Otthonszülés-a váll elakadása IV. Mi a teendő tehát?

No, gondolom, mindenki erre a posztra várt, vágjunk hát bele, míg alszik a taknyos aprónép-és most a taknyot szó szerint értem, hehe…aki eddig eljött, most már jöjjön velem, mindjárt vége!

Tehát a váll elakadt. Mi a teendőnk?

manElső lépés: észre kell venni azonnal! Már írtam a teknősbéka-jelről a legelején, emellett még egy jel, ami elég nyilvánvaló: anya nyom és nyom, esetleg moderált mértékben húznak egyet a babán és az nem mozdul kifelé. Aki már szült hüvelyi úton az tudja, hogy nem sok hely van ilyenkor odalenn, de biztos vagyok benne, hogy határozottan lehet érezni, hogy a gyerek be van ragadva, nem jön, csont akadt el a csontban. A gyerekek nem pottyannak csak úgy ki az anyjukból, a fej megszületése után is kell még párat nyomni általában, hogy a baba teljes teste kibújjon. Mivel ilyenkor az orvosok már szeretnek sietni (tiszt. a kiv.), főleg epidurálban szülő nők esetében jobbnak tűnhet egy kicsit rásegíteni a dologra. Ilyenkor a baba fejét lefelé forgatva gyengéd de határozott húzással rásegítenek a test megszületésére. Tegyük fel tehát, hogy a baba nem jön kifelé.

Otthonszülés-a váll elakadása III.

3. A szülés alatt felmerülő rizikótényezők, avagy mi “ronthatja a helyzetet” annyira, hogy akár váll elakadás is lehet belőle:

fdTöbb tanulmány világosan mutatja, hogy az eszközzel (fogó, vákuum) befejezett szülésekben magasabb a SD előfordulása, ráadásul minden súlycsoportban. Bendetti et al azt állítja, hogy az elhúzódó kitolás és a fogóhasználat (a mid-pelvic delivery esetén, tehát amikor a fej már be van illeszkedve, de még messze fenn van a medencében, de hát nem akar lejönni, tehát felhelyezik a fogót és lehúzzák) együtt 4.6%-osra növeli a SD kialakulását szemben a 0.5 %-kal, mikor nem avatkoznak be. Persze, ez sem egy egyértelmű faktor, hiszen ki mondja meg, hogy most a tyúk volt-e előbb vagy a tojás…

Otthonszülés-a váll elakadása II.

Lassú, lassú vagyok, de hát a 2 gyerek…no, de sebaj, menjünk tovább.

A rizikófaktorokról.

1. A terhesség előtti faktorok

dmMár említettem a korábbi SD-s szülést. A második terhesség esetében a kockázat 11-12%. A következő ilyen faktor, ha az anya kövér. Ez persze igen relatív, de Emerson tanulmánya szerint a 82 kiló feletti nők esetében a SD előfordulása 3% körül mozog-persze, ha más rizikófaktort kizárhatunk. Kicsit egyébként is sántít a dolog, mert arra a következtetésre hajaz, hogy a nagydarab nőknek úgyis nagydarab gyerekük fog születni, ami nyilván nem mindig igaz, mégha korrelál is valamennyire. Aztán itt van még az anya kora,

Otthonszülés-a váll elakadása I.

SDA váll elakadása a kitolási szakban nem ritka jelenség, sajnos elég sokszor maradandó sérülésekhez is vezet. Miután a fej megszületik, a fájásszünetben a baba visszahúzódik a méh felé, a kis arcot felgyűri a rányomódó gát-jelezve, hogy az anterior (elülső) váll nekifeszül a szeméremcsontnak, de nem tud átbukni alatta (“teknősbéka-jel”-ként is ismert). Nem sok idő van ilyenkor, mert a baba hamarosan oxigénhiányos lesz, majd elhal, ha nem érkezik gyorsan segítség.

Az USA-ban évente 4 millió gyermek születik (ebből 50 000 otthon), 20 000 esetben akad el a váll (ez a shoulder dystocia, továbbiakban SD), ez fél százalék.

szoptatás-gestapo?!

Itt ez a cikk, amitől már megint jó mérges lettem. Röviden arról van szó benne, hogy mennyire gáz, hogy ennyire erőltetjük a szoptatást, és ez lelkiismeret-furdalást és rossz érzést kelt a nem szoptatókban.

Az egész azzal kezdődött, hogy 11 new york-i kórház kivetette a reklám-ingyentápszert a kismamák ajándékcsomagjából, amit az új bébihez kaptak. Erre felhördült Amerika, hogy ennek meg mi volt az értelme, hiszen egy egész generáció felnőtt már az Enfamil-en, és köszönik szépen, jól vannak. Ja, és a következő kérdés: mi lesz, a következő, az eldobható pelenka?!

