyszer sem gondolkozik az a nagynevű orvos.

    Legalább neked lehetett volna annyi előrelátásod, hogy a vizsgálat előtt három napig magadhoz veszed azt a napi 150 g. szénhidrátot… 🙂

  5. mynonasays:

    Na, most Liv, kihasznalod a lehetoseget, közlöd, hogy szerinted hibas az eredmeny, kered az ismetelt vizsgalatot harom nap mulva… legalabb egy jo helyzet az elmeletek igazolasahoz. 🙂 Kivancsian varom. Mindent bele!

  6. Háát, nagyon aranyosak vagytok, de arra gondoltam, hogy nem megyek vissza ide többet.

    Sikerült orvost találni, aki nagyon megbízható, ő el is küldött már egy másik ultrahangos dokihoz, aki megnyugtatott, hogy a veséim szerinte sokkal jobban vannak, mint azt ahogy az ijesztő dokinéni leírta. A bevérzett ciszták pedig teljesen eltűntek (hova???), sehol semmi és a fájdalom is megszűnt nagyjából, elég meglepő.

    Sok tényező van ám itt: időhiány, meg aztán ki gondolná egy fiatal nőről, hogy nem üti meg a diétája a kívánt szénhidrátmennyiséget? Ritka, mint a fehér holló. Az orvosok sietnek és kapkodnak…

    Bluemoon, jó kérdés. Szerintem egy IGT esetén nem sokat segít a cukormentes diéta, de a szénhidrátmentes szerintem még leküzdheti a kialakult kóros állapotokat. Gondolom, gyógyszert adnának előbb-utóbb. Február végére hívtak be kontrollra, nagy aggodalom nincs tehát…tudom, könnyű a blogon pampogni, de a “nagy igazságosztó” szerepét sem szeretném magamra venni.

  7. Girasays:

    🙂 Én rendszeresen ezt tapasztalom, bármilyen panasszal fordulok dokihoz: FELÜLETESSÉGET. Még sose volt, hogy kellemesen csalódtam volna. Legutóbb egészen más dolog miatt fordultam orvoshoz, de amikor meglátták a kartonom alapján, hogy 10 kg-t fogytam az elmúlt fél évben, nem tudtak erről leszállni. Hiába mondtam, hogy életmódot váltottam, és teljesen logikus következménye ez… mintha a falnak beszéltem volna… elküldtek egy tetőtől-talpig rákszűrésre, mert csak a rák magyarázhat ilyen mértékű fogyást. Nos, én is úgy döntöttem, nemigen teszem be ide a lábam többé. Szerintem te is jól döntesz, ha olyat választasz, akiben megbízol… különben semmi értelme.

  8. bodzássays:

    Megdöbbentő. De a metabolikus szindróma sem biztos:) Csak el kell hagyni bizonyos gyógyszereket, és normalizálódnak a laborértékek. Bizony, ennyit tesznek a gyógyszerek mellékhatásai.

    Egy érdekesség (vagy szörnyűség?): a magas húgysavszint emeli a vérnyomást. A vízhajtós vérnyomáscsökkentők pedig magas húgysavszintet (is) okoznak mellékhatásként. Liv?:)

    Mi a tanulság (számomra): nem kell gyógyszereket szedni. Változtatni kell a táplálkozáson, csökkenteni a stresszt és sokat mozogni.

    Ja, és családorvost kell váltani. Nekem sikerült, a mostani holisztikus szemléletű, évekig tanulmányozta a kínai orvoslást is, szerencsém van, hogy rátaláltam nem is olyan messze, egy közeli kisvárosban. Református, hívő ember, sokat tesz a közösségért, végtelenül szimpatikus, jó ember.És gyógyszerellenes, a természetes gyógymódokat részesíti előnyben.

    • Sziasztok!

      Igen, a gyógyszerek nem valami jó dolgok, főleg azok, amelyik az anyagcserére akar hatni.

      Bodzás, a stressz tényleg gáz, mostanában olvastam erről is sokat, erről is kellene írni a blogra… 🙂

      Gira: így van. Nekem is fontos az alapos doki, meg azt is értékelem, hogy ha még nem is ért velem egyet, nem nyomatja az ő dogmáját az enyémmel ellentétben.

