Mit együnk? Rostok

Kissé ellentmondásos a téma, a rostok témaköre. A mai általános álláspont azt közvetíti, hogy sok rostot kell fogyasztani, mert a rostok nagyon hasznosak. Arról sokszor nem szól a történet, hogy van az emészthető és a nem emészthető rost, érdemes külön választani a kettőt. Most akkor melyiket együk? A legtöbb embernek a rost az a zabkorpa meg a rosttabletta, amit székrekedés ellen fogyasztanak. Vagy a Psyllium, hasonló célból. Vagy a rostban gazdag reggelizőpehely. Emellett van pár logikai bukfenc, amit még magamnak is meg kell oldani, én sem értem ugyanis még teljesen.

  • Az ember egy féle oldható rostot tud megemészteni, ez pedig a keményítő. A több száz egyéb fajta poliszaccharidot (oldható rostok hivatalos néven), amit a zöldség-gyümölccsel megeszünk, a bélflóránk fogyasztja el táplálékul, nekünk nincs hozzá enzimünk. Ha nincs elég méretes és egészséges bélflóránk, akkor ezeket az oldható rostokat nem tudjuk megemészteni és emésztési problémáink lesznek. Ma az okosok azt mondják, hogy ha a zöldségek fogyasztását párosítjuk egy baktériumforrással (nem agyonosott zöldség, egészséges kutya, koszos gyerek, de komolyan!) és kitartunk, tehát türelmesen fogyasztjuk eme zöldségeket, a bélflóránk felépül és újra mindent tökéletesen meg fog tudni emészteni. Az oldható rostok tehát táplálják a bélflórát, egyedül azt táplálják. Azt is elárulom, hogy ezek az úgynevezett prebiotikumok, ilyen néven futnak dobozosan is. Felesleges megvenni őket, a saláta, alma, stb. is megteszi.
  • Az oldhatatlan rostok . Ilyenek vannak a teljes kiőrlésű gabonában, barnarizsben, ilyen minden korpaféle, rostos müzli, reggelizőpehelyben, stb. Ezek semmit nem csinálnak, csak áthaladnak az emésztőcsatornán, “tömeget adnak” a székletnek, és ezért állítólag roppant egészségesek. A történetet szerintem mindannyian logikusnak érezzük, ezért is eszünk rostban gazdag mindenfélét, leginkább gabonafélét, korpás izéket, kölesgolyót a gyereknek, sőt, most olvastam meglehetősen elborzadva egy levlistán, hogy a szorulásos gyereknek azt hiszem zabkorpából készült papit ajánlottak, hogy az majd jól megoldja a dolgot…jaj. Attól félek, nem fogja.

A széklet általában 3 dologból áll (és most nagyon egyszerűsítek), a fő alkotórészek: baktérium, víz, emészthetetlen anyagok. Ha a bélflóránk rendben van, akkor a széklet megfelelő állagát és tömegének nagy részét az a rengeteg baktérium alkotja, akik a vastagbélben élnek és munkálkodnak.

Személyes tapasztalataim a következők: mikor tavaly januárban elkezdtem a diétát (nem tudok jobb szót rá), akkor az első, ami történt, hogy beköszöntött a szorulásos időszak. Hiába, az ember ilyenkor volumenre és kalóriára is kevesebbet eszik. Aki tapasztalta már a zsír telítő hatását (aminek komoly hormonális háttere van egyébként, nem azért van, mert a zsíros kaja “nehéz”, vagy mittudomén milyen), az tudja, hogy kevesebbet eszik, ha a kalóriák nagy része zsír. Na, szóval azt gondoltam, itt van a kutya elásva. A húsban meg a tojásban nem is sok rost van, ugyebár. Aztán elkezdtem utánaolvasni a rostoknak.

Ekkor derült ki számomra, hogy az oldhatatlan rost mindenhatósága semmi komoly dolgon nem alapul. Aki szeretne utánaolvasni, megdöbbentő dolgokat fog találni. Akinek ehhez nincs kedve, annak összefoglalom a dolgot: volt egyszer egy ír sebész, Denis Burkitt. Neki köszönhetjük a “rost hipotézist”, amit úgy fogadott el az orvostudomány a 70-es években, hogy semmi bizonyító erejű tanulmány nem született a témában, ennek ellenére azóta úgy “hisszük”, hogy a rostdús táplálkozás fogyaszt, csökkenti a koleszterinszintet, megvéd a vastagbél és végbélráktól, “pucolja” a beleket ezért szuperegészséges. Ebből sajnos semmi nem igazolt, de most komolyan beszélek. Ez a hangosan ismételgetett hülyeség esete. Ráadásnak, ugye ott vannak az eszkimók, a maszájok és a japánok (és egy kínai tartomány), ők gyakorlatilag nulla rostot fogyasztanak és mégis megtalálhatók náluk a “rostnak köszönhető” előnyök. Amerikában mindenki mindent rosttal eszik és az egekben van a végbélrák, az IBS, a Crohn, stb. előfordulása. A rost teóriának nincs jelenleg (2011) epidemiológiai bizonyítéka, ezt szerintem jó tudni azért.

No, akkor mi legyen? Ekkor találtam rá olvasmányaim alapján arra tényre, amit elfelejtettek nekem elmondani az egyetemen (vagy épp hiányoztam?), hogy a széklet fő  tömegét a baktériumok teszik ki, ez így egészséges. A rostok tényleg tömeget növelnek. Tényleg. Sok vízzel fogyaszva (2-3L) tényleg megnövelik a széklet tömegét, ezért erősebb az inger a végbélben és lehet menni a vécére. De a rostoknak sok “mellékhatása”: az erjedés, ami gázokat képez, az, hogy tömeges, tehát a hasunk is kigömbölyödik tőle, az, hogy mindent megköt, amihez hozzáér, ezért ürül miattuk bőséggel a megevett kálcium (gabonát nem fogyasztó törzsekben nem létezik a karies intézménye), a magnézium, a vas (a vega gabonafogyasztó nők hematokritja általában nem éri el a 30-at, pedig még az is kevés), és még ki tudja, mennyi fontos tápanyag, amikről lehet, hogy fogalmunk sincs, én se sorolok. Én úgy gondolom, hogy ha bevesszük a vastablettát a vajas kenyérrel, akkor annak búcsút is inthetünk, főleg, ha teljes kiőrlésű a kenyér.

A tömegével fogyasztott rostok megbontják a baktériumok egyensúlyát is a vastagbélben azzal, hogy erjednek, másrészt a “pucoló effektus” révén a bacikat is kiviszik onnan. Emellett arra is született bizonyíték, hogy a “pucolás” a nyálkahártyán mikro-, majd makrosérüléseket okoz. Emellett a bélfal túlfeszül, ami miatt lehet, hogy megoldódik a vécé-probléma, de ez egy kényszer, a bél azért próbál szabadulni a rosttól, mert a fal feszül, a nyálkahártya roncsolódik, stb.