Védőoltás, Magyarország, 2007

Az Alkotmánybíróság döntött, ma Magyarországon továbbra is kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőeljárást kockáztat a kötelező vakcina beadása ellen tiltakozó szülő. Remek.

Én midig olvasgatok, itt a neten, erről-arról. Nem csak szoptatásról és otthonszülésről meg gyereknevelésről hanem az oltásokról is. És nem “megkérdőjelezhető ” oldalakról szerzem az infókat, mert tudom, hogy van olyan is bőven, de hát mindig akad ilyesmi. Nagyon sajnálom, hogy “állam bácsi” nem enged nekem meghozni egy ilyen fontos döntést, hogy beoltassam-e a gyerekeimet, vagy sem a jelenleg elérhető és (csak) Magyarországon kötelező oltásokkal. Mert bizony szívem szerint erősen megválogatnám az oltásokat, sőt, 3 év alatt egyáltalán nem is oltatnék, mert nincs rá szükség, az immunrendszer pedig éretlen. Nagyon.

Rotarix

A fertőzéses eredetű hasmenések mintegy 80 százalékát vírusok okozzák (pl. Rota, Calici, Adenovírusok ezer meg ezer fajtája), melyek közül – főként a téli hónapokban ? állítólag a leggyakoribb a Rotavírus okozta megbetegedés. Általában járványos formában jelentkezik, híg, vizes székleteket előidézve, enyhébb-súlyosabb általános tünetekkel kísérve. Megelőzésére a gyermekorvosok a higiénés módszereken túl eddig nemigen tudtak mit tanácsolni, ám immáron Magyarországon is elérhető az első védőoltás a rotavírus fertőzés ellen.

Otthonszülés-fejlemények


…szóval, amikor madarász jutka néni kifejtette pár hete miskolcon nekem, hogy ő úgy látja, hogy nóri nagyon aranyos, és, hát, hogy is mondja, nóri kicsit elevenebb, mit az ő legelevenebb gyerekük volt (6 gyerekük van, ebből 4 fiú), akkor azért kicsit meglepődtem. de hát, ami igaz, az igaz, holnap terminusban vagyunk már, de még mindig napi 2x tuti bodobácsokat keresek a fűben, illetve este 7-kor emelgetem a porontyot majdnem a fejem fölé, hogy beönthesse a konténerbe a délutáni séta alatt a kis kosarába összeszedegetett 50 darab csikket, és a rágópapírokat. (meguntam, hogy állandóan rászóljak minden összeszedett szemétért, a bekerített játszótér meg kábé 20 percig érdekes).

 


ez a hosszú bevezető pedig azért kerekedett, mert még mindig sehol nem vagyok az otthonszülés következő részével, de mostanában már több helyről is hallom-olvasom, hogy ez a bizonyos horváth ágnes államtitkár (aki most átvette az irányítást az egészségügyben egy ideig, de csak aláírási joga vagy mije van) bizony otthon akar szülni, ha eljő az ideje. nocsak-nocsak?!

 


sajnos linkelni nem tudok, de mivel általában az indexről táljékozódom, tuti ott olvastam (mert azt azért kétlem, hogy a déli krónikában mondta volna be a szalóczy pali bácsi) valamikor, de most már többször is a szemem elé tévedt a dolog.

 


reakciók: az otthon szülők kételkednek. a nem otthon szülők pánikolnak, mert ha H.Á.-nak ez összejön, akkor rájön, mennyi pénzt lehetne ezzel az otthonszüléssel spórolni! mert hát azt azért leszögezhetjük, hogy bármennyire is büszkék vagyunk az alternatív szülőszobákra (lehet belőle vagy 20,ebből 18 biztosan Pesten), azért az mégsem “otthon, édes otthon”, nemigaz? meg azt sem gondolnám, hogy ennek a nőnek otthon van a billiárdszoba és a szalon mellett egy szülőszobája is mindennel felszerelve, “just in case”. (az alagsorban meg egy műtő…)

 


nem akartam elhülyéskedni a dolgot, de az anyagi megfontolás nem hülyeség ám! a hollandok már rég rájöttek, hogy 68%-ot csippentettek vissza az eü kiadásokból, miután rendszeressé vált a bába-irányította terhsegondozás és szüléskísérés! de erről bővebben hamarosan…(remélem)!

Otthonszülés 2: veszélyek-biztonság

Ez a legfontosabb kérdés, mert ez a legfontosabb ellenérv is, ha megfigyeltétek az
előző körben.