  9. bodzássays:

    Igen Liv, sokat olvastam mostanában a stresszről, vettem pár könyvet is a témáról. Még arra is képes, hogy megemelje a koleszterinszintet (bár ha védőfaktornak tekintjük a magas koleszterinszintet, akkor ez nem is olyan rossz dolog:) )

    Jó lenne, ha írnál róla és nagyon várom arról is a véleményed, amiről korábban beszéltünk: a felhevített, megváltoztatott (denaturált) fehérje árt nekünk, vagyis nyersen lenne az igazi. Már belinkeltem ezt a weboldalt, de nem biztos, hogy volt időd foglalkozni vele:

    http://www.waiworld.com/

    Nem bánnám, ha ellent tudnál mondani neki, izgalmas kérdéskör szerintem:) És az is, hogy Wai szerint a zöldségek ártanak. Lassan már nem marad semmi ehető. Wai gyümölcsfanatikus, szerinte ha csak gyümölcsön (sok és sokféle gyümölcsön), némi olívaolajon, olajos magvakon, nyers tojássárgáján és nyers halon élünk, akkor működik tökéletesen a szervezetünk és akkor vagyunk (leszünk) tökéletesen egészségesek. Mindent indokol, rengeteg hivatkozással.

    Ő tehát nem fél a fruktóztól. Mondjuk a gyümölcsökben lévőktől én sem. Egész életemben (most 62 vagyok) rengeteg gyümölcsöt ettem (mostanában is) és a májamnak semmi baja. Nem is volt sohasem.

    • Bodzás, nagyon érdekes a honlap. Egyetértek azzal, hogy a zöldségek és a gabona tápanyag szempontjából semmi különöset nem ad hozzá a szervezetünkhöz. Persze, a zöldségek finomak, savanyítva vagy nyersen vagy főve tök jók köretnek, de emellett sok értelmük nincsen.

      Mondom én, aki elég sok zöldséget eszem… 🙂

      A gyümölcs: aki bírja, egye. Én nem nagyon eszem gyümölcsöt, mert így esik jól. A szervezetünk nincs jól felszerelkezve a fruktózevésre-szerintem.

      Olvastam monstanában pár cikket, itt vannak közülük páran:

      Egy zöld teás, de nem az benne a lényeg
      10 hetes vizsgálat gyümölcs és zöldség nélkül. Érdekes módon lecsökkent mind a DNS, mind a fehérjék és lipidek oxidatív károsodása.
      Arra enged következteti ez a cikk is, hogy van valami pro-oxidáns (az anti oxidáns ellentéte) a gyümölcsökben és a zöldségekben. Mert hogy a növények nem azért gyártják a kis anyagaikat, hogy a tehén (ember), aki lelegeli őket, még egészségesebb legyen. Ez azért eléggé kizárt, a növény se Teréz anya, életben akar maradni.

      A gyümölcs elképzelhető, hogy azért termeli a fruktózt, hogy az állatok szívesen megegyék magostól és elvigyék a magot messzire. Hát igen, csak a vad gyümölcsben alig van fruktóz, míg a mi termesztett, domesztikált gyümölcsöseinkben töméntelen fruktóz van, ezért szeretik a gyerekek az almát. Édesebb, mint egy palacsinta…

      Az emlősök, akik gyümölcsöt esznek, védekeznek a pro-oxidáns fruktóz ellen, általában magas húgysavszinttel. Az emberek is ezzel védekeznek:

      Ez a legjobb!

      Ez az a király cikk, amiben először olvastam, hogy a flavonoidokban gazdag gyümölcsök és zöldségek fogyasztása után a vérben megemelkedett az antioxidánsok szintje. Sokáig azt hitték, ez a flavonoid-szint látszik a vérben. De kiderült, hogy ez csak a jó öreg húgysav volt, amivel a szervezet maga védekezik a flavonoid ellen…

      Még egy, ha még nem unjátok
      Ez is érdekes.

      Na, mindegy. A kép szerintem nagyon izgalmas. Továbbra is úgy gondolom, hogy egyrészt rengeteg flavonoidot és egyéb egészséges, csak növényeknek tulajdonított gyógyhatású vegyületcsoportot megtalálunk az állati eredetű kajákban-kicsit máshogy, mégis remekül felszívódik. A májban és a tojássárgájában szerintem több jó cucc van, mint azt el tudnánk képzelni…

      Érdemes enni mindenből és pl. nem szeretném lebecsülni a gyógynövényeket és a zöldségek egyéb jó élettani hatását, de valószínűnek tartom, hogy ezekből nem a mennyiségi bevitel a lényeg.