A megoldás végül az lett számomra, hogy a bélflórát kellett helyreállítani, azt ugyanis én is leamortizáltam 30 év során. Lásd első pont. Minden megoldódik ettől, és én vagyok az élő bizonyíték (és a családom és baráti köröm egyre több tagja), hogy oldhatatlan rostok nélkül is van élet.

Továbbra is nagy dilemma nekem, hogy mit mondjak a szorulás kérdésére. Sok gyerek, akinek rendszeresen probléma a kaki-ügy, antibiotikumokon “nő fel”, nagyon tiszták a szülei (antibakteriális kézmosó!), ebből következik, hogy 3-4 éves korukra a bélflórájuk teljesen elvékonyodik, valószínűleg ételallergiájuk és ekcémájuk, asztmájuk is van…és székrekedésük. Mi a megoldás? Sajnos, valamilyen oldhatatlan rostra esik a választás, ami tünetileg megoldja a problémát, aztán hozza magával a többit…

Én a mai tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy a megoldás: hagyjuk a gyereket, hadd koszoljon (egyen egy kis virágföldet, eszik ám, akit hagynak), játsszon egészséges állatokkal, és egyen mosatlan zöldséget-gyümölcsöt megbízható helyről. Jó, ne sárosat, de kicsit koszosat. És persze sok türelem és az oldhatatlan rostok folyamatos csökkentése is jót tesz….

Én egy ideje azzal szórakozom, hogy figyelem a gyerekek kakiját. Ráérek, tudom…kenyér evős nap másnapján nincs mindjárt reggel kaki, később van, és bogyósabb, keményebb. Ha aznap nem ettek kenyeret (az oviban minden nap van kenyér, de általában a feltétet eszik meg csak), akkor reggel 9-ig mindenki vécézik és szép puha hurkákat tojnak. Ez az én tapasztalatom. Tudom, hogy minden gyerek más, nem is állítom őket etalonnak. Arra is rájöttem, hogy a vízfogyasztás semmiben nem befolyásolja a széklet állagát HA nem fogyasztunk oldhatatlan rostot. Ha szomjúságoltásig iszom (na, ez egy külön téma, erről is tudnék regélni), rostszegény kis diétám mellé, akkor sincs változás “odalenn”). A gyerekek ugye nem ismerik a mai “szabályokat”, annyit isznak, amennyit kell (vízből!). Ezért is hajlamosabbak székrekedésre egy oldhatatlan rostos diétán.

Befejezem. Hogy miért “egészséges a (z oldhatatlan) rost”? Őszintén mondom, nem tudom. Semmi olyan hatása nem igazolt, ami miatt érdemes enni, viszont sok negatív hatása van.

Egy érdekesség a végére: a kaki protokoll!


Jó, nem? Itt van egy leírás hozzá, szerintem érdemes elolvasni. Az oldalon, amihez a link visz, érdemes körbenézni. Sajnos, nincs több időm, ami kimaradt, nem egyértelmű, vagy hülyeségnek gondoljátok, mehet a kommentekbe. Jó hétvégét mindenkinek!

83 Hozzászólások

  1. Kiddysays:

    Hurrá! Új táplálkozásos poszt! =D

    És igen, nagyon ludas a kenyér, tapasztalataink ezt mutatják… =( No, nekem semmi szorulásos bajom nincs (utoljára gyerekkoromban volt), de beszélgettünk egyszer családi körben (mert miről is beszélgessen az ember), és kisült, hogy mindenki bajol valamivel (kivéve én). Vagy székrekedés (4-5 napig, utána bogyók), vagy folyamatos (évek óta tartó – házi gyanú szerint gluténérzékenység miatt, gluténmentes kenyértől átmenetileg szűnő) hasmenés.
    Nagyon gáz! Persze nem beszélünk róla, mert.
    És már végképp nem tudom, mit tanácsoljak az anyukámnak. =((( (Akinek volt pár éve egy epeköve, de az epéjével együtt kivették, az előtt pár évvel volt vastagbéldaganata, de jóindulatú, aki nagyon fiatal kora óta székrekedéssel és aranyérrel küzd, aki folyton puffad mindentől, és a kenyér, ha eszik, teljesen taccsra vágja az emésztését, és mégse nemnemnemnem nem tud róla lemondani (addiktív szénhidrát, ugye?), aki próbálta volna a joghurtos-almás turmixot, de az egész városban NINCS probiotikus joghurt, csak az Activia, amitől – állítása szerint – teljesen leállt 2 nap után az emésztése, így abbahagyta a kúrát, és akinek a gyomra puffad a tejsavóportól (van ilyen???), és aki tisztaságmániás, és se kertje, se kutyája, és magas a koleszterinje, és nem tud ellenállni a kenyérnek és az édességnek… Nehéz ügy! Van vajon kiút? Merthogy hajlamos ám a sunnyogásra, és sajnos nem élek vele már – ha tanácsolok valamit, vagy megfogadja, vagy nem, de mindig feladja… És én úgy, de úgy szeretnék segíteni. Bocs, hogy ide ömlengek, de máshova nem tudok. =( )

    • Erikasays:

      De miért, nekem nagyon tetszett a hozzászólásod, jót mulattam, aranyos vagy. 🙂 Bárcsak sikerülne anyukádat meggyőzni.

  2. bodzássays:

    Köszönet a posztért, Liv. Nehéz ügy ez is, mint annyi minden a táplálkozás területén:)

    Nálam a reggeli kevés hidegen sajtolt lenmagolaj a turmixba (joghurt, alma, fahéj, vagy tejsavó, alma, fahéj) csodát művel. Viszont ha húst eszem, bármilyen keveset is, garantált a székrekedés.

    A gyümölcs rostjai nekem feltétlenül jót tesznek. Sajnos nem tudom visszafogni a gyümölcsevést (valószínűleg nem is akarom), majdnem csak azt eszem, mást szinte alig, így érzem jól magam. Megpróbálom elfelejteni, hogy zsírként raktározódik a fruktóz:) Nem egyszerre eszem sokat, hanem gyakran keveset a gyümölcsből, nagyon jó a közérzetem és még fogyok is.

    • Szerintem rá kell jönni, kinek mi az optimális, te nagyon jól csinálod! 🙂

  3. malyvacsigasays:

    Na, mi ugye vegák vagyunk, és sok tk kenyeret eszünk, én őrlöm, én sütöm. Én nem eszem annyira sokat, de a gyerekek pl. uzsira azt kapnak. SOHA egyik sem panaszkodott székrekedésre, a kicsik kakiját még magam is látom. Mondjuk simán lehet, hogy a tejtermék miatt van “hasmenésük”, hehe.
    Nekem pedig gyerekekkorom óta rossz a vérképem, vashiányos vagyok/voltam, de most megdupláztam a hemoglobin értékemet 4 hónap alatt szájon át szedett vassal és folsavval. Ez korábban sosem sikerült.
    Szóval, tudod, nem ellenkezni akarok, csak jelzem, hogy rám/ránk ezt most nem érzem jellemzőnek. (Attól még simán lehet igaz, naná!)