 

Van egy cikk,
amit a legtöbb helyen megtaláltam, ahol az otthonszülést említik.
Magyarul is
olvasható.
Nagyon jó hivatkozásnak tűnik, mert tényleg úton-útfélen belebotlik az ember a
neten. A cikkből kiderül, hogy a kimenetelt tekintve nincs különösebb különbség
az otthon és a kórházban szülések között, míg a beavatkozások számát tekintve a
kórház messze viszi a pálmát, pl. a ?kórházas? nők 33%-ánál történt gátmetszés
(ez Magyarországon sztem 90% felett lenne, mert itt még nem perelnek annyit),
és 19%-ánál császármetszés.

 

 

 

Mi történthet?

 

1.Szülés utáni vérvesztés. Ez a leggyakoribb, és elég félelmetes szövődmény. Az
otthonszülő teamnek általában van mindene, ami kell a vérzés elállításához. Oxitocin,
fundus masszázs általában elegendő, a 3.
szakaszban (placenta megszületése), és a post-placentáeis szakaszban is. A bába
is tud adni volumenpótlást (Rindexet ált.) infúzióban. Ha nagy gáz van, mentőt
hívnak és a bi-manuális kompresszióval lefogják a méhet (kívül-belül!) Egy
cikkben közzétett statisztika(http://www.homebirth.org.uk/homebirth2.htm)
szerint az otthon szülő nők 2%-a, míg a kórházban szülő nők 4%-a veszít 500
ml-nél több vért. Ennek oka, hogy a kórházban több a beavatkozás (oxitocin,
hogy gyorsabban menjen a dolog, illetve fogó v. vákuum használata kitolásnál).

 

2.Placenta gondok. Hozzáteszem, ezek nagyon ritka esetek, de előfordul, hogy a placenta
egyszerűen nem tud leválni. Ez mindenképp méheltávolításhoz vezet, mert a
vérzést nem tudják máshogy megállítani. Egyéb gond nem veszélyeztetett terhesség esetén kizárható. Részleges leválás időben észrevehető, és akkor transzfert kell hívni.

 

3.A szülő nő nem képes kitolni a babát. Ekkor jön a fogó vagy a vákuum. Ha a
kitolási szak elhúzódik, úgyis mentőt hívnak, ez általában előre látható. A
váll elakadását jól kezelik a bábák otthon (van egy ún. Gaskin-manőver, amit
épp egy bábáról neveztek el, Ina May Gaskinről), a dokik már nem annyira,
általában el is törik a kulccsontot?

 

4. Császármetszés szükséges. Előre leszögezem, hogy ha a szülés spontán indul, nincs augmentálva,
és kevés beavatkozás történik, akkor a császármetszés esélye elég kicsi (a
kórházban is elméletileg, otthon könnyebb megúszni, az biztos!). A legtöbb
császármetszés ugyanis előző beavatkozásokra vezethető vissza. Illetve nem
akarok belemenni, hogy mire vezethető vissza. Minden kórháznak megvan a saját
protokollja. Pl. van, ahol 12 órányi vajúdás után műtő, mindegy, ki hogy van. A
császármetszés szükségessége általában nem szállítási indikáció, inkább a
kórházban szokott kiderülni. A fenyegető veszélyt általában időben észreveszik
(pl. placentaleválás, méhrepedés, köldökzsinór kompressziója a méhen belül,
magzati distressz). ?Normális? esetben (pl. UK, Hollandia) a bába telefonál a
kórháznak, meg a mentőknek, hogy mennek. A műtő előkészítése, bemosakodás stb.
kábé pont annyi idő, mire beér a kocsi a vajúdóval. Ennyit a kórházban szülő is
vár. Magyarországon ezt nem tudom elképzelni, ilyen fokú kooperációt?soha!

 

5. A köldökzsinór a gyerek nyaka köré tekeredett. Minden harmadik baba így születik,
tehát ez általában nem gond. Ha mégis, akkor ez sem ér meglepetésként senkit,
hiszen ha a zsinór feszül a fájások közben, akkor egy-egy fájás után
meghallgatva a szívhangot ez úgy is kiderül, és mennek a kórházba. Ha a fej
megszületése után derül ki, akkor általában a zsinór le is csavarható a
nyakról, ezt a kórházban és otthon is megteszik. (http://www.radmid.demon.co.uk/cord.htm)

 

6. Köldökzsinór a fej alatt vagy köldökzsinór-előreesés. Ez elég durva eset, általában azonnali
beavatkozás nélkül a magzat perceken belül elhal. Erről azért nem írok, mert
úgy tudom, hogy itthon 37. heti ultrahang kell, hogy otthon szülhess. Ez több
dolgot is jelent. Egyrészt a fej valszeg be van már illeszkedve. Ha még nincs,
látszik az elölfekvő zsinór. Illetve az is biztos, hogy már nincs sok víz, nem
fogja előresodorni a zsinórt, ha reped a burok. Nem hinném, hogy a bábák burkot
repesztenének, csak úgy. (mert hát minek? A szülést nem biztos hogy
felgyorsítja, sőt, viszont onnantól kezdve, hogy megrepedt a burok, ketyeg az
óra.)