      • descalcezsays:

        Régóta olvasgatom a blogot, eddig bírtam hogy ne szóljak hozzá! 🙂

        Részben követem Wai oldalán felsorolt elveket, tehát eszem a fruktózt 2 pofára. Persze sok fruktózfób iromány jelent meg mostanában, például ez:

        http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2011-1/Biro.pdf

        Azért van benne egy mondat, ami nagyon felnyitotta a szemeimet, mégértve, hogy a májnak miért kell minél előbb kiválasztani a fruktózt. Ahogy jön be a májkapuvénából, azonnal ráveti magát, és úgy elkülöníti, mint a rádioaktív fűtőelemeket kezelik egy atomerőműben.

        A lényeg, hogy legyen mindig a májban elég hely, tudja maradéktalanul glycogénné beépíteni, mert ugye ha ez a feltétel nem teljesül, akkor lesz belőle jó kis VLDL.
        A véráramba nem kerülhet ki, hisz sokkal hevesebben reakcióba lépne a fehérjékkel mint a glukóz. (nem úgy mint legtöbb ember egy hatalmas tányér tészta /madaraknak és rágcsálóknak való/ után eszi nasinak. Ekkor már csak annyi szüksége van a májnak fruktózra, mint lufiárusnak a nyílzáporra!

        Tehát ha gyümölcsöt mindig cukorhiányban, és önmagában fogyasztjuk, akkor a fruktóz glukóz irányába fog konvertálódni. (Fructose > fructose-1-phosphate > glyceraldehyde-3-phosphate > fructose-1,6-bisphosphate > fructose-6-phosphate > glucose.)

        Nálam a gyümölcs reggeli nagyon bejön, ezen szoktam kihúzni ebédig. Ebédre beviszek egy kicsit nagyobb zsírmennyiséget is, ezzel hozzájárulva, hogy a reggeli heves “gyorstöltésel” bevitt cukor minél tovább kitartson. Így az agy és idegrendszer is hozzájut a kedvencéhez a cukorhoz, az izmok meg alacsony iznulinszint mellett (alacsony, mert heves gyorstöltés után gyorsan vissza is esik) egyenek zsírt 🙂

        • Én ezt értem, de nekem nem kell a fruktózból készült glükóz sem. Minek? A zsírkalória a fruktózzal ellentétben abszolút biztonsággal fogyasztható.

          • descalcezsays:

            Való igaz, a zsírkalória teljesen biztonságos. Tökéletes energiaforrás aerob energiatermelés esetén. Mint a diesel motor. Hosszú távra alacsony fordulatszámon. A szénhidrátok anaerob zónában is égethetők, vagyis oxigénadóssággal, némi tejsavfelhalmozódás mellett. Ez a “nitro” meghajtás. Aránylag gyorsan lemerül, de pokoli teljesítmény leadására képes. Erre kell az izmoknak szénhidrát. Hogy közvetlen szénhidrát formájában viszem be, vagy fehérjéből “finomítom” az most részletkérdés. (én a gyümiket részesítem előnyben, de nem vetem meg a nyers tojást sem 🙂 )A keletkező tejsavat az izom képes elégetni aerob módon, a maradék meg úgyis visszakerül a májba, ahol ismét cukorrá regenerálódik.
            Vörös izomrostok valóban jobban szeretik a zsírt égetni, de a fehéreket meglehetősen sokat kell edzeni, hogy megfelelő hajszálerezettség és kellő mennyiségű mitokondrium alkalmassá tegye a zsírok felhsználására.
            Nekem az a meglátásom, hogy amennyiben mozgással néha le van merítve az izmok glycogén tartaléka, akkor azok ki vannak éhezve a cukorra. Így alacsony marad a vércukrod is, de a triglicerid is. (ami szerintem fontos) Mainstream sportoló azonnal visszatölti mindenféle sportitalokkal, ezzel agyonvágva az izomzat kiváló inzulinérzékenységét. Ha nincs agyonvágva, akkor napokig tetemes mennyiségű cukrot képesek bekebelezni.

            Ez szépen látszana glukóz tolerancia tesztnél. (az én meglátásomban az iznulin csak szól a sejteknek, hogy most van cukortöbblet, lehet spajzolni. Amúgy meg egyenek zsírt).