    • Sz, ez tök jó hír! 🙂 Nagyon kíváncsi lennék pl. ilyen kutatásokra, hogy a vegetáriánus (gabonaevő) nők is meg tudják-e tartani mondjuk a hematokritjüket/csontdenzitásukat hosszú távon, illetve mennyi az az oldhatatlan rostmennyiség, ami még nem okoz vas-kálcium stb. hiányt hosszú távon sem. Gyanítom, mindenkinél más…

      Erről jut eszembe, olvastam egy cikket arról, hogy gyerekeknek a gabonafogyasztás drasztikus csökkentésével ( plusz vitamin D) remineralizálódtak a szuvas fogaik. Ez elképesztő dolog, nagyon szeretném kipróbálni Nórival (van 2 pici lyuk már az egyik fogán). Ezt akartam még beleírni abba a részbe, ahol a rost kálcium elvonó hatásáról írtam, csak a gyerekek már a fejemen ugráltak…

  4. Zsuzsisays:

    Annyira vártam már ezt a bejegyzést! Gondoltam, majd jól idelinkelem a FIBER MENACE-t…de már olvastad!!
    Számomra az elmúlt időszak a nagy rádöbbenéseké volt. 20 évig nem ettem húst, aztán rájöttem milyen egyéb súlyos hibákat követtem el, aminek most iszom a levét. Ha nem bánod, belinkelek egy oldalt, ebből nagyon sok mindent értettem meg a rostokkal kapcsolatban. Egyébként vicces, hogy húsz éve pont az emésztés illetve a rostok volt az egyik fő érv, amivel a vegetariánusság szükségességét bizonyították. (most is)
    http://www.second-opinions.co.uk/carn_herb_comparison.html

    • Köszi, Zsuzsi. A Fiber menace nekem néhol kicsit sok, de az infó sok igazságot rejt.

  5. bodzássays:

    Azért a húsevéssel csak óvatosan. És most nem az állatok mérhetetlen szenvedéseire gondolok, bár nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a kérdésben hatalmas változások valósuljanak meg.

    Csak akkor érdemes húst enni, ha füvön nevelt állatok húsát (tojását, tejét) esszük, vagy kapirgálós, szabad tartású baromfiét. Ha táppal és gabonával etetik az állatokat (gyakorlatilag kannibalizmus, ami folyik, a marhákkal feletetik az elhullott állatokat) és zsúfolva, embertelen körülmények között tartják, akkor megbetegszenek, ami miatt antibiotikumokkal és egyebekkel tömik tele őket. A tejük, a húsuk megbetegít bennünket is.

    Az vagy, amit megeszel, vagy amit az az állat evett meg, amit megeszel. Ha gabonát kap, gabonaevő maradsz te is, hiába nem akarod. A feldolgozott húsokról pedig jobb nem beszélni, méreg mind. Tele tartósítószerrel és egyéb millió adalékanyaggal. Ahogy a sajtok is.

    Nehéz tiszta élelmiszert találni, de nem lehetetlen. Ha valaki törődik az egészségével (itt a blogban sokan) az nem hagyja figyelmen kívül ezeket a szempontokat.

  6. bodzássays:

    Még annyit, hogy a fehérje túlfogyasztás is árt szerintem. Talán Liv a következő posztját erről írja majd:)

    • Hát, lehet…nem tudom. Sok fehérjét szerintem nehéz enni. A szervezet nem kívánja annyira, nagy tömegben. Mi nem vagyunk nagy húsevők, de szeretjük azért.

  7. Zsuzsisays:

    Liv, szerinted érdemes ezeket a talajbaktériumokat beszedegetni? Mármint tabletta formában…Nincsen semmi olyan megbízható forrás, ahonnan a mosatlan zöldségeket meg tudnánk (v)enni.
    Olvasmányaid során találkoztál (vagy bárki) olyan leírással, hogy a fermentált zöldségek milyen mértékben tartalmaznak jó bacikat?

    Más: Szeretném nagyon megköszönni ezeket a táplálkozással kapcsolatos bejegyzéseket. Magam is ezekre a következtetésekre jutottam, nagy öröm volt olvasni a posztjaidat. Minden megerősítés jó, bár már nem akarok senkinek sem megfelelni, vagy bárkit meggyőzni. 🙂

    • Zsuzsi, nem tudom. Amerikában vannak nagyon erős probiotikumok. Itthon szerintem a Protexin a legerősebb, abban 14 féle faj is van, de a bélben minimum 150 féle baci él, szóval a pótlás nem könnyű. Ha a vakbél nincs kivéve, akkor az elég jó rezerv, onnan vissza tud pótlódni a flóra legalább rsézben. A (lakto)fermentált zöldségek laktobacillusokat tartalmaznak (mind a joghurt pl.), ezek a vékonybélben laknak elsősorban, ennek a “szinten tartása” is nagyon hasznos.

  8. Kiddy, semmi közvetlen tapasztalatom nincs, de majd utánaolvasok. Gravatar jó! 🙂

  9. Yammsays:

    Köszi Liv ezt a leírásod is, nagyon érdekes lett, ismét sokat tanultunk! Én is hiszek abban, hogy a gyerekek ösztönösen tudják, mi a jó nekik, felnőve ezeket elfelejtjük, jó esetben maximum újra “megtanuljuk”. Az lenne a jó, ha újra érzéseink után mennénk, talán az az idő is eljön egyszer…
    Felkaptam a fejem a vízzel kapcsolatos megjegyzésedre, kiváncsian várom az erről szóló posztod, ugye tervezel erről is írni? Hogy is szokták mondani a gyerekek? “Léécilééciléccciiii!” 😀 😀
    Biztos, hogy összefüggésben van a nátriumbevitellel meg a káliumbevitellel, ezekkel kapcsolatban olvastál esetleg valamit?

    Yamm

    • Igen. A Szendi Gábor is írt nemrég erről (elképzelhető, hogy hasonló forrásokat olvasunk? hehe). Sófogyasztás csökkentése, vízbevitel növelése, aztán nem igazán van arra bizonyíték, hogy ez értelmes dolog-e egyáltalán.