 

7.A baba nem lélegzik (nem egy gyakori dolog!). Ha egy percen belül vagyunk, ugye,
akkor mindenhol ugyanaz történik: megütögetik-dörzsölik a babát, segítenek
kiüríteni a folyadékot a tüdejéből, tesznek mellé oxigén maszkot, ilyesmi. Ha
nem lélegzik, maszkkal lélegeztetik. Ha semmi, mentőt kell hívni, nekik van
intubáló cucc és gyógyszer erre az esetre. Itt 2 dolgot említenék meg: az egyik,
hogy a mentő előtt leírtak általában bőven elegek a kórházban is. A másik, hogy
ha mentő kell, akkor nem az 1 perc után kap észbe az ember, hanem már jóval
előbb, a transzfer időben ott tud lenni ilyenkor, ennek ellenére én megint
hangot adnék annak, mennyire nem kooperatív az otthonszülőkkel senki, gondolom,
a mentők sem.


8.Meconium a magzatvízben. Pontosítok. Azt írtam ide, hogy ez abszolút indikáció a császármetszésre, de csak relatív. Maradjunk annyiban, orvosa válogatja ezt is. Azonban kábé 10 cikkben olvastam, hogy ha a gyerek szívhangja oké,
akkor a meconiummal nem is foglalkoznak, mert nem kell! A dokik attól félnek,
hogy a gyerek beszlopálja a meconiumot és akkor a meconium-pneumonia miatt fog
hetekig haldokolni a PIC-en. A meconium pneumonia talán még a fehér hollónál is
ritkább, úgyhogy ennyit erről?(jótanács: ezért ne engedjük megrepeszteni a
burkot 2-3 ujjnyi méhszájnál a kórházban?kijön egy kis meconium, és máris hasi
sebbel ébredünk!)

 

 

 

 


A lelki tényezőkről szeretnék még írni, aztán továbblépek. A dolog nyitja szerintem ott
van, hogy a szülő nő hogy áll a dologhoz. Aki otthon tudja elengedni magát,
megbízik a bábákban, az nyugodtan is fog szülni egyrészt, másrészt tényleg
elkerüli azokat a beavatkozásokat, amik egyrészt keservessé teszik a vajúdást
(fekve egy asztalon, CTG a hason, infúzió a karban, de most komolyan, csoda,
hogy fáj?!), másrészt tényleg felesleges kockázattal járnak (oxitocin adagolás,
folyamatos monitorizálás-erről majd írok, miért veszélyes, kézzel tágítás,
háton fekve nyomás, hasba könyökölés, gátmetszés, gyógyszerek adása,
étlen-szomjan kimerülés szép lassan). Aki már vajúdott kórházban, az tudja,
hogy a vajúdót nem igazán figyelik, hallgatják a CTG-t, óránként letépik a
görbét. Azért otthon ez máshogy van, mert a vajúdót megnyugtatja az otthoni
környezet, a megszokott arcok jelenléte, szóval egyáltalán a külső hatások
pozitívak, és ez pozitív hatással van a szülés haladására is és a bébire is. Az
otthon született babák általában ?jobban vannak?, mint kórházi társaik. Nyilván
ennek is megvan az oka. Pl. megvárják, míg magától ?összeszedi magát?, nem
dugdossák tele őket csövekkel, ezért nem is ?apnoéznak? az első órában és ezért
nem is kerülnek órákra inkubátorba. Megint a túlmedikalizálásnál járunk.

 

Emellett
meg kell, hogy említsem azt is, hogy vannak nők, akik nem tudnának otthon
szülni. Meg is próbálhatják, de nem megy, lelassul, elakad a folyamat, a
kórházban meg spontán megszülnek. Van, akinek a kórház ad biztonságot. Az
orvosának a jelenléte. Az, hogy a folyosó túloldalán ott a műtő, és nem lesz
baj. El kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformák, ki ilyen, ki olyan. Ezért
gáz, mikor az otthon szülőket felelőtlennek bélyegezik, az otthon szülők meg
beskatulyázzák a kórházban szülő nőket az árral úszó, ?mindenbe beletörődő?,
?ezt így kell? típusoknak. (nem állítom, hogy nincs felelőtlen otthonszülő és
?érdektelen árral úszó?, de nem mindenki ilyen)

 

Most ezt elküldöm. A referenciákat bővítem folyamatosan, és a következő részt is
elkezdem, ami egy szemezgetés lesz érdekes cikkekből érdekes adatokkal. Bárcsak
több időm lenne!