            “Hivatalos” terheléses vizsgálaton nem voltam, de nyáron kipróbáltam, megettem másfélkiló görögdinnyét, és fél kg mézédes cukordinnyét. Bevallom, gyomor és húgyhólyag feszítő élmény volt. Majd 2 és negyed óra múlva sikerült hozzájutnom anyám mérőjéhez, 4.8 mmol/l értéket mértem.
            Az elfogyasztott dinnye tartalma a nutritiondata alapján: Total CH 157g, ebből 132g cukor, répacukor 40g glukóz 31g, fruktóz 60g (kerekítve).

      • descalcezsays:

        vad gyümik fruktóztartalma egy külön téma. Van azokban tetemes menyiségű fruktóz, persze nem a mi égövünkön.

        http://rawfoodsos.com/2011/05/31/wild-and-ancient-fruit/

  10. zsofisays:

    welcome to the club…

  11. krisztasays:

    Ez a waiworld, ez hihetetlen, hogy létezik. Pont a múltkor poénkodtunk azon, hogy van ugye a vegetarianizmus, ne együnk húst. Aztán jön ez az új vonulat, hogy ne együnk gabonát, de a zöldségekről még senki sem találta ki, hogy egészségtelenek, és lám, mégis 🙂
    Livi, a koleszterin értékeden javított a diétád? Kíváncsi lennék, ilyen téren mennyire eredményes

    • Kriszta, hát, nem sokat javított, de megmondom őszintén, nem is ez a cél már.

      A trigliceridem normális, ez jó. A HDL jó magas, ez jó. Az LDL magas, de kezdem úgy látni (mostanában tényleg nagyon rácuppantam a témára), hogy ez akár egy ugyanolyan változó is lehet, mint a hajhossz vagy a szeplők száma. (érdekes cikk)

      A diéta szerintem egyéb dolgok miatt eredményes. Úgy látom, hogy a szénhidrátok fogyasztásának kerülése (alacsony inzulin) inkább a génaktivációs szinteken okoz hasznos változásokat, és az úgynevezett oxidált LDL szintet csökkenti. Azt gondolom, hogy az én LDL-jeim nem oxidáltak, hanem szép nagyok és habosak, akármennyien is vannak, kezdem úgy érezni, hogy ezen a diétán létezve a számuk irreleváns.

      Érdemes ennek utánaolvasni, akit érdekel, engem nyilván nagyon, de totál megértem, akit teljesen hidegen hagy ez a téma, mert egészséges, tetterős és energikus.

      Remélem, a hétvégén eljutok egy hosszabb poszthoz a témában!

    • descalcezsays:

      Egyáltalán nem erről van szó! Sajnos a zöldségek emésztéséhez a mi emésztőrendszerünk nem ideális. (a mi emésztőrendszerünk a gyümölcsevőkére hasonlít leginkább.) Nincs se 4 rekeszes gyomrunk mint a tehénnek, se nem esszük kétszer a kaját mint a nyuszi (álkérődző).
      http://www.freeweb.hu/nyuszitartasiabc/oldal/a_nyul_emesztese.htm
      Tehát nyersen vajmi keveset hasznosíthatunk a zöldségekből, ezért hőkezeljük őket, hogy a cellulóz megpuhuljon, és hozzájuthassunk a tápanyagaihoz. De hő hatására a vitaminok jelentős része tönkremegy, így nem igazán jutunk hozzájuk. (mint ha kirabolnál egy bankautomatát, de eldurran a patron, és megfesti a pénzt. Felhasználhatalan lesz).
      Persze a paradicsom és uborka Wai oldalán gyümölcsként van kezelve. Wai nem ajánlja a zöldeket sem, ebben nem követem, saját termesztésű mangold, petrezselyem zöldje, spenót, sóska, saláta, metélőhagyma szinte napi szinten az eledelem részét képezik.
      (más téma, ha lehullik a hó és beállnak a fagyok, akkor pároltgyökeret fogok enni 🙂 )

      • A zöldségek valójában egészséges (nem gabonajellegű) rostokat biztosítanak a vastagbélben élő baktériumok számára, a cellulózra nekünk semmi szükségünk. A zöldségben lévő vitaminokra én nem építenék, az állati eredetű étrend bőséggel tartalmazza a vitaminokat és az ásványi anyagokat, amire szükség van. A tehén füvet eszik, meg a nyúl is, mi meg azt nem szoktunk.