  10. szia Livi!

    kosz és kosz között is van különbség, mert amíg nem engedem meg hogy itt budapesten az árpád híd mellett egy eső utáni pocsolyából _lefetyeljen_ (galamb, patkány, kutya, csótány és még ki tudja mik járnak errelfelé)

    ellenben vidéken talán egy fokkal jobb. jobb?

    meg ugyanígy az antibakteriális kézmosót mi a békávézás meg kórház és társai után használtuk, meg kakis textilpelenka kézzel történő mosása után. mármint mi felnőttek.

    te úgy egy-az-egyben tiltanád meg ezt a kézmosót, vagy azért neked is lenne kivétel.

    • Mirwen, persze, hogy van különbség! Falun bármit megengedek nekik, gyakorlatilag mezítláb, koszosan töltik a nyarat ott. Itt Pécsett van cipő, kézmosás, a nem otthoni gyümölcsöt-zöldséget persze meg kell mosni.

      Antibakteriális kézmosó szerintem többet árt, mint használ-ha tényleg antibakteriális. A bőrön tényleg élnek bacik, ezeket is kiirtja, szerintem erre semmi szükség, ha csak nem operálni készül az ember. 🙂 A kakis textilpelenka után semmi szükség rá, ha csak nem épp szalmonellás a gyerek. BKV után is elég egy kézmosás, nem tagadom, én is szoktam. Nekem Budapest nagyon koszos és büdös, de én különben is szorongok a nagyvárosban, nagy tömegben, úgyhogy lehet, hogy nekem ez is “masni” az agyamban…;)

      • kicsinapsays:

        Mi egy esetben szoktuk használni ezt a szappant, amikor kötőhártyagyulladás van. Korábban mindig az összes gyerek elkapta, sokszor még én is, és halálosan kikészítő minden nap ennyit mosni, megmagyarázni, hogy miért kell elvenni az alvós állatot. És sokszor a felnőttek is elkapták. Mióta használjuk 95%-ban sikerül kivédeni az átterjedést. Amúgy nincs használatban.
        Az én két fiam ujjszopós, azt hiszem annyi bacit szívnak magukba, hogy azt már nem lehet fokozni…

        • en egyedul a rota fertozes hazahozasakor fertotlenitettem mindent, amit csak lehetett, de akkor bezzeg semmi nem hatott. 🙁

          • zsizsasays:

            Amikor a nagyfiam 2,5 évesen szalmonellás volt, akkor javasolta a dokinéni, hogy Domestossal mossak kezet pelenkázás után, hogy mi ne kapjuk el (a homeos dokinéni is elég szkeptikus volt abban a tekintetben, hogy mi megússzuk). Mivel egy héttel előtte brutálisan megégettem a jobb kezem összes ujját, ami nagyon lassan gyógyult (egy hónapba tellett, hogy helyrejöjjön teljesen), ezt elvetettem, és sima szappannal mostam kétszer egymás után. Lehet, hogy szerencsénk volt, de senki sem kapta el. 🙂

  11. ez nagyn erdekes, most megis kicsit mellekanyarodnek. annyi szo esik a jo bacikrol, meg arrol, hgoy ne fertotlenitsunk (amit en nem is szoktam, azaz csak a mosogatogeppel, meg a wc-ben), hgoy vki figyelmembe ajanlotta ezt a “csodaszert”, “probiotikus tisztitoszert”, en meg itt hitetlenkedek, hogy vajon jo-e ez. jo ez a tisztitoszer a kosz helyett, ha pl a varosban nem akad “tiszta” kosz, csak “koszos” kosz?
    http://bionom.hu/biobolt/moso-tisztitoszerek/konyha/emc-probiotikus-tisztitoszerek-emtech.html
    vagy ez az egesz cucc csak szemfenyvesztes?

    kaki temaban nalunk a gyerekek hozzak amit irtal. Konci szenhidratfuggo, neki gyakran bogyos, Lu mindenevo, de a keyneret gyakran meghagyja, neki meg normal.

    • Ez a szer nem pro-, hanem prebiotikus. Persze, csak szőrözésnek tűnik, de nem mindegy, a probiotikum az baci (Protexin, Normaflore, élőflórás joghurt).

      Hááááát, nem is tudom. Szerintem azért túlzás. Arra gondoltam, hogy a cukornádmelaszra nem csak a bacik nőnének, hanem a hangyák is jönnének, nem? 😀 Én híg ecetes vízzel szoktam felmosni, kedvelem a frissességet, amit ad.

      • Tegnap zöldséges rizs volt meg csirkemell. Sári megette a húst, Nóri megette a rizst a tányérról. Peti mindent megevett. Nálunk meg így van. 🙂

      • ja, en azt hittem valahogy a leirasbol, hogy ebbn bacik is vannak (node milyenek?)

        en meg valahogy eleg keveset takaritok mostanaban, epp csak sepregetek meg porszivozok. valahopgy nincs tobbre energia. lassan en leszek a masik veglet, ha nem vigyazok. 🙂

  12. ilcsi28says:

    Sziasztok
    tök jókat írtok.
    A virágföldevés-témához van némi kifogásom, nekünk sokszor penészszagú, vagyis penészes is a virágföld, nyilván a gombák miatt.Gombatoxin okán szerintem nem jó ötlet erre bíztatni a kölköket.

    • Ilcsi, nem vagyok egy virágföldszakértő, köszi a figyelmeztetést. A gombatoxinhoz sem értek, ciki, de a búza-gomba előtt nem is hallottam róla…nincs elég mélyen a tudatomban.
      Az enyémek csak (?) a kerti földet eszik. A hétvégén szalonnát sütöttünk (meg hagymát, meg kolbászt….) és a gyerekek gyakorlatilag a földről ették meg a kaját, mert mindig lepottyantották a nyársról. 😀

  13. mynonasays:

    Én csak annyit tudok hozzászólni, hogy 6 heti kenyérnemevés és hús-, tojás- és tejdiéta után 5 kilóval vagyok könnyebb, jobb a közérzetem, a triglicerid-szintem majdnem túl alacsony, koleszterin alacsony, hasi zsírréteg jelentősen lecsökkent. Könnyebben mozgok, vasszintem rendben. A rostokat nem igazán szeretem, a teljes kiőrlésű dolgok nem ízlenek. És tényleg, ha nem eszel szénhidrátot, ritkábban vagy éhes. Igaz, kellett pár hét, mire átálltam igazán. Amikor abbahagytam, és újra ettem tésztát, mint egy drogos, újra és újra megkívántam, pedig a diéta végén már egyáltalán nem hiányzott, csak a nagy családi ünnepi evészetek miatt hagytam abba. Mármint a diétát. Most néha eszem, akkor pár nap után már nem is érzem olyan jól magam, aztán újra hús és éhezés. Azt hiszem, jó irányba megyek.
    Csak az adatgyűjtésed miatt írom, talán jó lesz valamire. 🙂

    Tényleg, ismered ezt a honlapot? A Kossuth rádióban ajánlották, meg is interjúvolták a tulajdonost: http://scienceroll.com/ és http://mediq.blog.hu/

    Mert itt is lehet érdekeseket olvasni, igaz nem kifejezetten táplálkozás ügyben. A riport alapján én is tudtam meg érdekes gyógyítási dolgokat.