        • Zsuzsisays:

          Liv!

          Írnál erről egy kicsit bővebben? Mi van, ha a tejtermék nélkül futunk ennek neki? Tudom, hogy mi a véleményed a tejtermékekről, de nálam jelenleg sajnos nem játszanak. Azt el tudom képzelni, hogy a zsírban oldódó vitaminokkal nincsen gond, de pl. honnan szerzek C- vitamint, teljesen állati eredetű étrenden? Bár azt hiszem az eszkimók sem esznek sok gyümit-zöldséget…Mégis, erről mi a véleményed?

          • Zsuzsisays:

            Bocs, ezt elfelejtettem: hogy nézne ki egy nap ezen az étrenden? MOndjuk rántotta reggelire, leveske ebédre és mondjuk csevapcsicsa vacsira? Tényleg nem kötözködöm, sőt, nagyon tetszene egy ilyen nap… 🙂 Vagy ez túl fehérje?…csak a véleményedre vagyok kíváncsi.

  12. juuuuj, ez a wai nagoyn erdekes, de eleg sok dologban eppen az ellentetet mondja annak, amit Liv probal. mondjuk gyakorlati okokbol valszeg nem lennek nagy wai hivo semmikeppen sem, de nagoyn ugy nez ki, mindenki talal bizonyitekot az igazara. valszeg keveset tudunk. vagy talan inkabb sokat, de nem eleget. 🙂

    • Háááát….nekem azért elég hülyeségnek tűnik ez-az.

      Azt írja a Wai: A fehérje melegítve aminosavakra esik? Hát, pont az ellenkezője történik, a fehérje denaturálódik, még stabilabb szerkezetet vesz fel (lásd tojásfehérje). Aminosavakra csak az enzimek tudják bontani.

      Általában nekem elég egy nonszensz mondat, tovább nem is szoktam olvasni…de azért elolvastam. Nem tudnék nyers tojássárgáján és nyers halon élni, nagyon hamar megunnám az életem. MEg szerintem nehéz lenne hosszútávon hal alapú étkezést folytatni anélkül, hogy egy jó kis nehézfémmérgezést ne kapna az ember előbb-utóbb…

      Na, mindegy, sokan sokfélék vagyunk, jó ez így. 🙂

      • descalcezsays:

        Hol írt ilyet? (Thijs Klompmaker) Szerintem csak félreértés. A könyvében ez áll:

        http://www.freeacnebook.com/01-10.htm#04

        • Nem értem, miért gondolja, hogy a denaturált fehérje emészthetetlen, és a nyirok szállítja el a peptidjeit. Emellett meg cukorfogyasztásra bátorít, a cukor pedig jóval nagyobb károsodást okoz a fehérjékben, mint a hőhatás. Nekem ez jött le. Inkább eszem tojást sütve, mint gyümölcsöt reggelire. Jobb a májamnak, a vércukorszintemnek, az inzulinszintet sem mozdítja, nem okoz reaktív hipoglikémiát és glikáció miatt sem kell aggódni…de elképzelhető, hogy rém korlátolt vagyok! 😉

          Nincs ezzel a diétával alapjaiban semmi bajom, de én nem ennék ennyi gyümölcsöt. Nekem nagyon nem tesz jót. Vicces, de ha itt-ott bekapok 1-1 falat banánt vagy narancsot, másnapra tuti jön egy pattanás a képemre, a szalonnás rántottától meg olyan a bőröm, mint a kisbabáké. 😀

          Mások vagyunk, na. És ez így is van jól.

          • descalcezsays:

            Azért gondolja, mert ugye csak pár enzimünk van ami a fehérjéket lenne hivatott aminosavakra bontani. A Maillard reakció http://en.wikipedia.org/wiki/Maillard_reaction végtermékeit meg ezek nem fogják lebontani.

            Nekem meg a gyümölcsevéssel nincs semmi bajom, tavaly ősszel még nagy szalonnás sülttojás és pároltzöldség evő voltam. Cináltattam egy nagylabort. Idén rákapcsoltam a rengeteg gyümire, majd környezetem unszolására (persze elsősorban magam megynyugtatása érdekében) csináltattam mégegy nagylabort. Még épp a gyümölcsszezon vége leőtt, de szó szerint napi több kg gyümölcsöt ettem a nyáron. Eredmények engem megnyugtattak.

            Tavaly cukorszintem éhgyomorra 5.4 volt, idén 3.84 mmol/l.
            Ami még érdekes lehet, triglicerid 0.54 ről lement 0.37 mmol/l re (pedig a masszív fruktózbevitel az emelkedést indokolná – napi szinten 100-150g fruktóz, de néha megvolt 220g is. Tehát a fruktóz jelentős része glukóz felé konvertálódott, nem pedig zsírrá. Koleszterin 4.67 ről 4.51 mmo/l-re (csak annyira fontos mint a szeplők száma 🙂 ) . VLDL 0.17 mol/l.
            Triglicerid és VLDL láttán háziorvosm majdnem lefordult a székről, azt kérdezte, hogyan csinálom, mert jobban égetem a zsírt mint az élsportolók. Volt egy vicces megjegysése, hogy még a salakanyagokat is elégetem 🙂
            Persze megjegyezte, hogy a cukor gyanúsan alacsony, de én úgy gondolom, hogy a túltáplált lakosságon meghatározott referencia értékek túl magasak. http://www.lef.org/magazine/mag2011/jan2011_Glucose-The-Silent-Killer_01.htm Hasonló cukorértékeik vannak a természeti népeknek. http://thepaleodiet.com/wp-content/uploads/2011/02/Serum-uric-acid-in-traditional-Pacific-Islanders-and-in-Swedesabstract.pdf
            Vérvétel előtt szokásos ebédem után még elnyalogattam 2 hatalmas leveseskanál pecsenyezsírt mint más a fagylaltot. Ezzel sem sikerült megemelni a vérzsírt.
            Ami még érdekes lehet, CRP szintem tavalyi 1.4 ről lement 1.14 -re, ezeket kicsillagozták 🙂 legalább nem meszesedek 🙂

  13. bodzássays:

    Vagy lassan eljutunk oda, ahogy Livi is fogalmazott, hogy a táplálkozás hit kérdése:) Ki miben hisz, az a jó neki. Ha hiszem, hogy a sok gyümölcs jó nekem, nem is fog ártani, az is biztos. Legalábbis eddig úgy tűnik:)

    És a hit kérdését nem poénnak szántam, nagyon sok dolgon, betegségeken átsegít az erős hit. Nem kifejezetten Istenben való hit (az is nagyon jó dolog) hanem a hit valamiben. Hogy mennyire összetett dolog az egészséges táplálkozás : fontos, hogy mit eszünk, de nagyon fontos az is, hogy mennyit, hogy hogyan. Ha idegesen, “stresszelve” valamin ülünk le enni, a szervezetünk nem emészt rendesen. Ha mozgunk eleget, ha sokat vagyunk jó levegőn, felgyorsul az anyagcserénk, jobb az emésztésünk.

    Azt mondják a nagyok: nem az vagy, amit megeszel, hanem az, amit megemészt a szervezeted. Ha valaki elhagyja a fehér lisztet, cukrot, tehát a finomított ételeket, máris sokat tett az egészségéért. Livi nagyon jól leírja a dolgokat itt a blogban.

    Nem lehet mindenkinek hinni és mindent betartani, mert akkor pont ott tartunk, hogy nem lehet enni semmit sem.

    • Ó, nem, én ezt komolyan mondom mindig itt: aki meggyőződésből eszik, az úgy van jól. Sőt, lehet, hogy csak úgy jó az egész…

  14. bodzássays:

    Éppen így gondolom én is, Liv. Képtelenség nyers halon élni. A nyers tojássárgája még elmegy, bekeverem a főzelékembe, még finom is. A ruszlit is megeszi az ember néha, de mindig? El sem tudom képzelni.

    Volt egy orvos, dr. Henry Bieler, aki 50 évig praktizált, már nem él. Írt egy könyvet, ami megjelent magyarul is, Ételben az orvosság címmel. Fantasztikus a könyv. Lázadónak tartották őt, mert szembe ment a hivatalos orvoslással, nem adott gyógyszert a betegeinek, kizárólag a táplálkozással gyógyított, még a rákot is. Azt vallotta, nincs két egyforma beteg, a gyógymódot mindig az egyes betegek szervezetéhez szabta. Ő is úgy vélte, hogy a fehérje denaturált állapotban árt. Ő maga nem evett húst, tojást is csak nyersen, ennek ellenére voltak betegei, akiket éppen a hússal gyógyított meg. Sok esetet ad közre, nagyon érdekes a könyve.