    • Szia, Mynona, most szedtem elő a kommentedet a spam könyvtárból, nagyon szigorú a szűrőnk, 2 linket már nem enged! 😀 Köszönöm az infót, elraktározom. Én is így vagyok egyébként, ha eszem egy kiflit, akkor még egy meg még egy kell…nagyon érdekes érzés.

      Most az IF (intermittent fasting)-ről olvasgattam, és remélem, egyik barátnőmet be tudom vonni a “kísérletekbe”. Ez azt jelenti, hogy az ember minden 24 órában nyit egy “ablakot”, amíg eszik. Azt olvastam, hogy a 6 órányi a legoptimálisabb (18 óra böjt, 6 óra alatt meg mondjuk 2 étkezés). Most a 8 órással kísérletezünk. Este 8-tól másnap délig böjt. Kíváncsi vagyok, milyen hatásokat hoz.

      A Meskó-blogot ismerem, a másikat nem, megnézem, köszi! 🙂

      Ja, és persze, gratulálok! Én a szülinapom körül megyek méretni, legutóbb minden rendben volt. Mondjuk, én a vesefunkció megtartására is hajtok, remélem, nem fogok csalódni! 😀

      • mynonasays:

        Ez a böjtös dolog nekem nagyon tetszik. Be lehet szállni a kísérletbe? Hátha vagyok olyan erős és megy. Különben éhezni nagyon tudok… 🙂

        • Persze, mág G is beszállt, úgyhogy nagyon izgi! 🙂 Emailezek a részletekkel! Nem túl éhezős egyébként.

      • Kiddysays:

        Szia!

        Írtam neked e-mailt kb. 2 hete a témában, megkaptad? =)

  14. PMZsusays:

    Lili,
    A csiganyálat se mossam le a kertünkben termett eperről, salátáról? Kicsit undi, ahogy csillog rajta 😀

  15. Aki kerülné a tejtermékeket (joghurt) és a virágföldet is (hihi), az próbálhatná a kristálygombát (water kefir).

    Erjesztett probiotikus italt lehet gyártani 2 naponta gyakorlatilag 0 fenntartási költséggel. Na jó, cukrot kell venni (ezt “eszik” a gombák és baktériumok a tenyészetben). Csak jobb már, mint a tabletták meg ilyenek..

    Ja, joghurtból sem csak az Activia probiotikus. Minden rendes joghurt az, csak nem mindre írnak marketingdumát..

  16. I, a “virágföld effektus” helyettesítésére nem jó ez az izé. A Lactobacillusok pótlására, a vékonybélflóra karbantartására jó, ha valakit nem zavar, hogy Candida gombát is fogyaszt ezzel a water kefirrel (engem nem, nem nagyon hiszek ebben a Candida-hype-ban egyelőre).

    A “kosz” (akkor így mondom) a vastagbélflórát gazdagítja, ez 2 külön dolog.

    Tudjuk ám, hogy minden joghurt probiotikus. 😀 Attól joghurt ugyanis. Szerintem ez mindenkinek világos volt. A “probiotikus joghurt” vagy élőflórás joghurt azért kaphatja ezt a nevet, mert extra bacillus törzseket tesznek bele, még pluszban. Az Activia-ban egy Bifidus törzs az adalék. A Milli-ben például Lactobacillus és Bifidobactérium is van olcsóbbért. 😀

    • Zsuzsisays:

      Akkor a joghurtmárka tulképp teljesen mindegy? Szerintem kizárólag szubjektív okból (de mi is az?) a B@kony joghurt plusszt veszem illetve oltom tovább. Nekem nagyon bevált de lehet, kipróbálom a millit is, ha azt mondod, hogy jó.

      • Zsuzsi, szerintem mindegy. Errefelé nem is nagyon látok Bakonyt. Nem tudom, próbáltátok-e már, de a Mizo Bio pl. nagyon-nagyon finom.

  17. Krisztasays:

    Szuper, elgondolkodtató poszt! A kosz/baci rész most kicsit hidegrázós, mióta a csapból is az agresszív mutáns coli baktérium rémtettei folytak(napi halálstatisztikákkal). A kockázat-nyereség mérlegén kicsit megbillentem. Nekünk nincs kertünk, a termelőkben nem bízom (már a bióban sem), úgyhogy szívem szerint mégis Neomagnolban fürdetném a nyersen evős a zöldséget:( Hopp, az én “masnim”..)
    Kriszta

    • Az agresszív mutáns Coli-kat az ember gyártja azáltal, hogy antibiotikummal kezeli a teheneket. Az “eredeti” Coli nem termel toxinokat és nem is antibiotikum rezisztens, meg nem is képes tartósan megtapadni felszínen (uborka?) hanem békésen éldegél a bélflórában…jó kérdés, hogy meg lehet-e még találni a mai világban a rég elvesztett egyensúlyt? Szerintem sajnos nem. A félelem jogos.

  18. Erikasays:

    Szia, Liv!

    Köszönöm én is ezt a posztot, nagyon hasznos, már vártam, bár az előző írásaidból sejtettem, hogy ez a nézeted (és egyetértek).
    Egy kérdésem volna: az édes tejsavópor, ugye, amit ajánlasz a reggeli joghurtturmixba, 94 %-a tejcukorból áll. Ilyen töménységben jó azt enni? Ráadásul nekem túl édes, már egy evőkanál is. Egyáltalán, a tejcukor mit csinál, hogyan viselkedik a szervezetben?

  19. bodzássays:

    Liv, ugye nem fejezted még be a “mit együnk?” sorozatot? Vannak témák, ezekről szívesen olvasnék még (olvasok eleget a neten ezekről, de számomra te vagy a leghitelesebb, komolyan. Nem akarsz nekem semmit sem eladni,sem könyvet, sem leveket, sem semmit:) Amúgy meg nagy a zűrzavar és sok az egymásnak ellentmondó infó)

    – fehérje: mennyi kell, árt-e a túlfogyasztás, a nyers fehérje a hasznos, főve vagy sütve károsodik és árt, így van-e?
    – glikémiás index: foglalkozzunk-e ezzel komolyan?
    – enzimek: sokan a nyers étrendet favorizálják, jó ez nekünk?

    Légyszi, légyszi:) Majd egyszer, ha kedved és időd lesz, jó?:)

    • Oké. Sajnos időm, amint látod, nagyon kevés van a blogra mostanában, de fogok írni, mert ezek a témák szerintem is nagyon érdekesek.