  15. bodzássays:

    Még annyit, hogy az evés öröméről sem szabad megfeledkezni. Az étellel nemcsak a testet tápláljuk, hanem a lelket is. Ezért fontosak az ízek, a színek. A változatos, finom étrend. Olyat, ami nem ízlik, meg sem szabadna ennünk. Ez persze nem jelenti az ellenkezőjét, hogy ami ízlik, azt büntetlenül ehetjük:) Gondoljunk csak a lekváros fánkra például:)

    • Hát, igen. Hamvas Bélát olvasva például mindig megéhezem. Annyira jó, mikor az ételről ír, jó kis disznótorosról, borról, friss kenyérről, lekváros fánkról…mindezt spirituális értelemmel átszőve.

      Nagyon úgy tűnik, hogy az étkezéssel tényleg tudjuk szabályozni a génjeink működését, ki-be kapcsolását. Most erről olvasok. Ez nagy dolog. Ez tényleg azt jelentheti, hogy nem feltétlenül kell eljutni a rákig.

      • bodzássays:

        És ez, így enni sokkal fontosabb, mint azt méricskélni, hány százalék szénhidrátot, mennyi fehérjét szabad enni naponta. Teljes tévútnak érzek minden fogyókúrás ajánlást. Aki beteg, annak a személyre szabott megfelelő diéta kell, ez egyértelmű. De aki nem, aki csak megőrizni szeretné az egészségét, annak elég a tiszta, adalékanyagoktól és vegyszerektől mentes, jó minőségű alapanyagra, a természetes ételekre, az egyszerű elkészítési módra és a mértékre ügyelni szerintem. A friss kenyér pedig, ahogy Hamvas is írja, bizony spirituális jelentőségű, nem hiába hívták régen “élet”-nek a gabonát. Sőt, még ma is így nevezik az Alföldön, Szatmárban, Erdélyben.

        Ezt olvasom a Gabonakonyha című könyvben: “ma is él még a hiedelem, hogy minden búzaszemen – az élő kenyérben – Jézus Krisztusnak a képmása van. Nem véletlen, hogy a karácsonyi szent kenyeret is a gazda úgy szeli meg, hogy először késsel keresztet rajzol rá. A Rábaközben koszorúba font kalácsot sütnek. Az ünnepi abroszról pedig gondosan összegyűjtik még a morzsákat is, hogy később belekeverjék a vetendő búzába mint megszentelt életértéket, mert az életet jelképező kenyér búzából készült, és ez nemcsak testi, de lelki táplálékot is jelent”. – persze nem az a kenyér, amit manapság a szupermarketekben árulnak.

        John Robbinsnak van egy könyve: Százévesen egészségben. Ír a közismert népekről: hunzákról, abbházokról, vilcabambaiakról, okinawaiakról. Magas kort érnek meg, sok közöttük a száz év feletti életkorú. Ami lényeges: egészségben élnek ilyen sokáig. Ír az étrendjükről is, ami közös bennük: a sok gyümölcs, a zöldségek, a teljes értékű gabona, csírázó magok, olajos magvak, néhol kevés erjesztett tejféleség, és rendkívül kevés fehérje. Hús van ahol nincs is, van ahol évente egyszer-kétszer. Tejtermék sincs. Okinawán sok a hal és a szója.

        De ami a tápláléknál is fontosabb: a nyugati kultúrától eltérően ott az öregek igen nagy megbecsülésnek örvendenek. Családban élnek és tevékenyen, segítenek mindenben, amiben csak tudnak. A nyugati kultúra (?) leépíti az öregeket, lenézi a “nyuggereket”. Nem jó így nyilván, hiszen jó esetben mindenki idős lesz egyszer, valahogy másként kellene történnie ennek az egésznek.

        És ami még nagyon fontos: az említett népek rengeteget mozognak. Sok fizikai munka kell a normál életvitelükhöz is. Nem félnek hegyet mászni, ha olyan helyen élnek hogy muszáj, nem félnek a hideg patakokban fürdeni. Tiszta vizet isznak.

        Tehát: jó minőségű táplálék, mozgás és szeretet. Nagyjából ennyi lenne a titok. Annyit lenne jó megvalósítani belőle, amennyit a saját körülményeink között tehetünk.