      • Szia, ha mar a mi erdekelne temakornel vagyunk, engem a vercsoportdieta valosagtartalma, es a lugositas-lazzal kapcsolatos velemenyed erdekelne. De ezt talan mar irtam valahol, akkor bocs.

        • Zsu, hááát, sok véleményem nincs.
          A lúgosítás-láz érthető, mert az elsavasodás jól hangzik, meg sok terméket el lehet adni vele. Tudományos alapja nincsen, a “savasodás rákot meg csontritkulást okoz”, hát ez azért messze nem ilyen egyszerű. Lúgosítani egyébként sem lehet, ezt mindenki tudja, aki járt középiskolába, mert a szervezet pH-ja állandó. A vizelet pH-ját lehet befolyásolni, de ennek sok értelme nincs, főleg a nőknek, mert a lúgos kémhatású vizeletben könnyedén szaporodnak a bacik, aztán könnyű a sok lúgos víz ivása után egy hólyaggyulladással végezni.

          A vércsoport diétáról még ennyit sem tudok, sajnos.

          Egyébként minden diéta hasznos egy kicsit, szerintem. Az emberek legalább odafigyelnek arra, mit esznek… 🙂

  20. bodzássays:

    Köszi Liv, előre is:)

  21. Kristálygombához (“ez az izé”) még egy kicsit:

    A water kefirben levő törzsek ártatlanok:
    – Candida valida
    – Candida lambica

    Ami a gondot okozhatja:
    – Candida albicans

    Előbbi kettő pont segít legyúrni az utóbbit..

  22. Yammsays:

    Én olvastam olyasmit több helyen is, hogy nem mindegyik joghurt probiotikus, mert nagyon sok esetben a joghurtot olyan eljárásoknak vetik alá a tartósság érdekében, melyek a hasznos bacik számát akár nullára is redukálhatják. Hogy ez igaz, vagy sem, nem tudom, mindenesetre itt egy kis részlet egy cikkből, gondoltam idemásolom:

    “Yogurt is created through a process that uses live bacterial cultures to ferment milk. Most yogurt produced in North America uses a blend of two strains of live bacteria: Lactobacillus delbrueckii bulgaricus — named in honor of the Bulgarians centenarians studied by Metchnikoff — and Streptococcus thermophilus. Normally, when yogurt is created, live bacteria remain viable in the product. But some processes meant to prolong yogurt’s shelf life, such as pasteurization, may kill off the probiotics and negate any probiotic benefits. To ensure that your yogurt has probiotic benefits, make sure the label says that it contains live, active bacterial cultures.

    forrás: http://www.livestrong.com/article/421951-do-all-yogurts-contain-probiotics/

    Félre ne értsen senki, nem kötekedni szeretnék, csak eszembe jutott, hogy anno belefutottam ilyesmibe, és gondoltam, megosztom Veletek.

  23. tulilisays:

    Kedves Liv!
    Már másodszor olvasom végig az egész sorozatot. Sajnos több dolog engem is érint. Köszönöm neked nagyon!
    Már egyszer elkezdtem a diétát én is, de elég rosszul viseltem a szénhidrátmegvonást. Akkor ijedtem meg, amikor szorulásom lett. Jó, hogy itt erről is írtál, mert ez most megint új lendületet adott, hogy akkor teljesen normális volt az egész.

    Lennének kérdéseim.
    Egyik a kukorica. Pontosabban a csemege kukorica, ami még puha, gyenge, amit főzni szoktunk csőben, vagy morzsolva párolunk. Ezzel mi a helyzet? Ez is ugyan úgy gondot tud okozni, mint a többi gabona?

    A másik, ami motoszkál bennem, az az avokádó. Azt találtam, hogy telítetlen zsírsavakban gazdag, akkor gondolom ennek fogyasztása is előnyös lehet. Mit gondolsz róla?

    Köszönöm ha válaszolsz!
    Remélem lesz még folytatása a sorozatnak, nagyon várom!

    • Szia!

      A kukorica sajnos nem a legjobb választás, de én is ettem már a nyáron, időnként engedni kell a csábításnak. Rendszeresen nem túl jó enni azoknak, akik szeretnék ezt a diétát folytatni és jótékony hatásait látni.

      Az avokádó fantasztikus, én nagyon szeretem és a gyerekek is, bárcsak minden héten tudnék venni! Havonta egyszer veszek kettőt, csinálunk guacamole-t és jól megesszük! 🙂

  24. Yamm, köszönjük, meg fogom nézni!

  25. Nem tudom, hogy hallottál-e esetleg az Ancestral Health Symposium nevű összejövetelről. Múlt héten volt, 2 napos, Los Angelesben. Voltak vagy 600-an, köztük az összes nagy név a témában (Taubes, Cordain, Robb Wolf, mindkét Eades, stb).

    Persze mindenki írt a blogjában beszámolót, a lenti linken nagyjából össze vannak gyűjtve az elérhetőségeik:

    http://freetheanimal.com/2011/08/the-great-ancestral-health-symposium-blog-post-roundup-ahs11.html

    Ráment egy fél napom csak hogy végigpörgessem és mazsolázzak köztük, de érdemes, ha van időd. Itt legalább nem egy helyen van sok info. Sőt, az előadások is elérhetőek lesznek majd.

    Elég jól látszik pl, hogy mi egyértelmű (a magok nem élelmiszerek) és min vitatkoznak (fruktóz mennyire árt).

    • jav:
      “itt legalább egy helyen van sok info”

      • Köszi, igen, tudtam, hogy lesz, mert a Robb és az Eades-ék hírlevelét is szoktam kapni. 🙂 Köszi a linket, még nem néztem utána, úgyhogy akkor most megteszem.

  26. bodzássays:

    Szerintem a kukoricából meg nem tudom én miből kivont műfruktóz és a gyümölcs közé nem szabadna egyenlőségjelet tenni. Ha igaz, hogy a paleó arra épül, hogy őseink mit ettek évmilliókon keresztül, vagyis hogy a szervezetünk mihez tudott alkalmazkodni, akkor a gyümölcshöz tudott, mert szerintem a kezdeteknél (és később is folyamatosan) az volt a fő táplálék. Csak a trópusokról való elmászkálás során, az éghajlati változások miatt vontak be másmilyen táplálékot is (hús pl.)

    Nem adom a gyümölcsöt:) Picit félek, hogy sokan megijednek a fruktóztól és lemondanak a gyümölcsről, pedig az hiba lenne. Ugyanis valamit enni fognak helyette, és az biztosan ártalmasabb lesz.