        • Barbarasays:

          Sziasztok,

          Csak erre a hozzászólásra szeretnék egy érdekességet. Néha idenézek, olvasgatom a blogot, csak ritkán írok.
          Szóval érdekes, hogy a múltkor épp a Rúzsa Sándor ment a tévében és egy mondat az elején megütötte a fülemet. A narrátor beszélt még, és arról volt szó, hogy akkoriban nem is volt ennyire elterjedt a búza, a krumpli meg végképp, hanem leginkább köleskását ettek, meg hajdinát. “Az a jó köleskása, az volt ám az igazi!” A krumplit meg egyenesen valami földben rothadó gumónak nevezték. Számomra ez azért volt érdekes, ha valóban így volt, mert ugye a köles és a hajdina is gluténmentes. Tehát lehet sok igazság a rengeteg gluténos élelmiszer és a sok mai betegség között.

  16. Altairsays:

    Nagyon jó bejegyzés, imádtam minden sorát! :o)

    (És eszembe jutott minden ismerős kismama, akinek kiporciózták a zsemléjét az ismeretségi körömből – én nem mentem el a cukorterhelésre egyszer sem…)

  17. descalcez :

    Na, ez érdekes, olvastam már erről a Maillard-ról. Azon gondolkodom, hogy ha már a reakció maga lejátszódott, nem tökmindegy? Hiszen maga a reakció tényleg káros, ha a mi saját fehérjéinkkel történik meg. Valójában a glikált proteinek tök stabilak, nem okoznak semmiféle reakciót, nem tudnak a szervezetben sem különösebb hatást kifejteni, halmozódni meg hová halmozódnának? Tuti megszabadul tőlük a szervezet, valszeg úgy, hogy fel sem szívódnak.

    Az endogén fehérjeglikáció viszont tényleg nem jó dolog, mert a szervezetünkön belül zajlik. Kizárólag cukor jelenlétében… 😀

    Na, ez van még nekem elmentve, kis érdekesség:
    http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20705126

    • descalcezsays:

      Agyaltam ezen a témán. Ha a károsodott fehérhék nem is okoznak kárt a szervezetünkben, de használni sem használnak. Szervezetünknek meg kell tőle szabadulni, ahhelyett, hogy “építkezésre” használná fel ezen értékes anyagokat. Mi meg fogyaszthatunk több fehérjét, hogy ne legyen hiányunk.

      • Hát, igen. Most akkor már csak az arányokra vagyunk kíváncsiak, nem? 🙂
        Jó gondolat.

  18. Zsuzsi, a tejtermékek nélkül is megoldható az étrend. A tejzsír nagyon jó kalóriaforrás és változatos (tejszín, tejföl, túró, vaj, sajt), de ki lehet hagyni. A tradicionális paleolit étrend tejmentes és tejtermékmentes.
    Annyi zöldséget meg gyümölcsöt úgyis eszik az ember, hogy ne legyen skorbutos. 🙂 Sokan szednek C vitamin kiegészítőt, néha én is szedek, ha hozzájutok.

    A második kérdésedre válaszolva: annyi de annyi ilyen jellegű kérdést kapok, hogy fogok írni erről egy külön bejegyzést hamarosan. A jövő héten állítólag nem lesz nálunk áram, úgyhogy annyit ígérhetek csak, hogy hamarosan.

  19. descalcezsays:

    Nincsem semmi gond a C vitaminnal hús alapú étrendben, inuitok ezt ma is így teszik, persze 60C felett elbomlik, ezért csak nyersen nyerhető belőle elegendő C vitamin.

    http://www.youtube.com/watch?v=rz1qACqtwK8&feature=related

    Nem vagyok finnyás, szoktam nyersen halat enni, de azért C vitamin forrásnak meghagyom a gyümölcsöket….

  20. descalcezsays:

    Javasolnám megpróbálni a HIIT edzést. Például kettlebellt.

    http://www.tesztoszteron.hu/emagazin_07_156_kettlebell_edzes_1200_kaloriat_eget_orankent.php

    Miután eljutsz heti 1-2 alkalommal 20 percig (sokáig eltart míg az izomláz nem fog korlátozni), meg lehet ismételni a GTT tesztet. Garantáltan meglepit fog okozni!

Szólj hozzá

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni a *-al jelölt mezőket.