    • Hát igen, a gyümölcs még mindig vitatéma…de szerintem eleve óriási dolog lenne, ha akkor úgy is ennénk, ahogy terem: idénykor. ÉS kész. Na, ehhez mit szólsz? 🙂

  27. bodzássays:

    Igen, a nyár a gyümölcsé, a tél pedig a komolyabb ételeké. Elvileg. Viszont kicselezzük a telet a fűtött lakásainkkal, így aztán télen sem betegszünk meg a gyümölcstől, elviseljük a hűtő hatását, legalábbis a meleg típusú emberek (akiknek nem hideg a kezük lábuk, nem vékonyak és általában a meleget tűrik rosszabbul – mint én is). A hideg típusoknak meg árt télen a hűtés. A banánt, mandarint, a bespájzolt almát, körtét szívesen eszem télen. És a mazsolát is:) Érzem benne a napsütést, és az jó:)

  28. Haranginé Világ Mariettasays:

    Szia!

    A bjegyzés szerint az emésztő rendszerünk kiválóan megbirkózik a keményítőkkel, és nekem ehhez kapcsolódóan lenne kérdésem; ez vonatkozik a kukorica-, és a burgony keményítőre is? Azért kérdezem, mert ezeket rendszeresen használom.

    Lenne még egy kérdésem, amely a szójákkal kapcsolatos (tudom, hogy nem ide tartozik). Az utóbbi időben egyre többször használok húspótlásra szóját (nem leszünk SOHA vegák, csak gondoltam kipróbálom). Két különböző cikket olvastam a szójáról, amik miatt végül is írok; az egyikben istenítik a szóját, hogy mennyire egészséges, megtalálható benne az összes aminósav, ami létezik stb (gondoltam biztos így van, hiszen a japánok is nagy mennyiségű szóját esznek és pesze halat, és az átlag életkoruk is egy kicsit magasabb a miénkhez képest), egy másik cikk pedig a káros, rákklető hatásáiról ír. Neked mi a véleményed erről? Akár egy megbízható szakirodalmat, ahol utána lehet olvasni tudsz ajánlani?

    Ismét köszi a válaszodat!

    Marcsi

  29. Szia, Marcsi,

    Hát, igen, nem egyszerű a helyzet. A szóját én nem ajánlanám, mert az egyik vezető goitrogén (pajzsmirigy megbetegedést okozó) étel. A japánok sok szóját esznek, de inkább erjesztett formában (szójaszósz, natto meg ilyesmik), úgy egészen más az élettani hatása.
    Itt egy cikk magyarul, ez elég jó.

  30. Kedves Liv, Ide szólok hozzá, remélem megtalálod.
    Először is magyon köszönöm az irásaidat (egyenlőre csak a tudmoányosokra van időm)! Nagyon jók és úgy megirtak, hogy azt egy laikus is megérti. 🙂
    Másrészt kicsit szkeptikus vagyok még. Nem veled, mert tényleg úgy néz ki nagyon utána nézel mindennek, hanem azzal kapcsolatban, hogy majd minden, amit eddig az evésről gondoltunk az nem helyes. Persze történ már ilyen a történelemben (föld lapos vs gömbölyű), igy nem lennék meglepve ha kiderülne, hogy helyesek a meglátásaid. Addig is kipróbálom ezt a fajta étrendet, mert veszetnivalóm nincs, viszont mellbe ütött, amit a reggeli trumixnál irtál (” Aki küzd allergiával, aszthmával, laktóz-intoleranciával, immunbetegségekkel, ekcémával, annak érdemes ezt kipróbálni:”), mivel ebből nekem csak immunbetegségem nincs 🙁

    Ma belevágtam a csökkentett szénhidrát, plusz tejtermékek életvitelbe. Egynlőre jó, csak nagyon éhes vagyok.
    Lenne néhány részlet kérdésem. Megköszönném, ha tudnál rájuk válaszolni.
    A trumixba meghámozod az almát? (én meghámoznám)
    Honnan szerzed be a tejsavóport? Itt 11 euro 400 g. Most vettem, de szeretnék inkább otthon feltankolni.
    Rossz ha összeiszom a reggeli kávét a turmixal? Számit a kávé éhezés alatt?
    Mik azok az ételek, amikkel súlyban tudok maradni? (Fiamnak példát mutatni letettem pár hónapja az édességeket – bár addig sem ettem sokat – és azóta a BMI szerint (is) kórosan soványba mentem át (54 kg, 171 cm), pedig nem éhezek, mert szoptatok és ezért eleget eszek. Én jól érzem magam igy, mindig is vékony voltam, de nem szeretnék még többet fogyni).
    Mi a véleményed a savanyúságokról, ecetről? Ha feltesszük, hogy az első nem tartalmaz cukrot csak mondjuk steviát.
    Ha egyszer lenne időd nagyon jó lenne, ha tudnál egy minta étrendet feltenni, csak hogy egy kezdő lássa merre kell keresgetni.
    Szintén receptes kérdés: Irtad, hogy az avocádó nagyon jó. Nálunk olcsón, sokszor kapható (Spanyolország), igy szivesen bevenném az étrendembe. Tudnál irni egy-két példát, hogy mit lehet belőle csinálni? Én eddig csak a guacamolét ismerem.
    Előre is köszi, ha bármire jut időd válaszolni!

    • Szia Nat!

      Sajnos csak pár percem akad minden nap, mert a laptopom elromlott, úgyhogy minden hosszabb válaszadás kicsit késlekedik most, de mindenképp írok, ha a technika végre lehetővé teszi!

    • kata.msays:

      Szia Nat!
      Nálunk a csajok nem ehetnek tejes meg csokis dolgokat és akkor találtam nagyon klassz avokádós csokikrémet. Próbáld ki! Avokádó, kakaópor, stevia vagy xilit és fincsi csokikrém lesz. 🙂 Lehet turbózni gyümölccsel, vaníliával. Itt találtam egy jó receptet, meg más avokádós recepteket is..
      http://cooking-books.blogspot.com/2011/07/avocado-chocolate-mousse.html
      üdv Kata

      • Annasays:

        Nahát, Kata, ezt nekem is ki kell próbálnom. Nálunk is olcsó az avokádó. 🙂

      • Köszönöm a linket! Nagyon jól néz ki ez a csoki hab avokádóval. Holnap veszek kakaót és akkor kipróbálom 🙂

  31. Nat, a turmix nagyon jó, de ha nagyon éhes vagy, akkor kellene mellé egy tejszínes kávé minimum. Tejsavóporból én az édeset veszem, láttam én is valami profit nagyon drágán, na, azt ki lehet hagyni szerintem. Az édes olcsóbb. Ez a turmix “kezdetnek” jó, nem feltétlenül kell sokáig enni, inkább kúraszerűen.
    Én is 54 kiló vagyok, de ezt elég jól tartom, ha fogyok, akkor kicsit kimerültséget is érzek, akkor érdemes naponta háromszor tisztességesen jóllakni és egy kis rizzsel, gyümölccsel megtoldani a szénhidrátbevitelt. Ezt ki kell tapasztalni, majd rájössz.
    Avokádó: én annyira szeretem a quacamole-t, hogy még mást nem is próbáltam! A kölykök is szeretik, főleg Nóri, ő hagymaimádó. De látom, Kata már beindult, köszi!!!

    Hű, írok majd még sok mindenről a témában, remélem, lesz türelmed kivárni, sok időm nincsen mostanság (+ laptop téma). 🙂

    • Köszi a válaszodat! Természetesen ha bármikor tudsz majd még a témában írni (pl ecet, só, víz fogyasztás), annak örülni fogok 🙂

      Én sem akartam drága tejsavóport, de csak ilyen sportolóknak valót találtam itt. Sebaj. A puffadásom sokat javult máris. Ezért megérte a drágább por is 🙂

      Az éhségem kezd alakulni. Egyenlőre többet próbálok enni, főleg több zsírt
      (ennek ellenére fogytam újabb 1,5-2 kilót a héten 🙁 Másrészt szerintem az inzulin/cukor szintem is felelős az éhségért, mert sokszor evés után vagyok éhes. De ez is kezd alakulni.

  32. Barbarasays:

    Kedves Lív,

    most megint teljesen összezavarodtam tej témában. “” Aki küzd allergiával, aszthmával, laktóz-intoleranciával, immunbetegségekkel, ekcémával, annak érdemes ezt kipróbálni.” Tehát azt nem értem, hogy a laktóz-intoleranciára az édes tejsavó, -amiben ha jól tudom van sok latóz- lenne a megoldás? Tudom, hogy mindenki más, és mindenkinek ki kell tapasztalni, hogy mi jó a szervezetének, de ha esetleg majd egyszer lesz időd és laptopod :), leírhatnád, hogy hogyan működnek ezek a dolgok. Igazáól ugye a paleo szerint a nagy mumusok körébe tartozik a tej, az ember számára meg nem emészthető fehérje és még sok minden miatt…Vagyis a hagyományos paleo szerint pont ezeket a betegségeket okozza a tej. Vagy a tejsavó teljesen más kategóriába esik? Nem kötekedésből írtam, csak nagyon szeretném megérteni, hogy mi a különbség egyes tejtermékek szervezetre gyakorolt hatása között. Hogy kell-e különbséget tenni, vagy lehet-e egyáltalán? Majdani válaszodat előre is köszi 🙂

    • Szia!

      A tejsavóról itt olvashatsz, és a legtöbb kérdésedre találsz itt elgondolkodtató választ.
      A laktóz+ laktáz tartalmú tejtermék (joghurt) azért jó, mert a laktózbontó baktériumok újra betelepednek a vékonybélbe, és a laktózérzékenység pár hét alatt megszűnik, illetve megszűnhet.

      A paleo…hát, olyan, amilyen. Teljesen abszurdnak tartom a tejtermék mentes étkezést, mert a panaszmentes emberekben nem okoznak problémát. A probiotikumokra szükségünk van és kész. A kazeintől sokan rettegnek, de én abszolút kazein-függő vagyok, nem észleltem semmi problémát a tejtermék fogyasztása esetén. Szóval igazad van, a paleo szerint a tejsavó abszolút tiltólistás az összes tejtermékkel együtt.

      A zsíros tejtermékek: tejszín, tejföl, sajtok nagyon jó energiaforrások szerintem. Én nem adnám fel őket. Én ritkán, de eszem kefirt és joghurtot, tejet nem iszom egyáltalán. Az erjesztett tejtermékekben kevés a laktóz és nagyon jó probiotikumforrás. Én még a tejszínt (nem UHT-t!) is erjesztem: megaltatom 1 kanál joghurttal és úgy használom mindenbe, de magában is finom. 🙂
      Kicsit összeszedetlen vagyok, elnézést!

  33. Barbarasays:

    Szia,

    köszi szépen a választ. Kezd leesni a tantusz. Mondjuk sajtokat én is fogyasztok, és nem csak a keményeket, illetve az áruk miatt a keményeket nem :). Szóval akkor logikusan, ha az ember nem eszik tejtermékeket, akkor a laktózbontó bacik kihalnak, és mondjuk ha egy hónap kihagyás után valaki megiszik egy pohár tejet, elszáll tőle mint egy lufi.
    Elnézést, hogy ennyit kérdezek erről a témáról, mint egy óvodás, csak mondjuk ez az egy fejezet a paleoban elég kérdéses számomra, az összes többivel egyetértek. Leginkább azért nem tiszta nekem ez a totális leírása a tejtermékeknek, mert sok természethez közeli nép fogyasztja főleg savanyított formátumban és még sincs náluk civilizációs betegség. Másrészt pedig nem látom nagyon a különbségtételt az egyes tejtermékek között, a sajtokon kívül minden egy kalap alatt van. Szóval ez megérne egy finomhangolást. Köszönöm a linket is, olvasgatom 🙂

  34. Krisztisays:

    Szia Liv,

    A bátyámnak gondjai vannak a koleszterinnel, mindig is magas volt neki azt hiszem és örök életében fejfájós volt, szóval szerintem neki ez valami genetikai cucc lehet. Most 38 és a legutóbbi vérképe elég borzasztó szerintem: összkoleszterin 8, triglicerid 2,41, HDL 1,24, LDL 5,42, még a GGT lett több 53 U/L, eozinofil 5,5%. Ez az utóbbi kettő gondolom nem a koleszterinnel függhet össze. Ja és mindehhez egy 140/80 vérnyomás 90-es pulzussal. Erre kapot Belipidet hogy szedje 3 hóig naponta 1-et. Hát nem tudom engem ez annyira nem nyugtatna meg. Neked mi a véleményed?
    köszi Kriszti

    • Szia Kriszti! Hát, jó lenne diétázni. A GGT nem vészes, az eozinofil speciális fertőzésekben vagy autoimmun betegségben magasabb, így önmagában szerintem nem ad okot aggodalomra.
      Fiatal még, ez a koleszterin pedig nem vészes. A HDL egész jó, a triglicerid szépen lemenne a szénhidrát csökkentésre.
      Csak megjegyzem, annyi embernek segített a fejfájásán, migrénjén segített a gluténmentes étkezés, egy próbát megérne.

  35. Nem tudom, kinek nem válaszoltam még, de aki kimaradt, az sikítson! 😀 Elvesztem a sok komment között….

  36. Andareasays:

    Látom, régi a poszt, de én most találtam. Először is köszönöm, volt benne számomra új információ is, és további kutatásra sarkallt. Ennek eredményeként csak egy kis javítást említenék. Az útifű maghéj (Psyllium) vízoldékony rost, tehát nem a búzakorpa kategória. De javíts ki, ha tévedek!

Szólj hozzá

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni a *-al jelölt mezőket.